Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (Lengyel… 6.o.) beszámolva arról, hogy tizenkét lengyel katolikus püspök kommunista titkosszolgálati múltjára derített fényt az egykori titkosrendőrség archív aktái alapján az egyházi elöljárók ügynökmúltját vizsgáló bizottság, idézi Slawoj Leszek glodzi érseket, aki felhívta a figyelmet, hogy a szolgálatok archívuma hiányos és kaotikus, így az nem nyújthat megbízható információkat.

Hazai hírek

A Népszabadságban (5.o.) Czene Gábor „Ostoba hibát követett el!” címmel készített csaknem egyoldalas összeállítást Kosaras Péter Ákos ügyéről. Ismeretes, hogy a budakeszi Prohászka Ottokár Gimnázium volt igazgató-helyettese SS-ruhában volt látható az Interneten. Az iskolát fenntartó Székesfehérvári Egyházmegye fölmentette tisztségéből Kosarast, majd az intézmény közös megegyezéssel megvált tőle. Az állásából elbocsátott történelemtanár a lapnak elmondta: „Felháborító, hogy a felmentésem előtt még csak megszólalási lehetőséget sem kaptam. A szóban forgó fotó valamikor télen, egy katonai hagyományőrző teljesítménytúrán készült, az egyik ellenőrző ponton. Nem pózoltam, hanem teát osztottam. A pilisi túra szervezői világháborús amerikai, magyar, német és szovjet egyenruhát viseltek. Ezek egy részén tiltott önkényuralmi jelképek láthatók, ezért előzőleg engedélyt kértünk a rendőrségtől.” A cikkíró hozzáteszi: „Kosaras szükségesnek érzi hangsúlyozni, hogy a Waffen-SS kötelékébe tartozó, de magyar vezényleti nyelvet használó 25. Hunyadi hadosztály egyenruháját viselte.” A tanár szerint az volt az értelme a túrának, hogy a résztvevők a pilisi harcok helyszínén személyes ismereteket szerezhessenek a történelemről. Olyan ez, mint egy interaktív múzeum – mondta Kosaras Péter Ákos. Czene úgy véli, talán nem is lett volna ekkora botrány, ha Kosaras Péter Ákos korábbi megnyilvánulásai nem engednék feltételezni, hogy érzelmileg is kötődi az általa viselt egyenruhához. Baloldali laptársához hasonlóan a Népszabadság munkatársa is kitér arra, hogy a tanár könyvet írt, Magyarok a Waffen-SS kötelékben címmel, amelyet nagyapjának, Kosaras Ferenc SS-Obersturmführer emlékének ajánlott, s ezt a kötetet a cikkíró minősítése szerint szélsőjobboldali kiadó, a Nemzetek Európája jelentette meg. Kosaras Péter Ákos arra kérte az újságírót, tartózkodjék a szélsőjobboldali minősítéstől, mert az ő szemében meg a Fiatal Baloldal szélsőbaloldali, ugyanúgy, ahogyan Gyurcsány Ferenc is, aki ellátogatott egy Che Guevara-rendezvényre. A Magyar Szigetre pedig hadtörténészként kapott meghívást, az említett kiadót pedig azért választotta, mert ez volt az, amelyik tisztességes honoráriumot fizetett. Úgy véli, nem őt minősíti, hogy könyvét nyilas és náci honlapok előszeretettel propagálják a világhálón. Czene fontosnak tartja megjegyezni, hogy többszöri kérdésére, mit gondol a nácikról, a tanár ugyanazt a tömör választ adja: „Elítélem az elkövetett bűncselekményeket.” Másrészt tiltakozik az ellen, hogy nézeteit összemossák a nácizmussal: „nemzetinek és kereszténynek vallom magam.” Kőrösiné Merkl Hilda, a gimnázium igazgatónője csak jót tud mondani a tíz évig a Prohászkában tanító Kosaras Péter Ákosról, a történelmet remekül ismerő tanárnak tartja, akinek diákjai kimagasló eredményeket értek el, ő maga pedig olyan értékrendet képvisel, ami teljes mértékben összeegyeztethető a katolikus egyház tanításaival. Az igazgatónő egyúttal figyelmeztet: határozottan különbséget kell tenni a jobboldaliság és a nácizmus között, márpedig Kosaras legfeljebb jobboldali, de nem náci. Arra a kérdésre, hogy a sok dicsérő szó ellenére miért mentette fel tisztségéből helyettesét, Kőrösiné Merkl Hilda azt válaszolta: „Ostoba hibát követett el! Főleg azzal, hogy a fotóhoz írt aláírással („Jószívű SS-tiszt”) azt a benyomást keltette, mintha azonosulna a náci egyenruha szellemiségével.” Az igazgatónő szerint a rengeteg méltatlan és igaztalan támadás, az öntörvényűvé és ellenőrizhetetlenné váló folyamatok hatására Kosaras Péter Ákos is belátta, hogy a gimnáziumnak akkor használ a legtöbbet, ha elhagyja az iskolát. Megszólal az összeállításban Kamarás István vallásszociológus is, aki megengedhetetlennek tartja, hogy egy tanár akár csak egy farsangi maszkabálon is nácinak öltözzön. Elmondta, hogy bár nincsenek felmérések arról, hogy az egyházi és az állami, önkormányzati iskolák tantestületeiben milyen politikai vonzalmak uralkodnak, eléképzelhető, hogy az egyházi intézményekben nagyobb a szimpátia a jobboldal iránt. Ebből azonban távolról sem következik, hogy állami iskolákban nem fordulhatnak elő extrém, szélsőséges tanári megnyilvánulások. Kamarás szerint el kell érni, hogy a gyerekek akár az órán is közbekiabáljanak, ha egy tanár rasszista, szélsőjobboldali kijelentést tesz.

