Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (16.o.) XVI. Benedek pápa első könyve címmel ismerteti a Corriere della Sera cikkét, amely beszámol arról az általunk már közölt hírről, hogy a Szentatya pápaként írt első könyve április 16-án jelenik meg. Az olasz lap tegnap már közölt egy részletet, ebben a felebaráti szeretetről és a helyes életvitelről elmélkedik XVI. Benedek.

A Heti Válaszban (A lázadó konzervatív 58–59.o.) Roger Scruton angol konzervatív filozófus nyilatkozik, aki leszögezte: „Ma mindnyájunknak az iszlám fenyegetéssel kell szembenéznünk. A muszlim világ kollektív pszichózison esik át, mert rá kell ébrednie, hogy vallásának üzenete összeegyeztethetetlen a modern világgal. Én is összeegyeztethetetlen vagyok a modern világgal, de én visszavonulok wiltshire-i magányomba, és lovaglással ütöm el az időmet. Ám a globális gazdaság által eltartott, nyugati világban élő migráns iszlám hívő nem tud így tenni, hisz el kell tartania családját, melynek egy része talán még mindig fejlődő világban él, s élete megoldatlan konfliktusára csak a helyi imám által tanított szigorú leckével tud válaszolni. E problémát persze mi, nyugatiak okoztuk magunknak bolond bevándorlási politikánkkal, s mindazzal, ami ehhez társult.” Scruton szerint George W. Bush amerikai elnök válasza sem meggyőző: „Az amerikaiaknak fel kellett volna ismerniük, hogy olyan világjelenséggel állunk szemben, melynek az a lényege, hogy az iszlám világban élők hogyan tudják feldolgozni saját skizofrén helyzetüket.” Az ismert konzervatív filozófus úgy látja: „A Nyugat túlságosan szembeszökően vált gazdaggá és sikeressé, s ráadásul elveszítette hitét, így az iszlám híveinek nem tudtunk felmutatni egy másik elképzelést Istenről és az ő könyörületességéről. Harmadrészt megnyitottuk határainkat, s a szabadon ideözönlő muszlimok élvezik az anyagi előnyöket, de lázadoznak e kultúra materialista és lelketlen természete ellen… Szükség van beszélgetésre. De igazi dialógus talán csak Libanonban alakult ki. Ott a keresztény többség olyan muszlim irányzatokkal élt együtt, amelyek maguk között sem tudtak megegyezni, és sikerült létrehozni egy olyan alkotmányt és olyan politikai eljárást, amelynek segítségével a résztvevők beszélgetni tudtak egymással. Európában egykor Luther és a reformáció indított el hasonló súlyú konfliktusokat, s ez majdnem romba döntötte kultúránkat, de e korszak véget ért a vesztfáliai békével, amikor a katolikusok és a protestánsok megfogadták, hogy békében fognak élni egymás mellett.” Scruton úgy véli, hogy az iszlám világnak kell fejlődnie, „Õk nem tudják elfogadni, hogy mi keresztények, ateisták, vagy zsidók vagyunk. A konfliktusok akkor enyhülnek, ha megtanulunk viccelni e kérdésekkel. A humorérzék nem jelent szekularizációt. Ha az evangéliumokat nézzük, Jézus szavaiban sokszor feltűnik a humor. Gondoljunk csak a házasságtörő asszony megkövezésével szembeni fellépésére. Azt mondta: az vesse rá az első követ, aki maga bűntelen. Ez a fajta irónia hiányzik a muszlim gondolkodásból.”

