Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadságban (7.o.) Sárközy Júlia Szigorít a Vatikán címmel számol be arról, hogy bűncselekménynek „kiáltotta ki” a szexuális visszaélést, és megkétszerezte – tízről húsz évre emelte – ennek elévülését a kánonjog. A Vatikán-közeli sajtó fordulatot emleget, a pedofil papok amerikai áldozatai szerint viszont az egyház lépése elégtelen – írja a lap római tudósítója. Az olasz sajtó szerint megkezdődött a pápa által hirdetett zéró tolerancia. Sárközy hozzáteszi: „… még akkor is, ha a pedofília ugyanolyan súlyosnak minősül mint az eretnekség, az egyházszakadás vagy a nők pappá szentelése.” A cikkíró tényként szögezi le, hogy „az egymást követő pedofíliabotrányok közepette XVI. Benedek lépésről lépésre halad: a márciusban az ír katolikusokhoz írt levél után a Vatikán missziót indított az ír egyháznál, az Egyesült Államoktól Ausztriáig számos magas rangú egyházi vezető adta be lemondását. Az áldozatoktól bocsánatot kérő, és velük többször találkozó pápa Írországba készül, és a kánonjog is hatékonyabb eszközzé vált a szexuális bűncselekmények egyházon belüli büntetésében.” Sárközy idézi Federico Lombardi szentszéki szóvivőt, aki elmondta: a pedofíliában ítélkező egyházi bíróságoknak világi tagjaik is lehetnek, hiába a gyónási titok, az erről értesülő pap nem mentheti fel az elkövetőt. A kánonjog által előírt titoktartás sem akadályozhatja meg, hogy jelentsék a bűncselekményeket a világi hatóságoknak. Az ezekkel való együttműködés alapfeltétel. Idézi a cikkíró a papok általi erőszak amerikai áldozatainak szervezetét vezető David Clohessyt is, aki így kommentálta a Hittani Kongregáció által bevezetett kánonjogi módosításokat: „Kevés változik. Fáj, hogy a pápa, aki olyan sokra lenne képes, ennyire keveset tesz.”

A cikk alatt a lap „Pap papot nem jelent fel” címmel közli, hogy a lengyel Gazeta Wyborczának nevük elhallgatását kérő papok úgy nyilatkoztak: az egyház továbbra sem védi elég hatásosan az áldozatokat, de magát az egyházat sem a pedofil papi bűnözőktől. A Népszabadság arra is kitér, hogy néhány napja halt meg 74 éves korában Henryk Jankowski gdanski pap, a Szent Brigitta-templom plébánosa, Lech Walesa, a lengyel Szolidaritás alapító elnökének, volt államfőnek „fontos” tanácsadója. „Szerepét nagy tisztelet övezte. Ez a tekintély is lehetetlenné tette, hogy egy-két éve tisztázzák, miféle kapcsolat fűzte az idősödő papot egy csoport tizenéves ministránsfiúhoz” – írja a Népszabadság. A lap idézi Tadeusz Bartos filozófia professzort, aki valamikor Domonkos-rendi szerzetes volt: a pap nem fogja a másik papot feljelenteni. A püspökök és más egyháziak inkább eltitkolják a botrányokat, s így a bűnözők megússzák. „Gyakran együtt tanultak a szemináriumban. Nem szoktak olyan valakit feljelenteni, akit harminc éve ismer az ember” – mondta a professzor, aki az egyháziak hasonló ügyeit vizsgálni képes, világiakból álló külső ellenőrzőtestület létrehozását javasolja, amerikai példára.

Ugyancsak a Népszabadság (keretes 7.o.) és a Magyar Nemzet (Lemondott… 8.o.) közli, hogy lemondott tisztségéről Maria Jepsen, Németország első női evangélikus püspöke, miután sajtóhírek szerint eltussolta egy pedofil lelkész ügyét. A hamburgi püspök azzal indokolta lemondását, hogy megkérdőjelezték hitelességét, ezért úgy érzi, nem tudna eleget tenni felszentelésekor tett fogadalmának.

