Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Mégsem… 14.o.) beszámol arról, hogy egy tegnapi sajtótájékoztatón több szakértő is arra a következtetésre jutott: valószínűleg mégsem Caravaggio festhette a Szent Lőrinc halála című festményt, amelyről a Vatikán lapja, a L’ Osservatore Romano július 17-én azt írta: új Caravaggiót találtak. A képet szeptembertől vetik alá tüzetesebb műszeres vizsgálatoknak.

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Magyar Hírlapban (13.o.) Kacsoh Dániel A katonasírokat diákok is kutatták címmel ismételten foglalkozik azzal, hogy európai szintű emlékhellyé avatná a doberdói hősöknek emelt, tavaly felszentelt kápolnát az Emberi Méltóság Tanácsa. Kóczy T. László, a győri Széchenyi István Egyetem dékánja hallgatók egy csoportjával néhány évvel ezelőtt, német alapítványi segítséggel a helyszínen kutatott. A lapnak elmondta: megrázó élmény volt számára, hogy a mindennapos életveszélyben harcoló katonák a borzalmas körülmények ellenére is megtartották hitüket, bíztak Istenben. Erről tesz tanúságot a szent hely, amely ma már szerencsére méltó állapotban van. „Nagyapám hét évig volt hadifogságban Szibériában, alig élte túl, apám pedig a második világháború végén éppen Drezdában volt, amikor a várost szinte porig bombázták. Õ is közel volt a halálhoz. Át tudom tehát érezni a kápolna által megjelenített üzenet jelentőségét” – mondta a dékán, aki szerint minden magyar embernek el kellene egyszer látogatnia a megindító helyszínre. Kóczy T. László sajnálatosnak nevezte, hogy a felnövekvő generáció nagy részének fogalma sincs történelmünk fontos, meghatározó szakaszairól, így az első világháborús, valamint a trianoni traumáról sem. Pedig a jövő csak a múlt alapján lehet biztos.

A Népszabadságban (15.o.) Tamás Pál A nemzeti mimikri címmel idézi fel, hogy május végén, egy hónappal a parlamenti választásokat követően egy alföldi középvárosban járt, és feltűnt neki, hogy a helyi civilek városházán tartott rendezvényén egy nyugdíjas tanárember a szeretetről beszélt, és gyorsan eljutott Babits Mihály istenes verseihez, az új, fideszes képviselő pedig egy hirosimai mentőorvos történetét említette, aki munkája közben leukémiát kapott és katolizált, kereszttel a kezében halt meg, évekkel később. Egy „igen idős” néni pedig „valamilyen vallásos himnuszt” olvasott fel, láthatóan „mindenki meg akart a pillanatnak felelni” – véli a szerző, aki hasonló dolgokat tapasztalt másutt is, „Cegléden egy eseményt látok, valaki Krisztusról beszél. Nagykőrösön is valamilyen vallásos est az egyedüli lehetőség. A kiskunfélegyházi könyvtárban ezen a héten csak egy programot hirdetnek: előadást egy XIX. századi helyi plébánosról. Kalocsán az egyházmegye színjátszó fesztiválja zajlik. Mást nem találok. A kínálattal nem az a bajom, ami benne van, hanem ami nincs. Nagyszerű, hogy az egyházak teszik a dolgukat. De hol vannak a többiek? Kihalt volna a világi kultúra?... úgy tűnik, hogy a nyilvános értelmiségi lét közterei a nagyvárosokhoz képest máshol gyorsabban kezdtek a politikai trendekhez adoptálódni” – írja Tamás Pál.

Magyar Kurír