Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (8.o.) Uniós harc a szegénység ellen címmel számol be arról, hogy Erdő Péter bíboros prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke is részt vett azon a keresztény, a zsidó, az iszlám vallás, a szikh és a hindu közösség mintegy húsz képviselője és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság, Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke és Herman van Rompuy, az Európai Tanács vezetője közötti találkozón, amelyen a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni harc problémáiról volt szó.

A Népszava (4. o.) Titkosak lettek a telefonszámok címmel készített összeállítást arról, hogy a közelmúltban a hódmezővásárhelyi önkormányzat honlapjára felkerültek azok nevei, akik, noha igényelték, nem vették igénybe a szociális segélyt és az ingyenebédet, nem vettek részt közmunkán, illetve később azok neveit is közölték, akik közmunkát végeztek. A lap a cikkbe ékelve Szeretetre szólít a bíboros címmel idézi Erdő Péter bíboros pírmásnak a brüsszeli konferencián mondott szavait: „Egyházunk tanítása szerint az emberiség és minden egyes ember Isten szeretete folytán létezik. Ez az a szeretet, amely minket a másik ember elfogadására és szeretetére indít… Sok országban nehezen tudják ellátni feladatukat a nagy szociális ellátórendszerek, de ezek puszta létezése is azt bizonyítja, hogy az európai társadalmak gondoskodni akarnak a leginkább rászorulókról.” A Népszava hozzáteszi: Lázár Jánosnak, aki 2002-ben az MKDSZ-nek is tagja lett, érdemes volna odafigyelnie a Erdő Péter szavaira. „A polgármester korábban éppen lapunkban beszélt arról, hisz abban, hogy Isten a történelem ura. Nyilván hasonlóképpen hisz a krisztusi szeretetben. Csakhogy a szavak meg a (kirekesztő) tettek alig találkoznak. A Fidesz frakcióvezetője csak így hiheti el magáról, hogy nem követett el bűnt azzal, hogy kihasználva a kiszolgáltatottságukat, pellengérre állította a rászorulókat és tovább erősítette a szegényellenes hangulatot.”

A Magyar Hírlapban (11.o.) Dippold Pál Spányi Antal igaza címmel írja: „Ha a liberális főpofázók a római katolikus egyházról beszélnek, azonnal előkerül a buziság, a pedofília, az erőszak vádja. Ha a méltánytalanul meghurcolt célszemély neve, családja, egyháza becsületének védelmében az igazságát keresi, könnyen úgy járhat, mint a fehérvári püspök. Bizonyítottság hiányában a bíróság első fokon felmentette a rágalmazás vádja alól V. Ernőt és két társát, akiket Spányi Antal megyéspüspök magánvádlóként perelt be, miután egy honlap homoszexualitással és vérfertőzéssel vádolta meg a püspököt és testvérét. Spányi Antal fellebbezett az ítélet ellen… Világos. A mocskos rágalmak terjesztőit, úgymond, felmentik, a becsületében, méltóságában mélyen megsértett papot cserbenhagyták.” A lap főszerkesztő-helyettese megtapasztalta, milyen „viharokat zúgatnak bárki ember szívében a rágalmak. Átéltem én is azt a tehetetlen, önpusztító dühöt, amit akkor érzünk, amikor nagy-nagy igazságtalanságok történnek velünk. Engem leügynököztek, a püspök atyát lebuzizták. Egyik sem igaz. Aljas hazugság. Tudjuk, kik tették. Azt is hisszük, nem itt a földön fognak felelni lélekgyilkos tetteikért. Ám addig futunk evilági becsületünk után, és azt kérdezzük, rend van-e ott, ahol a sátán fullajtárjai gátlástalanul gyalázhatnak minket, rombolhatják családjainkat, városainkat, országunkat? Itt most nincs rend. Majd akkor lesz, amikor végre befoghatjuk a viszálykeltő gazemberek száját. Mert Spányi Antalnak igaza van.”

A Magyar Nemzetben (5.o.) Vona Adrienn Istennek adott életek címmel mutatja be a hazai domonkos rend női ágát, kiemelve, hogy a nővérek „Isten szeretetére és engedelmességre tesznek örök fogadalmat…” Jelenleg harmincketten vannak. A lapnak hárman nyilatkoznak. Veronika nővér elmondta: „Éltem a tinédzserek megszokott életét, még szerelmes is voltam. Döntő élmény volt az, amikor elmentem egy nővér fogadalomtételére. Ekkor találkoztam Isten mérhetetlen szeretetével. Sokáig megfogalmazni sem tudtam, hogy mit érzek. Sejtettem, hogy Isten mit vár tőlem, de azt kívántam, hogy bár ne sejteném. Ekkor még nem akartam nővér lenni, ezért úgy imádkoztam, hogy a Miatyánkból kihagytam azt a sort, hogy ’legyen meg a te akaratod’. Ezzel is jelezni akartam, tudom, hogy mi az Isten akarata, de ez nem azonos az én terveimmel. Később, amikor már megnyugodtam, és tiszta fejjel tudtam gondolkodni, akkor rájöttem, hogy mégis ez az én utam. Azóta már egyetlen sort sem hagyok ki az imádságból.” Filoména nővér arról beszélt, hogyan tapasztalta meg Isten szeretetét: „Több példát is említhetnék, de nagyon élénken él bennem az a nap, amikor még nem tartoztam a nővérekhez, de már rendszeresen jártam szentmisékre. Ekkoriban ápolónőként dolgoztam, és a délelőtti műszak után misére siettem, ami után egy idős beteget kellett volna meglátogatnom. Nagyon fáradt és éhes voltam, és már szívesebben mentem volna haza. A mise elején ezért arra kértem az Urat, hogy erősítsen meg. A mise végén beálltam az áldozókkal a sorba, és az idős atya véletlenül két ostyát adott. Ez számomra azt jelentette, hogy az Úr dupla dózist adott magából, ezzel válaszolt a kérésemre.” Dóra nővér arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkban „Egyszerűen megváltozott a bűn fogalma. Néha úgy tűnik, hogy teljesen eltűnt. Sokszor tapasztaljuk azt, hogy az illetőnek fogalma sincs arról, hogy helytelen úton jár. Általában nem is az égbe kiáltó baj miatt keresnek meg minket, hanem teljesen más okok miatt. Ha én ilyen esetekben az erkölcscsősz szerepben lépek fel, akkor ezek az emberek azt hihetnék, hogy visszaélek a bizalmukkal, és nem akarok segíteni nekik. Pedig a végső cél az, hogy az érintettekben felébredjen a vágy arra, hogy a helyes úton, Isten útján járjanak.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (15.o.) Vitatják Caravaggio szerzőségét címmel a szombati L’Osservatore Romano egyik cikkéből idéz, amely szerint elképzelhető, hogy új Caravaggio-képet találtak. A Szent Lőrinc vártanúságát ábrázoló kép restaurálása most fejeződött be, és feltételezések szerint nem kizárt, hogy Caravaggio műve. Több művészettörténész viszont fenntartással fogadta a hírt. A Vatikáni Múzeum volt igazgatója, Francesco Buranelli szerint az alkotás stílusában idézi Caravaggiót.

Magyar Kurír