Külföldi hírek
A Népszabadság (1.,8.o.) A Vatikán bojkottálja a Jad Vasemet főcímmel és Becsmérlő szavak a múzeumban felcímmel, míg a Magyar Nemzet (8.o.) Izraeli-vatikáni diplomáciai botrány címmel foglalkozik azzal az általunk már tegnap közölt hírrel (Az izraeli nuncius nem vesz részt a soá megemlékezésen – a szerk.), hogy nem vesz részt a Jad Vasem-intézet által rendezett jeruzsálemi holokauszt megemlékezésen az Apostoli Szentszék Izraelbe akkreditált nunciusa. Antonio Franco ugyanis kifogásolja azt a táblát, amely a helyszínen hirdeti XII. Piusz pápa állítólagos tétlenségét a II. világháború idején.
A Népszabadság emlékeztet rá: „Történészek máig hevesen vitatják XII. Piusz beszédes hallgatását a zsidók deportálásával és megsemmisítésével szemben, miközben a Vatikán váltig ismétli: a pápa csak így tudta megóvni a római zsidókat az elhurcolástól, amikor a németek a szövetséges Itália fővárosát is elfoglalták.”
A Magyar Nemzet szintén ezt a két, egymással ellentétes véleményt emeli ki, egyúttal megállapítja: „Izrael és a római katolikus egyház közötti viszony az utóbbi időben igen fagyossá vált. Német püspökök a palesztinok életkörülményeit a zsidó gettókéhoz hasonlították, heves felháborodást okozva ezzel. Tel-Aviv és a Vatikán ugyanakkor nemrégiben vitába bonyolódott az izraeli területen levő egyházi javak adózásával kapcsolatban is.”
A Magyar Nemzetben (Kemény mag 28.o.) Chantel Delsol francia filozófusnő nyilatkozik, aki a közelmúltban Budapesten tartott előadást. Elmondta: „A francia nép, akár a cseh, nagyon szekuláris. Eleve nehezen osztják meg másokkal a pénzüket, de hogy olyanokkal osszák meg, akik folyton a pápáról meg Istenről beszélnek, annak a gondolata is elviselhetetlen számukra. A franciák úgy vélik, hogy azoknak az államoknak, amelyek megőrizték a vallást, még fejlődniük kell.” Balavány György interjúkészítő felidézte, hogy a francia kormány és közvélemény tiltakozott leghangosabban az ellen, hogy a keresztény gyökerekre való utalás bekerüljön az EU alkotmányába. „Miért ez az elemi ellenkezés?” A filozófusnő válasza: „A vallással szembeni ellenszenv nálunk nagyon régi keletű. Csehországban és Franciaországban voltak talán a legvéresebbek a vallásháborúk. A papság zsarnoksága is nehéz emléke a francia történelemnek. A klérus viselkedése dacot és harcias ellenszenvet váltott ki a népből.
A francia forradalom egyszerre zajlott az egyházi és a királyi hatalom ellen annak ellenére, hogy a kórházak és a szeretetintézmények többségét az egyház alapította. Maga az intézményesített vallási hierarchia az, amit a franciák ellenszenvesnek tartanak. Egyedül a köztársaság merev hierarchiáját tudják elfogadni. A franciák vallása a republikanizmus; két vallás pedig nem fér meg egy ember életében. A felvilágosult állami hatalom átvette a funkciókat, amelyeket korábban az egyház töltött be; innen ered az állam mitikus tisztelete Franciaországban. S amikor 1905-ben megszavazták az egyház és az állam szétválasztásáról szóló törvényt, ez tovább erősítette a militáns ateizmus hadállásait. Ma a sajtóban gyakorta olvasható keresztényellenes hangulatkeltés, miközben a misztikus szekták terjedőben vannak, ellenük viszont nem folyik sajtókampány, sőt rokonszenvvel írnak a tevékenységükről. Mindössze négy egyházi egyetem működik Franciaországban; magam is állami intézményben tanítok. Amikor a tanszékem megállapodást kötött a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, a szerződésből ki kellett hagynom a katolikus szót annak érdekében, hogy egyetemi vezetőm aláírja az együttműködési dokumentumot. Persze az is igaz, hogy a felső papság tirannizmusa, amely korábban jellemző volt a kereszténységre, úgyszintén rettenetes lenne. Némi malíciával elmondható, hogy egy kis elnyomás általában jót tesz az egyháznak.”
Hazai hírek
A Magyar Nemzetben (30.o.) Fáy Zoltán Templomépítések Magyarországon című riportjának második részében Utolsó pad címmel a békásmegyeri lakótelep 2001-ben elkészült református templomát és gyülekezetét mutatja be. Sípos Aba Álmos lelkipásztor másfél éve vezeti a gyülekezetet. Szavaiból kiderül, a nehézségek ellenére a gyülekezet virágzik, minden generáció képviselteti magát, legtöbben persze – mint másutt is – az 50-60 év közöttiek vannak – és ők a legaktívabbak is.
Magyar Kurír