Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Loren-szerep 15.o.) az olasz Corrierre della Sera című napilapra hivatkozva közli, hogy Sophia Lorennel dolgozik együtt Krzysztof Zanussi lengyel filmrendező. A film Hedvigről, Nagy Lajos magyar király és Erzsébet királyné lányáról, Lengyelország királynőjéről, Litvánia nagyhercegnőjéről szól, akit 1997-ben avatott szentté II. János Pál pápa. Azóta ő a királynők és az Európai Unió védőszentje. Sophia Loren Erzsébet királynét személyesíti meg.

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (Évfordulós… 4.o.) és a Magyar Nemzet (Szent Imrére… 2.o.) is beszámol a Szent Imre nevét viselő települések hétvégi, Soltszentimrén tartott találkozójáról, amelyen Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke felavatta Imre herceg mellszobrát. Lezsák Sándor kezdeményezésére alakult meg a Szent Imre Emlékbizottság, amely államalapító királyunk, I. Szent István fia születésének ezredik évfordulóján megemlékezést szervez a herceg nevét viselő településeken. Az emlékbizottság felhívással fordul „az ország népéhez és a világ magyarságához”, hogy méltó programokkal segítsék Szent Imre kultuszának erősítését és ezáltal a nemzet megújulásának, szellemi, erkölcsi felemelkedésének, egységének ügyét.

A Vasárnapi Hírekben (A hangoskodóknak példát adtunk… 5.o.) Sándor György humoralista és Nagy Bandó András humorista nyilatkoznak, akiknek a közelmúltban jelent meg Furcsa pár-beszéd című kötetük, amelyben közreadták a pécsi Harmadik Színház pódiumán nyolc alkalommal folytatott beszélgetésük anyagát. Elmondták, hogy bár sok mindenben nem értenek egyet, példát kívántak adni az acsarkodó közéletnek a kulturált párbeszédre. Sándor György hangsúlyozta: „Zsidónak születtem, ateista családban nevelkedtem, édesanyám afféle puritán kiskommunista volt. Nem váltam istenhívővé, míg 1978-ban nem katolizáltam. Akkor megkaptam az Ószövetséget is az Újszövetség mellett. Jelenits István keresztelt meg, ő volt Pilinszky gyóntatóatyja, s az enyém is a mai napig. Egyesek konzervataívnak tartanak, amit meg én gondolok egy viccnek, hisz’ mindig is avantgárd próbáltam és talán tudtam is lenni. Az, hogy baloldal, meg jobboldal, rég elavult kategória. Ebben a vadkapitalizmusban valódi baloldali értékeket képviselő pártra lenne szükség. Pilinszky írta: ’beléreszketek, hogy kikkel is zabáltatom a szívverésemet.’… olyan értékeket fedeztem fel Andrisban, amelyek a könnyekig meghatottak, érző, melegszívű, kutató, őszintén kétkedő ember, aki – igen – dudás szeretne lenni és elindult a pokolra… Amiben nem értettünk egyet, az az ő sajátos hite, amely szerint Isten bennünk van, s nem ismeri el a Szentháromságot, azt, hogy Jézus Krisztus Isten fia volt, csak azt, hogy mintaember volt, a legjobb a Földön, s azt, hogy az emberek istenítették. Pedig gyönyörű dolgokat mondott a vita közben! Például ’belehibázott’, amikor a gyerekekről beszélt, hisz’ Jézus azt mondja: ha nem lesztek olyanok, mint a gyerekek, akkor nem juttok be a mennyek országába. Igyekeztem, hogy én se legyek bigott; nem a dogma a lényeg, hanem az életszentség – és attól sajnos messze vagyunk, mindannyian.” Nagy Bandó András leszögezte: „Liberális kereszténynek gondolom magam, én és az Atya egyek vagyunk, idéztem magam erősítésére Jézust az András könyvében (Nagy Bandó Andrásnak 2002-ben jelent meg kötete, melyben kísérletet tesz arra, hogy tisztázza Istenhez és Jézushoz való viszonyát – a szerk.)… Én Gyurinál szabadabban, tágabb értelemben gondolkodom hitről, vallásról, Istenről, Európáról, hazáról, a világról, de ez adja az alapot a kíváncsiságomhoz is. Ezzel együtt becsülöm Gyuri mély vallásosságát, mert ő így tudott kiteljesülni. Vallom, hogy ha nem nyitunk másokra, nem várhatjuk el azt sem, hogy mások érdeklődjenek elveink, eszméink iránt.”

Magyar Kurír