Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (Engedélyezte… 2.o.) és a Magyar Hírlap (Akadályokba ütközhet… 9.o.) közli, hogy üdvözölte a német katolikus püspöki konferencia tegnap XVI. Benedek pápa előző nap közzétett rendeletét, amellyel ismét engedélyezte a latin nyelvű (tridenti) misézést. Mindkét lap kiemeli, hogy aggodalmát fejezte ki a Simon Wiesenthal Központ a latin nyelvű misék egyikében szereplő ima miatt, amely „a zsidók megtéréséről” szól. A zsidó szervezet arra kéri a pápát, hogy nyilatkozzon erről a szövegről, amely véleményük szerint ellentétes a katolikus egyháznak a II. Vatikáni Zsinat szerinti tanításaival.

Hazai és határon túli hírek

A Magyar Nemzet (5.o.) Az egyházakat fenyegeti a koalíciós paktum címmel emlékeztet rá, hogy az MSZP és az SZDSZ a közelmúltban módosította a koalíciós megállapodást. Az új szöveg a reformmenetrendről kimondja: az érintett „tárcák vizsgálják meg az egyházak közfeladat-ellátásának jelenlegi finanszírozási képletét, és ezek után kerüljön sor az egyházakkal való megállapodásra.” Ezzel kapcsolatban Semjén Zsolt, a KDNP elnöke és Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke egyaránt hangoztatják: „Úgy akar elvonni az MSZP-SZDSZ-koalíció többmilliárd forintot a közfeladatot átvállaló, egyházi fenntartású óvodáktól, iskoláktól, szociális otthonoktól, hogy közben elfelejtik: a rendszer alapjai nemzetközi szerződésekben vannak lefektetve. A koalíciós megállapodásból az következne: a két kormányzó párt hatályos nemzetközi szerződést, a vatikáni megállapodást akarja felrúgni. Nem félnek attól, hogy a drasztikusan csökkentett finanszírozás eredményeként egyházi fenntartású óvodák, iskolák, szociális otthonok tucatjai lesznek kénytelenek bezárni, ezáltal pedig több ezer ember maradhat állás nélkül?” A polgári napilap szerint annyi bizonyos: „a mostani balliberális megállapodás általánosan hangzó szövegét nem lehet csak önmagában tekinteni. Kóka János, az SZDSZ elnöke több nyilatkozatában elkötelezte magát az egyházi közintézmények kiegészítő támogatásának a további megnyirbálása mellett. A szabad demokraták továbbá folyamatosan azt kérik a kormánytól, vonja össze az egyházaknak, illetve a civil szervezeteknek felajánlható szja egy százalékokat, illetve a felajánlási összeget többé ne pótolja ki. Egyházi számítások szerint a Medgyessy-Gyurcsány-kormányok már eddig is minimum ötmilliárd forinttal adósak, mivel az évek során nem adták meg az önkormányzati intézményekkel azonos szintű finanszírozást a felekezeti közintézményeknek.”

A Népszabadságban (3.o.) Bugyinszki György Hajtóvadászat címmel bírálja azokat a demonstrálókat, akik szombaton Budapesten megzavarták a homoszexuálisok felvonulását. A cikkíró szerint a történtekért felelős több között „minden olyan, magát keresztény-konzervatívnak hazudó közszereplő, aki homo-, illetve biszexuális, ám hallgatásával azt a látszatot erősíti, hogy a szexuális másság valamiféle balliberális elhajlás… Felelős minden – zömében katolikus – egyházfi, aki továbbra is középkori fogalmakban, erkölcsi kérdésként beszél a szexuális másságról (egyébként úgy, hogy közben libasorban viszik el a lebukott istenszolgákat világszerte.)”

A Magyar Hírlap (Nem engednék el… 8.o.) beszámolója szerint mintegy száz katolikus hívő tiltakozott tegnap a kolozsvári Szent Mihály-templom előterében Czirják Árpád érseki helynök, az egyházközség lelkészének áthelyezése ellen. A csoport nemzeti hangvételű egyházi énekeket énekelt. A lap emlékeztet rá: hasonló demonstrációk június végén a Székelyföldön robbantak ki a Csíksomlyó környéki falvakban szolgáló Gergely István címzetes esperes elköltöztetése miatt. Csíkcsomortáni, csíkcsobotfalvi és csíksomlyói hívei még ma is aláírásgyűjtést folytatnak, és korábban lármafákat gyújtottak a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség döntése elleni tiltakozásul.

A Magyar Nemzetben (A keresztény kultúra felvirágzása 15.o.) Jankovics Marcell rajzfilmrendező, művelődéstörténész nyilatkozik abból az alkalomból, hogy a közelmúltban a Méry Ratio Kiadó kiadásában megjelent Méry Gáborral közösen írt albuma, A lőcsei Szent Jakab-templom szárnyas oltára címmel. Jankovics elmondta, hogy a kötetben részletes és átfogó ismertetést nyújt a keresztény szimbolikáról is. „… a három hajó a Szentháromságra utal. Az oszlopok száma azért éppen tizenkettő, mert Jézusnak tizenkét apostola van, az ablakok száma azért tizenhárom, mert Krisztussal együtt tizenhárman vannak. Azt gondolom, erre a lenyűgöző szakrális egységre maga a teremtő Isten vigyázott, ő tett csodát akkor is, amikor a reformáció korszakában a templom nem a reformátusok, hanem az evangélikusok kezébe került. Bizony, a bősz, puritán reformátusok kidobálták volna az oltárokat. Istennek hála, az evangélikusok, élve a szárnyas oltár technikai adottságával, beérték azzal, hogy becsukták a szárnyakat. Szintén ma is megcsodálhatjuk az Erények és bűnök, illetve a Szent Dorottya vértanúsága című híres falképsorozatokat. A könyv az eredeti terv szerint e két híres falképsorozatot is tartalmazta volna, meg is írtam hozzá a szöveget, de úgy már szinte megvásárolhatatlanul sokba kerülne a kötet. Ebből szeretnénk egy vagy két olcsóbb kivitelezésű leporellót készíteni; a kísérőszöveg a kép hátuljára kerülne, így minél több emberhez eljuthatna.”

Magyar Kurír