Külföldi hírek
A Magyar Fórum címoldalán a Szentatya látható. Az Európa elveszett című írás kiemeli, hogy XVI. Benedek pápa élesen bírálta az Európai Uniót, amiért az alapításának 50. évfordulójára emlékező nyilatkozatokban említést sem tesznek Istenről és Európa keresztény gyökereiről. A cikk részletesen ismerteti a pápa európai püspökök előtt elmondott, „kemény hangú” beszédét.
Ehhez a témához kapcsolódik a Magyar Nemzetben (7.o.) Barcs Endre Az integráció katolikus gyökerei című írása. A szerző megállapítja: „Miközben az európai integráció kezdeteként számon tartott, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó római szerződés 50. évfordulóján az EU tagországainak állam- és kormányfői Rómában, majd Berlinben a pezsgőspoharak sűrű emelgetése mellett diadalittasan ünnepelték nagy projektjüket, az EU-t és persze önmagukat, nagyvonalúan elfeledkeztek arról, hogy az integráció egy olyan erőnek köszönheti megszületését, amely szembe mert menni az ötven évvel ezelőtti hivatalos európai politikai irányvonallal. Egy olyan erőnek, amelynek gyökereit sem az EU alkotmányos szerződésébe, sem az azt kiváltani szándékozó berlini nyilatkozatba az unió vezetői nem kívánták belefoglalni. Ezt az erőt az európai katolikus politikai szervezetek jelentették.” A cikkíró emlékeztet rá, hogy a katolikus mozgalmakra épülő kereszténydemokrata pártok igen nagy erőt képviseltek Franciaországban, Olaszországban, az NSZK-ban és Ausztriában. Barcs Endre hangsúlyozza: azzal, hogy az EU napjainkra 27 tagúra bővült, a belső feszültségek tovább mélyültek. „Köszönhető ez mindenekelőtt az uniót eluraló neoliberális politikának, amely zöld jelzést adott a nemzetgazdaságokat leromboló multinacionális cégeknek és a mögöttük meghúzódó nagyhatalmi érdekeknek. Ezáltal védekezésként a tagországok polgáraiban és néhány tagország kormányában is megerősödött a föderalizmussal szemben fellépő nemzeti érzés. A nagy álom, az Európai Egyesült Államok megszületése ma még messzebb van, mint fél évszázaddal ezelőtt. És talán soha nem is válik valóra” – írja a cikk szerzője.
Hazai hírek
A Népszava (1.,8.o.) Magyarázkodni kényszerül Kóka címmel ír arról, hogy többször magyarázkodni kényszerült az SZDSZ elnöki posztjára aspiráló Kóka János gazdasági miniszter egy-egy nyilatkozata miatt. Így szombaton az MTV Nap-Kelte című műsorában azt mondta: „Le szoktam ülni időről időre Erdő Péterrel, és arról próbálom meggyőzni, hogy a liberalizmus nem az egyház támadása, van egy olyan általános attitűd, hogy a liberalizmus egyenlő az egyházellenességgel. Én azt mondom, hogy nem.” Kóka néhány napja arról is beszélt, hogy felülvizsgálná az egyházi iskolák finanszírozását. A gazdasági és közlekedési miniszter most úgy nyilatkozott, hogy sajnálja, ha élőbeszédben félreérthetően fogalmazott a Nap-Keltében. Az Erdő Péter bíborossal történt, hónapokkal ezelőtti találkozóját ugyanis maga sem tekintette a rendszeres egyeztetés fórumának. Kóka közleményéből az is kiderül, hogy minisztersége alatt több egyház több képviselőjével is folytatott megbeszélést, és megválasztása esetén is fontosnak tartja a kapcsolatok ápolását. Egyúttal leszögezte: az SZDSZ politikája sarokkövének tekinti az állam és az egyház maradéktalan szétválasztásának elvét. Az Érseki Hivatal közleménye szerint Kókát Erdő Péter „jelentős idővel ezelőtt, egy ízben fogadta. Köztük rendszeres egyeztetés nem folyik.” Gusztos Péter, az SZDSZ országgyűlési képviselője a Hírszerzőnek elmondta: „Vannak, akik az SZDSZ-ben azt gondolják, hogy az egyházpolitikában megtett antiliberális fordulattal szavazatokat szerezhetünk, de nekem ettől a maradék hajam is égnek áll.” Gusztos reméli, hogy ezzel Kóka János sem ért egyet, egyébként pedig egy, a jelenleginél is bátrabb egyházpolitikát szeretne látni.
A fentiekkel a Népszabadság (Kampányhangulatban… 3.o.) röviden foglalkozik.
A Magyar Nemzet (Emlékdíj… 14.o.) beszámol arról, hogy a Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. által alapított Árpád fejedelem-emlékdíjjal tüntették ki a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumát.
Magyar Kurír