Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (8.o.) A Vatikán rendezné a kínai hívők ügyét, a Magyar Hírlap (7.o.) pedig Tárgyalást javasol Pekingnek a pápa címekkel hozza azt az általunk már közölt hírt, hogy XVI. Benedek pápa levelet intézett a kínai katolikusokhoz.
A Magyar Nemzetben Érszegi Márk Aurél jelentős lépésnek minősíti a levelet a Szentszék és Kína kapcsolataiban. A cikkíró kiemeli, hogy a pápai levél „nemcsak lelkipásztori buzdításokat, hanem egyházkormányzati rendelkezéseket is tartalmaz. Fő célja előmozdítani a kínai katolikusok egységét, valamint rendezni belső viszonyaikat.” Érszegi Márk rámutat, hogy a dokumentumban XVI. Benedek készségét fejezi ki, hogy felvegye a kapcsolatokat a kínai kormányzattal, és megállapodást kössön vele a püspöki kinevezések tárgyában. „Nehézséget okoz ugyanis, hogy kínai részről a kapcsolatok normalizálása feltételül szabják a Szentszéknek, tartózkodjék a belügyeikbe való beavatkozástól…, illetve szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait Tajvannal. Ha ez utóbbi kérdésben a Szentszék hajlandónak mutatkozik is engedni, a püspöki kinevezések pápai jóváhagyásáról nem mondhat le. Viszont az egyházi tanítást is tiszteletben tartó megállapodásos rendezésnek már számos történelmi előzménye van.”

Hazai hírek

A Népszabadságban (Dobbantó… 2.o.) Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke és Kóka János gazdasági miniszter, az SZDSZ elnöke nyilatkoznak, miután a hétvégén a két kormánypárt módosította a koalíciós szerződést. Nagy B. György és Nyusztay Máté többek között megkérdezték azt is: „Az egyház-finanszírozásról született megállapodás? Érvényben marad a vatikáni megállapodás?” A napilap szerint Gyurcsány Ferenc elkomorodott, nagy levegőt vett, majd azt mondta: „A vatikáni szerződést nem felülvizsgálni, hanem betartani kell. A mai gyakorlat azonban egy sor ponton nagyvonalúbb, mint a vatikáni szerződés. Nem többet vagy kevesebbet kell adnunk: igazságosabbá kell tennünk a rendszert.” Kóka János így válaszolt: „A szerződés megkötése óta történt egy s más. Megerősödtek a civil szervezetek, megváltoztak a közszolgáltatások is. Ez egy új helyzet, melyben – s ezt mi is elismerjük – vannak olyan közfeladatok, melyeket az egyházak képesek a legjobban ellátni. Minderről az egyházakkal fogunk tárgyalni, s csak utána lépni.”

A Népszavában (6.o.) Donáth Ferenc Charták és különbségek címmel hasonlítja össze a Charta ’77 nevű, Václav Havel fémjelezte csehszlovákiai, majd az ehhez csatlakozó magyar ellenzéki mozgalmat és a májusban Csoóri Sándor által létrehozott Márciusi Chartát. A cikkíró az előbbit méltatja, az utóbbit bírálja. Donáth különösen figyelemre méltónak tartja, hogy Csoóri Sándor Chartáját több egyházi személy, köztük nyolc püspök is aláírta. Ennek kapcsán felidézi: „Harminc éve Casaroli érsek, a vatikáni külügyminiszter arra hivatkozva nem vállalt közösséget a Charta ’77 mozgalom tagjaival – s ezzel megfosztotta őket a nemzetközi és egyházi közvélemény védelmétől –, hogy törekvésük nem fejezett ki közvetlenül katolikus érdeket. Így most, 30 évvel később különösen szemérmetlen dolog katolikus nagyságok részéről a Charta ’77-re hivatkozva szidalmazni a magyar demokráciát.”

A Magyar Nemzet (Mindszenty-díjakat… 1.o.) beszámol arról, hogy a Mindszenty Társaság szombati, vasvári rendezvényén Mindszenty-emlékérmet kapott Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke és Tunyogi Csapó Gábor író. A kutatói ösztöndíjat Pallagi Mária kapta. A fórumon Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselője bemutatta azt a tanulmánykötetet is, amelyben közzétették a 2006. november 4-én, a Parlament felsőházi termében megtartott Mindszenty-emlékkonferencia előadásait.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (15.o.) Varga Klára Kápolna a szőlőhegyen címmel számol be arról, hogy az idén 40. születésnapját ünneplő Kanizsa67 Filmstúdió alkotója, Kotnyek István filmrendező-festőművész a göcsei amatőrfesztiválon négy díjat kapott 14 perces, nehezen meghatározható műfajú filmjéért. A Távol című film főszereplője egy kis Zala megyei kápolna, amely Börzöncén, a szőlőhegy tetején áll évszázadok óta. Varga Klára kifejti: „Az emberi kéz, az emberi mozgás az, amely létrehozta, majd leromlott állapotából felújította, életre keltette, de attól fogva a templom minden viszonyrendszer része. Ott áll moccanatlan az ember és a természet, az ember és a kozmosz, az Isten és az ember kapcsolatának középpontjában. Körülötte körkörös szelíd mozgás az emberi tevékenység, a munka, amelyet a film az íves úton haladó kétlovas kocsival jelképez. Ránk köszönnek jókedvűen a bakon ülők, s azzal is dicsérik a teremtett és a túli világ szépséges rendjét. Vissza-visszatérő téma a képeken a természet, az évszakok mozgása is, amiképp a Napé, a Holdé, a szélé, a viharé, a villámlásé, a csapadéké, a sötéten, vastagon megülő felhőfalé és a lágyan gomolygó bárányfelhőké is, amelyek verik, ostromolják vagy simogatják a kápolnatornyot, a templomtetőt vagy az egész épületet. Az emberek olykor a templomhoz gyűlnek vagy onnan jönnek, ott bent, az időtlen, moccanatlan szakrális térben tartják legszentebb szertartásaikat.”

Magyar Kurír