Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Heti Válaszban (57.o.) Jaroslaw Gizinski Személyes átélés címmel elemzi XVI. Benedek pápa személyiségét, kiemelve: „Õ volt II. János Pál egyik legközelebbi munkatársa, de egyre inkább látni, Benedekként már saját hangján akar beszélni. Tulajdonképpen nem is folytathatná Karol Wojty³a életművét, akármennyire is mély tisztelettel viszonyul emlékéhez, már csak amiatt sem, mivel ő teljesen más alkat, más jellem. Nyilvános szereplései közben szinte látni rajta, hogy a nagy megtiszteltetés teher is számára. Elhihetjük neki, mikor azt állítja, hogy nem álmodott a pápai pásztorbotról, s hogy legszívesebben a csendes vatikáni könyvtárakban dolgozna tudós teológusként. Odaadóan végzi minden feladatát, de nem az a típus, aki ragyogó arccal, erős hangon szólna a tömegekhez. Hiányzik belőle a mediális hajlam és az a csipetnyi színészi tehetség, amely minden politikusnak és közszereplőnek jár.” A cikkíró szerint a Szentatyánál nem érezni azt sem, hogy a nyájat vezető pásztor mindig jobban tudja az utat. Legújabb könyvében, A Názáreti Jézusban XVI. Benedek egyenesen kijelenti: „nem kell, hogy velem egyetértsetek.” Jaroslaw Gizinski új hangnak minősíti, hogy a pápa, az évszázadokon keresztül tévedhetetlen főpap arra ösztönzi olvasóját, hogy saját elképzelése legyen a hitről, ugyanakkor szerinte nem bizonyos, hogy a hívők ezt akarják, vagy pedig éppen ellenkezőleg, „határozott útmutatást várnának továbbra is modern világunk labirintusában”. A cikkíró úgy látja: az Európán kívüli katolikusok – főleg a latin-amerikaiak és a Fülöp-szigetekiek – kissé csalódottak. A hagyományosan katolikus európai országokban viszont a vallás jelentősége a közéletben egyre csökken. Spanyolországban engedélyezik az egyneműek házasságát, Portugáliában az abortuszt, Belgiumban az eutanáziát. Az egykor ultrakatolikus Írországban veszélyesen csökken a papnövendékek száma. Vallási indíttatású viták már csak Máltán és Lengyelországban lehetségesek. Mindezek miatt a szerző nem tartja meglepőnek, hogy a vallás felélesztése legjobb eszközének az emberi tudat ébresztése látszik. „A német születésű és mély európai műveltségű pápának ez természetes. A Fülöp-szigetekinek, aki személyesen akarja átélni a krisztusi fájdalmakat, ez nem elég. Talán a népek nagyon különböző lelki igénye a modern katolicizmus legfőbb problémája. Azé az egyházé, amely évszázadok óta a leguniverzálisabb világvallást próbálta létrehozni. A kérdés az, hogy a csendes és rendkívül konzervatív teológus, miközben választ keres a modern világ drámai kihívásaira, meg tud-e felelni az eltérő elvárásoknak.”