A cikk alatti keretes jegyzet utal rá, hogy a szociálisan érzékeny Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári püspöknek voltak zsidóellenes parlamenti felszólalásai és írásai, de abban nincs egyetértés, hogy ezek mennyire jelentős részei életművének, s mennyiben lehet őt a konzervatív ideológia vezéralakjáénak tekinteni, „de az nem lehet vitás: egy Prohászaka Ottokárról elnevezett oktatási intézménynek különösképpen ügyelnie kellene arra, nehogy bármiféle kapcsolatba hozhassák a szélsőjobboldallal.”

A Magyar Nemzet (A magyarellenesség ellen…. 2.o.) közli, hogy az elharapózó magyarellenes hisztéria ellen tiltakozik a Magyar Nemzeti Front, amely ma 20 órára szolidaritási tüntetést szervez Kosaras Péter Ákos mellett a budakeszi katolikus gimnázium elé. A tüntetésre azokat várják, akiknek elegük van abból, hogy az egzisztenciáját kockáztatja, aki magyarnak vallja magát.

A Magyar Nemzetben („A rendszerváltás…” 5. o.) Pais István filozófiatörténész, az ELTE volt tanára nyilatkozik, aki elmondta: „A rendszerváltást nem nevezném társadalmi fordulatnak, mert nálunk inkább egyfajta nagy rablási folyamat indult el, amelyet politikai vezetők vezényeltek le és vezényelnek most is. Ez a tragikus igazság. Ebben az álliberális időszakban mindenfajta szemét ember, mindenfajta hazug, becstelen gondolatokkal előállhat. Meg kell nézni, hogyan alakultak ki különböző vallási irányzatok napjainkban, a szcientológiától a Hit Gyülekezetéig. Ezek a vallási irányzatok ártanak a magyar társadalomnak, mert félrevezetik a népet, a transzcendencia felé fordítják és azt állítják, hogy ők az igazság képviselői. Vallási vezetői az embereket „óvni”, akarják attól, hogy önállóan, tényszerűen gondolkodjanak. Ez nem vallásszabadság. Amikor valaki alapít egy vallást csaló szándékkal, üzleti alapon, az emberek félrevezetése céljából, az nem nevezhető vallásszabadságnak. Mert ha az vallásszabadság, akkor ez azt jelenti, hogy minden mocskot, minden szennyet szabadon engednek áramlani. Az az állam, amely valóban a közérdeket képviseli, az nem teszi lehetővé, hogy ezek a vallási szervezetek a köz rovására tevékenykedjenek, mint ma. A baj az, hogy a vallás igyekszik teret nyerni a politikában. A Hit Gyülekezetének „alkotmányát” az SZDSZ egyik korábbi prominens alakja, a jogász Hack Péter munkálta ki, aki jelenleg is szinte minden alkalommal részt vesz a Vidám Vasárnap összejövetelein. A szcientológia pedig elsősorban üzlet, vallási köntösbe csomagolva. Számos országban már tiltják a tevékenységüket.” Pais István állítja: „Az antiszemitizmus vádja gyalázatos és jogtalan eszköz az MSZP és az SZDSZ, valamint holdudvara részéről. Mondanék néhány ellentétes példát. Ki hozta létre a holokauszt-múzeumot? Az Orbán-kormány, Pokorni Zoltán javaslatára. Aztán Orbán Viktor