Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (1.,8.o.) Új evangelizációt hirdet a pápa – Húsvét a hagyomány jegyében főcímekkel, a Népszava (13.o.) Szót emelt a pápa a háborúk ártatlan áldozataiért, a Magyar Nemzet (1.,8.o.) Húsvéti üzenet a hitetlenkedőknek főcímmel és XVI. Benedek pápa Tamás apostollal példálózott alcímmel számol be a Szentatya húsvéti szertartásairól, üzeneteiről, kiemelve, hogy vasárnapi, Urbi et orbi üzenetében XVI. Benedek a „világ sebeire” hívta fel a figyelmet, húsvéthétfőn pedig Castelgandolfóban azt hangsúlyozta, hogy égető szükség van a világban az evangelizációra, ezért a hitet el kell vinni a föld legtávolabbi zugaiba is.

A Népszabadságban (3. o.) Füzes Oszkár Nincs több mentség címmel idéz a Szentatya húsvétvasárnapi üzenetéből: „Az éhínségre, a gyógyíthatatlan betegségekre, a terrorizmusra, a túsz-szedésekre, a gyakran a vallás nevében elkövetett erőszak ezer arcára, az élet semmibe vételére, az emberi jogok megsértésére és a kizsákmányolásra gondolok.” A cikkíró megállapítja: „A pápa húsvéti listája az emberiség szomorú bizonyítványa. Minden szükséges eszköz megvan ahhoz, ugyanis, hogy a felsorolt szenvedéseket – a gyógyíthatatlan betegségek kivételével – senkinek ne kelljen elviselnie és a listán szereplő főbűnök egyikét se követhesse el senki bárki ellen. Ne moralizáljunk – az is bűn –, csak rációval állapítsuk meg, az emberiség a rendelkezésére álló eszközöket nem arra használja, amire valóban valók. A társadalmak folyamatosan megbuknak azon a vizsgán, amely az emberi lét lényegét, az emberiességet teszi próbára. Akiknek hatalmuk van hozzá, azok túlnyomórészt hibáztathatóak azért, hogy éhínség, terrorizmus, ezerarcú erőszak van, semmibe véve az életet.” Füzes Oszkár rámutat, hogy a naptár „most egyesítette a kereszténységet egyetlen ünnepnapra – és a zsidó pészach vége is most van –, így a pápai üzenet lehet akár egyetemleges is. Ha így van, ebben van az ereje. A XXI. század legnagyobb feladata elkerülhetetlenül az lesz, hogy az egyre több és jobb eszközt használó ember legalább a legnagyobb bűnökkel és hiányokkal szemben minél több másik emberrel társulva lépjen fel. Ezen az alapon sem lesz egységes emberiség, de legalább az emberiesség normáit egységesebben kérhetjük számon a hatalmasoktól. Most már ugyanis ott tartunk, hogy e nélkül maga a fejlődés sem fenntartható. A pápai üzenetnél maradva, ha például Afrika elsüllyed, magával rántja a többi fölrészt is, bizonyosan. Vigyázat, ez már nem utópia, és nem prófécia. Nincs több mentség. Annyira ügyesek vagyunk már eszközeinkkel, hogy új önérdeke van minden embernek: minden másik ember érdekeinek számbavétele.”

(XVI. Benedek pápa húsvéti üzenete teljes terjedelmében honlapunk Dokumentumok rovatában olvasható – a szerk.)

Hazai hírek

A Népszava (1.,4.o.) Körmenet és locsolás – Húsvét: hit a mindennapi életben, a Magyar Nemzet (2.o.) Ittzés püspök: Isten a kisemmizettek pártján áll címmel számolnak be a hazai húsvéti szertartásokról. A Magyar Hírlap (24.o.) A megbékélés jeleit látták a reménység ünnepén címmel együttes beszámolót közöl a római és a magyarországi eseményekről. Legrészletesebben a Magyar Nemzet tudósít. A polgári napilap Erdő Péter bíboros prímás húsvétvasárnapi, esztergomi bazilikában mondott szentbeszédéből kiemeli: „Tárjuk ki a szívünket a feltámadás örömhíre számára, lássuk meg benne a földi élet célját, hálás örömmel fogadjuk a hírt, hogy a halálon túl a mi életünk útja Istenhez vezet.” Az orgánum kiemeli: a főpásztor szentmiséjének homíliájában nagy hangsúlyt kapott az a gondolat, hogy „nem félelmetes hír, amit egy sírjából felkelő halott, vagy az ellenállhatatlan isteni erővel való találkozás jelenthet az embernek, hanem örömhír. Hiszen a feltámadással Jézus egész művét és tanítását Isten maga igazolta. Értékeljük és szeressük családunk, népünk, és egyházunk közösségét, amelyben gondolkodni, beszélni, hinni tanulunk és adjuk tovább hitünk örömét az egész világnak – mondta a magyar katolikus egyházfő.”

(Erdő Péter bíboros húsvétvasárnapi szentbeszéde Dokumentumok rovatunkban olvasható – a szerk.)

