Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Blikk (1.o.) Siker a pápa könyve címmel ad hírt arról, hogy már 50 ezer példány fogyott el XVI. Benedek pápa napokban megjelent, Názáreti Jézus című könyvéből. A hatalmas siker miatt összesen 420 ezer kötet kerül a boltokba – írja a bulvárlap.

A HVG (42.o.) Pápa-könyv Krisztusról című beszámolója szerint az első recenziókban többen felfigyeltek arra, hogy a német pápa „elismerően szól a materialista filozófia atyjának, Marx Károlynak néhány gondolatáról, és idéz Jacob Neusner zsidó írónak a názáreti Jézus istenségét tagadó, Egy rabbi beszélgetése Jézussal című művéből is. Ratzinger aktuális üzeneteket is megfogalmaz: az irgalmas szamaritánus történetét elemezve például elítélően szól az elmúlt századok és a jelenkor gazdasági gyarmatosításáról, amelynek során a fejlett országok nem segítettek a bajba jutott fejlődő országokon, hanem inkább tetézték nyomorúságukat. Ahelyett, hogy a keresztény Nyugat elvitte volna az igaz hitet Afrikába, ’egy istentelen világ cinizmusát adtuk nekik, ahol… csak a hatalom és a profit számít’.”

A Népszabadság (7.o.) Bibliáért gyilkoltak Törökországban címmel számol be arról, hogy a Törökország délkeleti részén fekvő Malatya városban tegnap elfogtak négy embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy meggyilkoltak három embert, akiknek „bűnük” csupán az volt, hogy egy olyan kiadóban dolgoztak, amely Bibliákat, keresztény vallási könyveket és feszületeket forgalmazott. Az egyik áldozat német volt. A tinédzserkorú elkövetők hátrakötözték az áldozatok kezét és lábát, s mindhármuk torkát elvágták. A baloldali lap beszámolója szerint Törökországban a májusi elnökválasztás közeledtével amúgy is nő a feszültség a világi elit és a vallásos kormányzó párt, az AKP között. A hét végén háromszázezren tüntettek Törökország világi jellege mellett, és az iszlamista kormányfő, Recep Tayyip Erdogan esetleges elnökjelöltsége ellen, miközben az elmúlt években megerősödött a nacionalizmus a muzulmán országban. A misszionáriusok munkáját a kormány is bírálta, míg az EU nagyobb szabadságot követelt a keresztény kisebbségnek.

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban (17.o.) Balázs Zoltán Tartsák el! címmel fejti ki azon véleményét, hogy az egyházakról szóló vitát olyan magáncélok állami támogatásával kell kezdeni, amelyeket nem terhelnek súlyos elvi feszültségek. A cikkíró tényként állapítja meg: a magyar állam – hasonlóan számos más nyugati államhoz – nagyon sok magáncélt támogat, művészeteket, művészeti intézményeket, szociális célokat, tömeg- és versenysportot, gazdasági magánvállalkozásokat, iskolákat, és „semmi okunk nincs azt képzelni, hogy minden polgár mindegyik kiadástípussal egyetért (s hogy a hívők például hitbeli és erkölcsi meggyőződésük alapján az abortuszok, lombikbébiprogramok, filmek, kiadványok, egyes iskolai programok finanszírozásával feltétlenül egyetértenek). Mégis kénytelenek hozzájárulni ezekhez is, hacsak nem ragaszkodunk ahhoz a követelményhez, hogy minden adóforint útját nyomon kellene követni. Ez azonban ez idő szerint kivitelezhetetlen.” Balázs Zoltán szerint azonban ettől még ésszerű kérdés, hogy „minden szempontból az volna-e a legjobb megoldás, amelyet ma használunk. Egyfelől lehet, hogy az egyházak tevékenysége, hitelessége, szabadsága szempontjából jobb volna a nagyobb anyagi függetlenség. Az is lehet, hogy az elszámoltathatóság, az állami támogatás fölhasználása szempontjainak nyilvánosabbá tétele is sokakat megnyugtatna. Másfelől az is lehet, hogy az államnak számos magáncél támogatásával föl kéne hagynia, s az egyházak hitéleti szolgálata is ilyen. De nem biztos, hogy minden részletkérdésben világosan meg lehet húzni a határt hitéleti és nem hitéleti tevékenység között. Nem biztos, hogy az állam méretére, felelősségére vonatkozóan hívek és nem hívek, különböző politikai felfogású polgárok – köztük vallásosak és nem vallásosak – között egyetértés van. Ha nincs, talán célszerű volna előbb ezt a vitát lefolytatni, vagy legalábbis kompromisszumra jutni. De valószínű, hogy a politika és a vallás közötti igen bonyolult viszony miatt egyszerűbb és megnyugtatóbb volna olyan magáncélok állami támogatásának újragondolásával kezdeni, amelyeket nem terhelnek ilyen súlyos elvi feszültségek, amelyek kezelése jóval nagyobb intelligenciát, empátiát és türelmet igényelne, mint amilyennel a magyar politikai erők túlnyomó része rendelkezni látszik.”

A HVG (43.o.) Bencések kencéje címmel ad hírt arról, hogy rövidesen a kozmetikai termékek piacán is megjelenhetnek a pannonhalmi főapátság készítményei, elsőként valószínűleg egy kézkrém.

Magyar Kurír