Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (Átadták… 18.o.) beszámol arról, hogy átadták a sibeniki Szent Jakab-katedrális renovált, északi kapuját. A katedrális oroszlános kapuja a 15. század közepén készült el. A kapuzatot most kémiai és biológiai úton megtisztították a rárakódott szennyeződéstől. A munkálatok hat hónapig tartottak, és körülbelül hárommillió kunába (százmillió forint) kerültek. A templomot 1402-ben kezdték építeni gótikus stílusban velencei és helyi mesterek, majd a híres dalmát építész, Juraj Dalmatinac folytatta 1441-ben, oldalhajóval és apszisokkal bővítve a katedrálist.

A Magyar Demokratában (36–37.o.) Bognár József A beglerbég neve címmel az iszlám fokozatos térhódítását prognosztizálja, és szerinte ennek nemcsak a betelepedés az oka, hiszen az európai születésű emberek közül is egyre többen fordulnak a muzulmán vallás felé. „Mert mit ad az iszlám? Egyértelmű választ az alapkérdésekre: mi a jó, mi a rossz, némi férfias viselkedési mintát, vitalitást, lehetőséget a nap mint nap megalázott európai férjeknek a fej felemelésére. Nem kell gondolkodni, gyötrődni a pluralizmus álalternatívái között, elég, ha aláveti magát a tannak. És persze ehhez még tegyük hozzá a titokzatossághoz, az egzotikumhoz való vonzalmat.” A cikkíró szerint a Római Birodalomban a kereszténység a kozmopolita nagyvárosok gyökértelen tömegeinél terjedt el először. „Õk voltak a császárok által kenyérrel és cirkusszal eltartott nép. Az értelmiség majd csak a második század utolsó harmadában jelenik meg, élén Szent Jusztinosszal. A lakhatatlan világvárosokból pedig menekültek vidékre, akik tehették, vagy tenni akarták. A vidékiek, magyarul pogányok (paganus=vidéki) maradtak meg a hagyományaiknál, szemben a világvárosok által kitermelt gyökértelenek új eszméivel. Vagyis a pogány jelentése eredetileg semmi más, mint aki visszamegy, visszavágyik a természetes, az élhető emberi közegbe.” Bognár József szerint egy majdani muszlim hatalomátvétel esetén nem kell feltétlenül kemény utcai harcokra gondolni, „Hiszen egyre több gyökértelen európai kezd az új erőhöz igazodni. Egy új kultusznak nem kell tömegében is többségbe kerülnie ahhoz, hogy hatalomra jusson és alapvető változtatásokat hajtson végre. Naivság azt gondolni, hogy egy ilyen hatalmas, vitális, jól szervezett tömeg vezetése nem fog igényt tartani akár a totális hatalomra is. Védekezni sajnos nem fogunk. Az európai civilizáció lelki AIDS-ben szenved, megfertőzte a szélsőséges liberalizmus vírusa. Az önszeretet bűn. Az idegent, a másságot kell szeretni önmagunkban is. Ha végignézünk a mai európaiakon, alig találni olyat, aki e civilizáció védelmében az életét kockáztatná. Minek? Inkább rasztahajat növesztenek. Hiszen az idegen szép.” A cikkíró emlékeztet rá: „Rómában 313-ban indult meg a keresztény hatalomátvétel, pedig akkor még a birodalom lakóinak csak 15 százaléka volt keresztény. Nyugat-Európában ma már a lakosság tíz százaléka muzulmán. Vagyis ha a 2050-re feltételezett adatok – amelyek szerint Európa nagyvárosainak a lakói felerészben már muzulmánok lesznek – megállják a helyüket, akkor az elkövetkező évtizedek nem valaminek a végét, hanem valaminek a kezdetét hozzák el. A világ megismeri az új Rómát, azaz az új Európa legújabb arcát.”

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (8.o.) Egy mondatban című rovatában közli, hogy a soproni önkormányzat  – mint arról tegnapi írásunkban beszámoltunk – egyhangú döntéssel, ellenszavazat nélkül határozott a Szent Orsolya Gimnázium külső homlokzati felújításának 21 millió forintos támogatásáról.

Magyar Kurír