A Magyar Nemzet részletesen tudósít a protestáns istentiszteletekről is. Vasárnap délelőtt Bölcskei Gusztáv, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke, tiszántúli püspök a debreceni Nagytemplomban örömét fejezte ki afölött, hogy az idén újra együtt ünnepli a húsvét szent ünnepét a keleti kereszténység, valamint a katolikusok és a protestánsok. Prédikációjában a püspök hangsúlyozta: Isten nem egyezik ki döntetlenben, neki nem volt elég, hogy Fiát feltámasztotta. Azt akarja ugyanis, hogy azok élete, akik hisznek Krisztusban, távlatot nyerjen. „Nem vagy elveszve, nem vagy leírva, nem kerülsz a létszámfelettiek kategóriájába” – fogalmazott Bölcskei Gusztáv az isteni dimenziót illetően. A földi dimenzióval kapcsolatban kifejtette: „Ahol egy tollvonással eltörölnék az élethez való jogodat, a lehetőségeket, ott mindig a halál logikája szerint gondolkodnak, üzletelnek, nyerészkednek emberek, és nem gondolnak bele, hogy mit okoznak.” A püspök ennek szomorú példájaként említette, hogy a hatalom felszámolta a határon túli magyarok anyaországi orvosi kezelésének alapvető lehetőségét, gazdasági kényszerre hivatkozva. Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétkor a győri gyülekezet templomaiban több istentiszteleten is szolgált. Ünnepi igehirdetéseiben kifejtette: az ember – legalábbis saját lehetőségei alapján – csak a Jézus sírját lezáró kővel, a jelent és jövőt nehézzé, vagy éppen lehetetlenné tevő akadályokkal képes foglalkozni. A halálból életre támasztott Isten Fia azonban Isten megoldását kínálja fel az élet gondjaival és a halál félelmével viaskodó embereknek. Az ember csak így, ezzel az ajándékba kapott, belülről átélt szabadsággal képes arra, hogy küldetését betöltse, és a halál kultúrája helyett az élő Jézust szolgálja, és az általa akart életét munkálja. Ittzés püspök hangsúlyosan szólt arról, hogy Isten pártos: „Õ a szegények, a nyomorultak, a betegek, az elnyomottak és kisemmizettek a pártján áll. Nem elvtelen kompromisszumokra törekvő, a túlélés taktikáját kereső hatalom az övé. Isten nem egyforma távolságra van New York bankközpontjaitól, és a dél-amerikai megapoliszok favelláitól, és Isten nem egyforma távolságra van a cigány putriktól és az összeharácsolt villáktól.”

A Magyar Nemzet (2. o.) Nem egyeztet a kormány az egyházakkal című összeállításából kiderül: továbbra sem teljesülnek a kormány ígéretei a vitás egyház-finanszírozási kérdések rendezésére. Eddig egyedül a katolikus egyház finanszírozásával foglalkozó vatikáni–magyar bizottság tarthatott két plenáris ülést, három szakértői találkozót. Arról, hogy a többévi kihagyás után január vége óta ismét működő bizottság hol tart a vitás kérdések tisztázásában, részleteket nem kívánt elárulni sem a kormányzati, sem a szentszéki oldal. Tarr Zoltán lelkész, a református egyház zsinati tanácsosa megerősítette a lap azon értesülését, hogy – mindeddig eredménytelenül – levelezést folytatnak az oktatási és kulturális tárcánál működő egyházügyi kapcsolatok titkárságával, sürgetve Hiller István minisztert, hogy induljon meg a február óta esedékes tárgyalás-sorozat az egyház és intézményei finanszírozási problémáiról. Tarr félőnek tartja, hogy mint már annyi éve, ezúttal is őszre marad az egyeztető munka. „Több év szomorú tapasztalata, hogy ilyen rövid időpont alatt lehetetlen kiegyensúlyozott tárgyalásokat tartani, ami miatt óhatatlanul megjelennek a nemkívánatos belpolitikai felhangok” – jelentette ki a református lelkész. Csepregi András, az egyházügyi kapcsolatok titkárságának vezetője sajnálkozását fejezte ki, hogy a kormány minden jó szándéka ellenére nem tudott a megalakult vegyesbizottság üléseivel párhuzamosan tárgyalásokat kezdeményezni a többi érintett felekezettel. Indoklásul a kultuszminiszter szerteágazó elfoglaltságára hivatkozott, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy belátható időn belül a protestánsokkal, zsidókkal, ortodoxokkal és más vallási közösségekkel is elindulnak a beharangozott egyeztetések. Csepregi András elismerte: egy új baloldali egyházpolitikai alapvetésen dolgozik. „Még nem tudom, fújja-e majd kormányzati szél azt a zászlót, amelyet lengetek” – válaszolt a lap kérdésére, hogy lesz-e ebből hivatalos egyházpolitikai koncepció, miután az előző balliberális ciklusban két ilyen kísérlet is megfeneklett. A formálódó anyag állam és egyház úgymond maradéktalanabb szétválasztását célozza. Ugyanakkor sürgeti, hogy a baloldal s az egyházak kölcsönösen közeledjenek egymáshoz. Az egyházügyi titkár azzal érvel, „ezek genetikusan nem idegenek egymás számára, sőt a zsidó-keresztény és a baloldali értékek között lényegi közösség áll fenn.”

Magyar Kurír