miniszterelnök, amikor Izraelben járt, egyik alkalommal úgy nyilatkozott, hogy a Likud a Fidesz izraeli testvérpártja. Aztán a kommunizmus áldozatainak az emléknapját, Horváth Béla javaslatára, szintén a Fidesz kormányzása alatt szavazta meg a parlament többsége. Köztudomású, hogy a kommunizmus áldozatai között nagyon sok zsidó származású, magát zsidónak valló ember volt. Tehát értelmetlen és méltatlan a jelenlegi ellenzéket részben vagy egészben antiszemitának nevezni.”A professzor Heller Ágnes filozófusnő véleményével ellentétben állítja, nem igaz, hogy a magyar közéletet és kulturális életet mélyen átitatódott kódolt antiszemitizmus és faji alapon történő gondolkodásmód jellemezné. „Arról van szó, hogy a zsidók 2800 év óta, főként a későbbi időkben magukról, mint kiválasztott nép beszélnek, ami szerepel a Talmudban is. Többek között Izraelt vallásilag szentesített bibliai elvekre hivatkozva hozták létre, előidézve a közel-keleti tragikus konfliktusok sorát… Az antiszemitizmust azért hangsúlyozzák sokszor a politikában, hogy elleplezzék az antihumánus megoldásokat. Persze ezek nem jellemzik a zsidóságot kivétel nélkül, hiszen a zsidóság körében napjainkban is vannak számosan, akik a humanizmus talaján állnak. Már az Ótestamentum szerint is a zsidóságon belül mindig is volt egy józan irányzat. Ez nem vallja a kiválasztottság elvét, hanem az egyéb népeket egyenrangúaknak tartja önmagával és velük jó kapcsolatokat igyekszik ápolni. Míg Ésaiás könyve például az aranykort, mint a zsidóknak más népek feletti, istenség által elrendelt uralmát írja le, addig Mikeás humanista talajon áll, és arról beszél, hogy az aranykorban majd minden etnikum a maga isteneit tisztelve fog élni boldogan. Többször olvashatjuk az Ószövetségben azt a humanista felszólítást, hogy a zsidók bánjanak emberségesen a hazájukba menőkkel, mert ők is jövevények voltak Egyiptom földjén.” A professzor arra is kitér, hogy ha összevetjük a hellén kultúra szellemiségét a Bibliáéval és a Koránéval, „tehát a zsidó, a keresztény vallás és az iszlám eszmei, történeti alapját képező kánonokéval, akkor közöttük óriási különbséget tapasztalunk. Ugyanis a két szent irat bővelkedik brutális jelenségekben. Tehát szükség van olyan humanista, racionális filozófiára, amely nem soviniszta, magyarbarát és védelmezi hazánkat. Ez a mai adópolitika, ez a privatizációs politika, ez az úgynevezett egészségügyi reformpolitika kifejezetten magyarságellenes, mivel ez már a nép létét veszélyezteti. Magyarországon nem más népek ellenére, de a magyarság érdekében kell eljárni, nem feledkezve meg soha Démokritosz óvó figyelmezetéséről: „… a jól kormányzott állam a legnagyobb mentsvár, s ebben minden benne van: ha ez egészséges, akkor minden egészséges, ha viszont ez tönkremegy, minden tönkremegy’.”

Magyar Kurír