Hazai hírek

A Heti Válaszban (Mióta a kakas megszólalt 20–21.o.) Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök nyilatkozik, aki elmondta: számtalan ígéretet kaptak kormányzati részről, „amelyeknek ha csak a fele teljesül, már az jó hír az anyagi nehézségekkel küszködő iskoláinknak. Vannak viszont előrelépések is: az önkormányzatokkal való együttműködésnek köszönhetően, mi nemhogy iskolákat zárnánk be, hanem négy új közoktatást intézményt indítunk a szeged-csanádi egyházmegyében.” Szőnyi Szilárd interjúkészítő közbevetette: „Azért nem lehet sétagalopp a tárgyalás, főleg, hogy közben össztűz zúdul az egyházra, a hitvalló emberre. Orbán Viktor és társaik sokak szemében ma már vallási fundamentalisták, az egyház valóságos bűnszövetkezet. Önök nemigen lőnek vissza – mintha beletörődtek volna, hogy egyes balliberális szerzők havi rendszerességgel törlik cipőiket az egyházba.” A főpásztor válasza: „Ez nem akkora baj, mert az egyháznak épp az volna a furcsa, ha nem támadnák, attól csak elkényelmesednénk. Ez még inspiráló is lehet, hiszen ’a vértanúk vére a kereszténység magva’. Ettől még nem gondoljuk, hogy mindenki tökéletlen, csak mi nem. Mi, keresztények sem vagyunk bűntelenek, de a gyarlóságaink nem kérdőjelezhetik meg a létezésünket. Vannak persze elbizonytalanodások még köreinkben is: ahogy gyakorta kérdezik, válságban van-e az egyház? Hogyne, mióta a kakas harmadszor megszólalt – felelem erre.” A közismerten labdarúgást szerető püspök azt is elmondta, bár tanácsadásra nem kérték fel az Orbán Viktor kezdeményezésére Felcsúton létrejött futballakadémiára, de annak avatására meghívták. „Tanácsot pedig inkább én fogok kérni tőlük. Az egyik gyulai iskolánk mellett az egyházmegye korábban hatalmas területet vásárolt, s ebből szeretnénk egy, az összes hazai katolikus oktatási intézményt kiszolgáló sportközpontot kialakítani, melléje pedig keresztény szellemiségű futballakadémiát tervezünk.” Kiss-Rigó László azt is elmondta: „A helyzetünket sokan túlbecsülik. A valóságban egy püspök szerepét nem lehet egy párt vagy egy cég vezetőjének feladatához hasonlítani. A mi személyünkön, Uram bocsá’, rátermettségünkön kevesebb múlik. Ha a püspök kiváló ember, sokat lendíthet a dolgokon, ám ha nem az, nem tud ugyanannyit rontani. Az egyház ugyanis papjaival, híveivel a közösségek közössége, megannyi, a püspöktől független kezdeményezéssel.” A főpásztor híveit és az ország lakosságát csakis az evangéliummal tudja biztatni. „Ott azt olvassuk, hogy Jézus nem garantált valamiféle lineáris fejlődést a benne hívőknek. Nem azt mondta, hogy most maroknyian vagytok, de a következő ezredfordulóra már e létszám többszörösére növekedtek, majd még tovább gyarapodtok. Ehelyett arra biztatta a követőit, hogy legyenek só és kovász. A társadalom megújítását pedig az egyénben érdemes elkezdeni, amihez húsvét idején segítséget nyújthat a passió is. Abban ugyanis többféle embertípussal találkozunk: Péterrel, Pilátussal, Júdással. Megtévedtekkel, álszentekkel, farizeusokkal, árulókkal. Helyesen cselekszünk, ha akár a közélet szereplőiben, de máig inkább saját lelkünkben tetten érjük ezeket a viselkedésmintákat, igyekszünk felhagyni bűneinkkel, s így, állandóan megújulva próbáljuk, ha nem is megváltani – az ugyanis már megtörtént –, hanem legalább jobbá tenni a világot.”

A Magyar Narancsban („A kampánycsapataink…” 15.o.) Kóka János gazdasági miniszter, az SZDSZ új elnöke nyilatkozik, aki Bessenyei Zsolt interjúkészítő közbevetésére – „Az egyházpolitikában – utóbb Horn Gábor által is bírált – váltást jelez egy nemrégi nyilatkozata az SZDSZ és az egyház kapcsolatáról” – azt felelte: „Hívő vagyok, katolikus gimnáziumba jártam, polgári – és ezt kéretik nem politikai értelemben érteni – családban nevelkedtem. Máig is sokan kérdezik tőlem, hogy mire volt jó az Én országom kampány, hiszen a hívőket megsértette, a nem hívőknek pedig nem mondott semmit. Nincsen bajunk az egyházzal, tiltakozom az ellen, hogy törvényszerűen háborúban kellene állnunk. A liberálisok azt mondják, hogy az egyházakkal, a civil szférával, az érdekképviseletekkel való párbeszéd feltétlenül kívánatos. Az SZDSZ politikája sarokkövének tekinti az állam és az egyház maradéktalan szétválasztásának elvét. És ne indulatok határozzák meg a vatikáni szerződés, az egyházi iskolák, egyházi kórházak finanszírozásának ügyét, hanem a teljes szektorsemlegesség.”

Magyar Kurír