A Magyar Nemzet (Ellenzik… 8.o.) beszámol arról is, hogy nemzetközi iszlámellenes szövetséget szervez a hollandiai Szabadságpárt elnöke, Geert Wilders, aki azt akarja elérni, hogy a nyugati országok tiltsák meg a bevándorlást az iszlám országokból. Wilders reméli, a szövetségnek lesznek majd saját parlamenti képviselői.

Szintén a Magyar Nemzetben (Szentjánosbogarak 34.o.) Kézdi Nagy Géza kultúrantropológus nyilatkozik, aki huszonöt éve kutatja Mexikóban a totonák indiánok múltját, jelenét. Elmondta: „Ha az utcán a vallásról kérdeztünk egy totonák indiánt, kivétel nélkül mindegyik azt felelte, hogy római katolikus. Minden faluban van templom (bár a pap a hegyi környezet miatt nem mindig jut el mindenhova), de emellett a hagyományos vallásukat is gyakorolják. A templomok nyitva állnak, az indiánok egész nap jöhetnek-mehetnek. A latin-amerikai egyházra különben is a nyíltság jellemző. Bizonyos szokásokat pogánynak tekintenek, ám sok más fölött szemet hunynak, így tudják megtartani, sőt növelni a hívek számát. A guadalupei Szűz képét, aki egy mexikói indiánnak jelent meg 1531. december 12-én, vagy Szent András képmását gyakran körbehordozzák a faluban, aztán valaki hazaviszi, és vendégül látja egy hétig. Minden december 12-étől néhány nap alatt nyolcmillió hívő mássza meg térdepelve a Tepeyac hegyet, ahol a guadapulei Szűz megjelent. Tehát ott máshogy viszonyulnak a hithez, mint Európában. Nemcsak a vallás nyíltabb, felszabadultabb arrafelé. Bármikor összetalálkoztunk az ösvényeken a földről hazafelé igyekvő parasztokkal, máris nyújtották a kezüket, adtak narancsot, mandarint ajándékba.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (4.o.) Joó István Lelki feltöltődés Egerszalókon címmel számol be az Egerszalóki Katolikus Ifjúsági Találkozóról. A tudósító kiemeli, hogy az egyik alapító, a 83 éves piarista szerzetes pap, Kerényi Lajos rendkívül népszerű a fiatalok körben. Arra a kérdésre, miként hidalja át az egyre növekvő korkülönbséget, Lajos atya azt válaszolta: „Aki fiatalokkal foglalkozik, fiatal marad.” A cikkíró kiemeli, hogy a harminchat éves Boldogy Szabó Levente gitáros-énekes „csöppet sem közhelyes, de annál üdébb keresztény ifjúsági dalai rendre ’folklorizálódtak’ sok év keresztény táborai során.” Levente a közelmúltban motorbalesetet szenvedett, húsz métert repült és még vagy ötöt csúszott, nem tartja „természetesnek”, hogy életben maradt. „Áldom az Urat, és remélem, hogy ezt a szabadítását is dalra tudom majd fordítani” – mondta erről a gitáros-énekes.

A Magyar Hírlapnak (Népszerű Munkácsy 14.o.) Gamus Árpád, a Pécsi Galéria vezetője elmondta: április vége óta már 23 ezer látogatót fogadott az a Pécsett nyílt kiállítás, amely bemutatja Munkácsy Mihály három legjelentősebb bibliai témájú festményét, az Ecce Homo-t, a Golgotát és a Krisztus Pilátus előtt-et. A galériavezető valószínűsíti, hogy a három alkotás együtt először és utoljára látható a Baranya megyei székhelyen. Elsősorban a pécsiek keresik fel a tárlatot, de sokan érkeznek az ország más pontjairól is. A külföldi látogatók aránya öt-tíz százalék között ingadozik, attól függően, hogy hétvégi vagy hétközi adatokat vesznek alapul. A trilógiát október 31-éig, hétfő kivételével mindennap tíztől este hat óráig láthatja a közönség a Nagy Lajos Gimnáziumban.

Magyar Kurír