Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Hetekben (13.o.) Busa Viola A valódi dzsihád főcímű és Európa nem veszi észre, hogy merre halad alcímű összeállítása hangsúlyozza: „Az utóbbi napokban leleplezett vagy meghiúsult merénylettervek újabb figyelmeztetést jelentettek a Nyugatnak arról, hogy az iszlám dzsihád valóságos és globális veszély. Számos történész, elemző, író és újságíró már évek óta kongatja a vészharangot, miszerint a dzsihádnak valójában semmi köze nincs az izraeli–palesztin konfliktushoz, Irakhoz vagy a Nyugat külpolitikájához.” A cikkíró többek között idézi az egyiptomi zsidó diaszpórából származó, jelenleg Svájcban élő történésznőt, Bat Yeort, aki szerint mondvacsinált ürügy, amikor a dzsihád indítékaként Izrael létrejöttét vagy támogatását, és a palesztinok izraeli elnyomását jelölik meg. Izrael csak 1948-ban jött létre, míg a dzsihád több évszázados múltra tekint vissza. Yeor szerint az elégedetlen és sokszor munkanélküli bevándorlótömegek kapóra jönnek a nyugati baloldal számára, mert jól helyettesítik a proletariátus után maradt vákuumot. „A baloldal a bevándorlókat használja fel a tradicionális zsidó–keresztény értékek szétveréséhez az antiszemitizmussal fertőzött, demográfiailag meggyengült Európában. A multikulturalizmus Európában az antiszemitizmus, az Amerika-ellenesség, a palesztinok iránti fanatikus rajongás, az erkölcsi relativizmus és az identitásvesztés alapja lett. Jelen van az egyetemeken is, ahol a diákok és a tanárok kulturális dzsihádot folytatnak a nyugati értékekkel szemben. A kulturális dzsihád a maga antiszemita, Amerika- és Nyugat-ellenes elemeivel a multikulturalizmus keretein belül bontakozik ki. Ily módon a multikulturalizmus a nyugati gondolkodásmód összezavarásának eszköze, amelynek célja az iszlám történelemszemlélet és teológiai gondolkodás kikényszerítése.” A történésznő állítja: az európai történelemkönyvek revíziója miatt terjed az andalúziai mítosz, miszerint a muszlimok, zsidók és keresztények békében éltek egymás mellett a humanista iszlám fennhatósága alatt. Politikusok és professzorok arról értekeznek, hogy az iszlám hogyan járult hozzá a nyugati civilizáció tudományos és művészeti fejlődéséhez. Azt azonban érdemes észben tartani, hogy Andalúziában a saria volt a mérvadó, ami miatt megkérdőjelezhető a fenti mítosz hitele. Yeor arra figyelmeztet, hogy miközben több fronton zajlik a dzsihád, az európaiak már most úgy viselkednek, mint a dhimmi, vagyis alávetett népek, amelyeknek fizetniük kellett a biztonságukért. „Az iszlám törvények szerint az alávetett népek nem kritizálhatják Mohamedet vagy az iszlámot. Számos európai politikus nyilatkozatából ez a magatartás villan elő, de a dán karikatúrák esete is ezt látszik igazolni. Európa nem veszi észre, hogy milyen irányba halad, mivel a történelmi tényeket kezdik egyre jobban elhomályosítani.”

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban (Balogh… 4.o.) nyilatkozó Balogh Zoltán, a Fidesz egyházpolitikusa és Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője egyaránt hangsúlyozzák: a koalíció úgy akar elvonni többmilliárd forintot a közfeladatot átvállaló egyházi fenntartású intézményektől, hogy közben megfeledkezik egy lényeges körülményről: a rendszer alapjait nemzetközi szerződés rögzíti. A július 1-jén aláírt koalíciós megállapodásban a kormánypártok egyetértettek abban, hogy az összes érintett tárcának meg kell vizsgálnia az egyházak közfeladat-ellátásának jelenlegi finanszírozási rendszerét, valamint át kell tekintenie az egy százalékra vonatkozó felajánlásokat azzal a céllal, hogy kiváltsák a kiegészítő támogatást. Nyilatkoztak a lapnak a történelmi egyházak képviselői is. Német László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára emlékeztetett rá: az adó-átirányítási rendszert a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997-ben kötött nemzetközi szerződés rögzíti, a másik fél beleegyezése nélküli teljes változtatás a szerződés megszegése. Bölcskei Gusztáv református püspök szerint az 1+1%-os felajánlás olyan társadalmi tartalék, amely fölött az állam nem rendelkezhet, csak technikai szerepe van a szétosztásában. A cikkből az is kiderül, hogy a Mazsihisz még nem egyeztetett ez ügyben, ám az evangélikusokkal együtt hangoztatják, hogy szükség van a tárgyalásokra.

Magyar Kurír