A Hetekben (14-15.o.) Hechs László Európa alkonya főcímű és Miért veszélyes az unió vallástalanítása alcímű írásában arra keresi a választ, milyen lesz az az Európa, amelynek alkotmányából minden valószínűség szerint kimarad majd a zsidó–keresztény gyökerekre való hivatkozás. A cikkíró hangsúlyozza: az említett gyökerekre való utalás hiánya csak a jéghegy csúcsa, bekerülése nem oldotta volna meg Európa súlyos gondjait, de legalább jelezte volna a változtatás szándékát. A szerző kifejti: „A kontinens mindössze 7 százaléka Földünk területének, ám az 1450–1950 közötti fél évezredben a világtörténelem irányító motorja volt, és megteremtette a tudomány, a technika és a modernitás világát. E korszakot a második világháború és a holokauszt szörnyűségei zárták le. Európa vezető szerepét elvesztette, de mind gazdasági, mind politikai és szellemi értelemben létfontosságú maradt. Hogy az is maradhasson, vissza kell találnia eredeti identitásához, a zsidó–keresztény gyökerekhez. A kilátások azonban jelenleg nem túl biztatóak.” Hersch László valósnak nevezi azokat az előrejelzéseket, amelyek szerint a század végére Európa muszlimmá, az arab nyugat, a Mahgreb részévé válik. Egyúttal rámutat, hogy a kedvezőtlen demográfiai helyzetet csak súlyosbítja az európai társadalmak belső válsága. „Angliában több muszlim látogatja a pénteki istentiszteleteket, mint amennyi anglikán vasárnap a templomokat. A szekularizáció előrehaladtával a társadalom alapintézményei, a család és a házasság súlyos válságát éli. Az európai lakosság egyharmada-fele él családon-házasságon kívül. Egyre idősebb korban és egyre kevesebb házasságot kötnek, ugyanakkor egyre nagyobb a válások száma. Az alacsony gyermekszám is részben e jelenségek következménye. Az atomizáció elidegenedéshez, elmagányosodáshoz és kétségbeeséshez vezethet. Sokak útja a drog, a munkamánia, az alkoholizmus és a játék- vagy egyéb szenvedélyek világa… Az európai megújulás és az önmaga alapjához, a zsidó–keresztény gyökerekhez való visszatérés hiányában sokan az iszlám egyszerű világába menekülnek. Alárendelik magukat Allah akaratának, és teljesítik az iszlám öt alapvető kötelezettségét. Különösen nagy számban térnek át az iszlám hitre Spanyolországban és Nagy-Britanniában. Ezáltal könnyen gyakorolható hitet, szigorú életmódot, egyértelmű vallási szabályokat és működő közösséget találnak maguknak.” A cikk szerzője figyelmeztet, hogy a vázolt problémák nem oldhatók meg egy, a zsidó–keresztény eredeti hagyományon alapuló életmódbeli forradalom nélkül. „A következő évtizedek eldönthetik, hogy milyen lesz Európa közös jövője. Vagy magára talál, és csökkenti a muszlim bevándorlás okozta feszültségeket, valamint lépéseket tesz alapintézményei védelmében, és az európai szellemi elit újjáalakítja eredeti zsidó–keresztény hagyományát, változtat életmódján, vagy kénytelen lesz belenyugodni, hogy fokozatosan az arab nyugat alárendelt részévé válik. Az pedig az európai civilizáció végét jelentheti.”

Hazai hírek

A Heti Válasz (41.o.) A hűség gimnáziuma címmel készített összeállítást abból az alkalomból, hogy tíz évvel ezelőtt indult újra a főváros legrégebbi, 1687-ben alapított középiskolája, a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium, ahol két aradi vértanú – Nagysándor József és Török Ignác – is tanult, és ahol az első magyar focimeccset játszották. Az évforduló alkalmából színes rendezvénysorozat zajlik az iskolában, a fő ünnepség április 22-én, vasárnap délután négykor a XII. kerületi Művelődési Központban kezdődik. Körmendy Károly igazgatóhelyettes a lapnak elmondta: „Iskolánk különlegessége a szellemisége. Nem csak beszélünk a kereszténységről: aktív imaélet folyik a falak közt, például heti váltásban zsolozsmáznak az osztályok, és minden hónap első péntekén van iskolamise. Nem vasárnap, hogy a családok együtt tölthessék a hétvégét. Keresztútjárás van nagyböjt péntekein, adventben gyertyagyújtás, tavasszal a végzősöket készítjük fel lelkiekben is az érettségire. Minden hónapban van tanulógyűlés, ahol megbeszéljük az eltelt időszakot. Az intézménynek jelentős határon túli (főként felvidéki) és lengyel testvérkapcsolatai vannak.” Az igazgatóhelyettes azt is elmondta: „Nem akarunk versenyistálló lenni. A tehetségét mindenkinek igyekszünk kibontakoztatni. Az ünnepi este a Bánk bán nagyáriájával és Wolf Péter Ave Mariájával zárul annak jeleként, hogy a hazához és kereszténységhez hű embereket szeretnénk nevelni.”

Magyar Kurír