Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (9.o.) II. Alekszij feltételei címmel számol be arról, hogy II. Alekszij orosz ortodox pátriárka a két ismert feltételhez kötötte találkozóját XVI. Benedek pápával. A moszkvai patriarkátus szerint a katolikusok túbuzgó térítő tevékenységet folytatnak Oroszországban és szomszédságában, míg a görög katolikusok a pravoszlávok rovására terjeszkednek Ukrajnában. A polgári napilap az Izvesztyija című orosz újságra hivatkozik, amely olyan médialatolgatásokat emlegetett, hogy a „korrekt német” pápával a pátriárka találkozója Moszkvában már az idén létrejöhet.

Hazai hírek

A Napi Gazdaság (3.o.) A húsvét isteni üzlet címmel készített összeállítást arról, hogy a húsvét előtti két-három hétben, karácsony előtt pedig már november végétől ugrásszerűen megnő a kegytárgyak iránti kereslet, és sokan igyekeznek Jézus feltámadásának ünnepére felállítani az elhunyt szeretteiknek szánt sírkövet. A lap az V. kerületi Ecclesia Kegytárgy- és Könyvesboltban megtudta: húsvétkor és karácsony előtt nő meg igazán a forgalmuk. Elsősorban magyarok vásárolnak ajándéktárgyakat: képeslapokat, feszületeket, szobrokat, ruházati termékeket, de népszerűek a műtárgyak és a húsvéti témájú könyvek is. A külföldiek különösen a magyar motívumokkal díszített emléktárgyakat keresik. A lap vidéki kitekintéséből kiderül: a győri Kegytárgy- és Könyvkereskedésben egész évben folyamatos az érdeklődés a termékek iránt, sokan vesznek kelyheket, rózsafüzért és könyveket. Húsvétkor talán kicsit a jellegzetes, a győri Szűzanyát és a bazilikát ábrázoló gyertyák iránt ugrik meg a kereslet, főként a külföldiek körében. Kapuvárott Licskai Gézáné, aki kegytárgyak, rózsafüzérek, vallási irodalom és Bibliák értékesítésével foglalkozik, elmondta: leginkább karácsonykor, mindenszentek ünnepén és főképp idősek vásárolnak gyertyákat, húsvétkor nem jellemző nagyobb roham. A külföldiek valóban szívesen visznek a nemzeti, magyaros motívumokkal díszített gyertyákból. Monger Tamás, a bronz kegytárgyak értékesítésével is foglalkozó Komár Kft. munkatársa elmondta: tapasztalata szerint húsvétkor megnő a sírkőállítások száma. November elsején kívül a sírköveknél ilyenkor keresik érezhetően nagyobb mennyiségben a betűket, kereszteket és egyéb, az emlékműveket díszítő elemeket.

A Népszabadságban (3. o.) Tanács István Nagyhét címmel azon elmélkedik, hogy a keresztény kultúra legnagyobb ünnepe a húsvét, ám „sokunknak olyan már a nagyhét, mint akármely másik: munkahelyi hajtás, bevásárlás, kapkodó sonkafőzés”. A cikkíró bevallja, hogy keresztény külsőségek között felnőtt ateistaként nem hitt a megválthatóságban. Most viszont először érzi igényét valamiféle megváltásnak, „nem megváltónak, attól Isten mentsen!” Elismeri, hogy az érzés önmagában is ellentmondásos, „lehet-e megváltás megváltó nélkül, de a közéletre értve az egyetlen emberben megszemélyesülő megváltót utóbb diktátornak szokták hívni a történelemben. Ezeknek a politikusoknak, akik itt ágálnak ebben az országban, s rajtuk keresztül közvetve magamnak óhajtanék valamiféle megváltást. Elegem van abból, hogy a magyar közéletben minden új nap új átkozódásokat hoz. Nem igaz az akció, és hamis a rá érkező reakció. A legtöbb politikai esemény nem egységesít, hanem új meg új megosztottságokat idéz elő, vagy tovább mélyíti a régieket… Kóka és Fodor, Kolompár és Farkas, Csáky és Bugár megosztó versengése, Orbán mindennapos verbális háborúja, meg a rá adott válaszok, a reformok körüli viaskodás állandóan azt az érzést kelti, hogy valójában nincs közös cél, nem létezik együttes siker.” A cikkíró nem hiszi el igazán azt, hogy „ez most egy kényszerű reformkorszak, kevesen látják át az egészet, de majd később eldől, kinek volt igaza”, „mert ami ma a magyar politikában zajlik, sokszor azt a látszatot kelti, hogy a cél a küzdés maga. A sikerorientáltság nem lehet egyenlő mások sikertelenségével! Attól tartok, a nagyhéten, változást, örömhírt váró hangulatban sincs más lehetőségünk, mint átmeneti megbékélést találni a közvetlen kapcsolatokban, a természet megújulásában. Ez nem egészen az, amit szeretnénk, de a húsvéthétfőig tartó megváltás is több a semminél.”

Ugyancsak a Népszabadság (A fúrhatnám… 2.o.) beszámolva arról, hogy tegnap ünnepélyes külsőségek közepette elindították a négyes metró első fúrópajzsát az Etele téri munkagödörben, közli azt is, hogy jelen volt Forgács atya is, aki a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának a szobrát áldotta meg, „A szeretet Istene ragyogtassa arcát az építőkre” szavakkal köszöntve a jelenlevőket. A lap kiemeli: „Forgács atya egyébként rutinos metrószentelő, legutóbb a készülő Bocskai úti állomáson kérték közreműködését. Néhány szót váltunk vele Szent Borbála életéről, megtárgyaljuk a IV. századi nikodémiai helyzetet, majd elköszönünk.”

Magyar Kurír