Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (17.o.) Francia apáca csodálatos gyógyulása címmel számol be arról, hogy fény derült arra, ki az a francia apáca, akinek „hatalmas szerepe van abban, hogy szélvészgyorsasággal halad II. János Pál pápa boldoggáavatási eljárása. Az aix-en-provence-i Marie-Simon Pierre-ről van szó, aki a párizsi Saint-Felicité Kórházban dolgozik. A Le Figaro napilap úgy értesült, hogy az apáca 45 éves. A Parkinson-kórhoz hasonló betegség kerítette hatalmába szervezetét. A két éve elhunyt katolikus egyházfőért imádkozott, s orvosilag nem magyarázható módon gyógyult meg. A csodát a Szentszék elfogadta, ezért lényegében az utolsó akadály is elhárult II. János Pál boldoggáavatása elől – írja a Népszava.

A Hetek címlapján egy angyal látható, amint az ég felé repül, miután egy kinyújtott kéz elutasító mozdulatot tesz felé. A címlapszöveg: Kiűzetés – Európa vallástalanítása A lapban (14-15.o.) Morvay Péter Kiűzetés az unióból főcímű és Nincs helye a zsidó–keresztény örökségnek az Egyesült Európában alcímű írásában kiemeli: „Aposztáziával és önfeladással vádolta meg a pápa az Európai Unió vezetőit, miután az ötvenedik évfordulóra kiadott berlini nyilatkozatból kihagytak minden vallási utalást… A pápa nem véletlenül fogalmazott ilyen élesen: három éven belül immár másodszor vallottak kudarcot azok a törekvések, amelyek Európa alapértékei közé szerették volna felvenni a zsidó–keresztény örökséget. 2004-ben az alkotmánytervezet szövegéből törölték a kereszténységre való utalást, most pedig már a vallás szó is feketelistára került. A formálódó új, szövetségi Európa – ma úgy tűnik – világi-ateista birodalom lesz, amely új önazonossága érdekében kész akár múltját is átértékelni. Pedig az alapítók többsége számára a kontinens zsidó–keresztény múltja megkérdőjelezhetetlen tény volt.”

Hazai hírek

Ugyancsak a Hetekben (6.o.) Szobota Zoltán Balhitek címmel figyelemre méltónak tartja, hogy új baloldali egyházpolitikát hirdetett meg Csepregi András, a kormány egyházügyi referense a héten megrendezett Vallás és társadalom című fórumon. „A szintén meghívott Szili Katalin házelnök és Erdő Péter bíboros jól láthatóan nem értettek egyet helyzetértékelésével és javaslataival” – írja a tudósító, aki szerint a magyar katolikus egyházfő „rövid felszólalásában mindenkinek üzent egy picit. Egyetértett például Tamás Pállal a hívők templomlátogatási szokásait illetően, és jelezte Szili Katalinnak, hogy a strukturált párbeszéd állam és egyház között egyelőre még az unióban is csak azt jelenti, hogy Barroso eldönti, kivel és mikor akar egyeztetni. Csepregi Andrásnak pedig világossá tette, hogy az ő szemléletében nem cezaropápista és klerikális, hanem jakobinus és jozefinista törekvések váltógazdálkodása az európai történelem, ahol az állam hol eltaposni, hol kiszipolyozni akarja az egyházat. Egyúttal kétségeit fogalmazta meg azzal kapcsolatban is, hogy éppen egy új baloldali egyházpolitika lenne képes a katolikus egyház belső struktúrájának a megváltoztatására. Mint mondta, ő személy szerint autonómiájuk tiszteletben tartásával is elégedett lenne”. Nyilatkozik a lapnak Csepregi András is, aki nem tartja kizártnak, hogy soha nem jelenik meg az általa vázolt új baloldali egyházpolitika jogszabályi, intézményi, kommunikációs szinten, de fontosabbnak tartja, hogy egyre szélesebb körben beszédtéma legyen. Az egyházügyi kapcsolatok tikárságának vezetője infantilisnak tartja az állam és egyház közötti, patrónus-kliens viszonyt, és szerinte ezt „csak egy felnőtt társadalom mondhatja fel, még ha világszerte sok helyen ez a modell dominál is. Ha a közösségek tudatára ébrednek saját értékeiknek, akkor kialakulhat egy partneri viszony, de nem hiszi, hogy gyors változást várhatunk. Csepregi András azt is elmondta: „Nem látok sok jövőt abban a szemléletben, hogy ha valamelyik egyház oldalán megjelenik egy világosan jobboldali elkötelezettségű nyilatkozat, akkor arra azonnal lőni kell. Azt javaslom, hogy az ilyesmit átmeneti helyzetként fogadjuk el, hiszen a rendszerváltás után nem a baloldal, hanem a magukat jobboldalinak definiáló politikai erők szólították meg sikeresebben az egyházakat. Ha a baloldal nem olyan hisztérikusan reagál ennek az ’érdekszövetségnek’ a mindennapi megnyilvánulásaira, ahogyan szokott, akkor létrejöhet egy olyan tér, ahol az egyházak nem pártosan szólalnak majd meg… A probléma ott van, hogy a politikai harcok felszínén a jobboldal kisajátította magának az erkölcs védelmének szerepét. A baloldal erre nem egy elfogadható alternatívát nyújtott válaszul, hanem megkérdőjelezte még a téma felvetését is. Márpedig a járható út az, hogy visszaevezünk ezekre a vizekre, és bátran megvitatjuk: mi a jó és mi a rossz.”

A Magyar Nemzet (15.o.) Prokofjevtől Szent Erzsébetig címmel közli, hogy április 1-jén vasárnap este nyolc órától ősbemutatót tekinthetünk meg a Bakáts téri templomban, Harmonia terrena – Ha velem akarsz élni címmel. A Bánki Éva által írt és válogatott szövegekre készült misztériumjáték Árpád-házi Szent Erzsébetről, Szent Margitról és Jolánról szól, zenéjét Bubnó Tamás szerkesztette. Az előadáson közreműködik Palya Bea énekesnő, a Szent Efrém Bizánci Férfikar, a Budapesti Énekes Iskola kórus, valamint Mezei János orgonista.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Egyházzene 15.o.) hozza, hogy nagyböjti elmélyülésre hív a Carmine Celebrat Kórus hangszeres szólistáival holnap hétkor a Váci utcai Szent Mihály-templomba.

Magyar Kurír