Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (3.o.) Vallás, társadalom, politika, egyház címmel részletesen számol be a magyar állam és a Szentszék között megkötött vatikáni egyezmény aláírásának tizedik évfordulóján Vallás és társadalom címmel, a Zsigmond Király Főiskola és a Civil Akadémia Alapítvány szervezésében rendezett tegnapi fórumról. Szili Katalin házelnök köszöntőjében kijelentette: az egyházak igenis politizálhatnak, mivel a közösséggel való foglalkozás maga a politika, de nem szerencsés, ha a pártpolitikával is foglalkoznak. Szili közölte azt is: olyan országban szeretne élni, ahol ha valaki hívő, attól még lehet baloldali politikus is. A liberális lap négy előadás főbb gondolatait ismerteti. Tamás Pál szociológus, aki a vezetője volt annak a munkacsoportnak, amely áttekintette a tízéves megállapodás tapasztalatait, elmondta: ugyanannyi a hívők száma, mint a kilencvenes évek elején. „Az emberek egyre kevesebbet járnak templomba, de ha az egyházról beszélnek, kiderül, aktív képük van róla.” Csepregi András, a kultusztárca egyházi kapcsolatokért felelős titkárságának vezetője az új baloldali egyházpolitika kapcsán kifejtette: az egyházakat abban kell segíteni, hogy megváltoztathassák saját belső struktúrájukat. Kívánatos, hogy politizáljon az egyház, de ne folyjon bele a pártpolitikába, ez nehéz dolog, mert pártpolitikától mentes térről a társadalom gyengesége miatt ma nem beszélhetünk. Erdő Péter bíboros prímás egyetértett azzal, hogy ma éppen olyan a hitélet intenzitása, mint a nyolcvanas évek közepén volt. A magyar katolikus főpásztor hangsúlyozta, hogy a klerikalizmus a XX. században már sehol sem volt jellemző Európában, egyúttal reményét fejezte ki, hogy csak félreértette a Csepregi András által mondottakat: „Az egyházak működésének egyik legfontosabb eleme épp a belső autonómia” – mondta Erdő Péter. Ittzés János evangélikus püspök arra figyelmeztetett, hogy az egyházaknak tudatosabbnak kell lenniük a közösségi értékek középpontba állításában.

A Népszavában (12.o.) Peter Köhler olvasó Drezdából Milyen is volt a katolikus egyház? címmel reagál Buda Péter Víz és bor című, március 14-én megjelent és általunk is szemlézett cikkére. A levélíró hangsúlyozza: „Közismert, hogy a magyar katolikus egyház nem Kelet-Európa bátor egyházaihoz tartozott, de hogy a katolikus klérus az állampárti rezsim egyik leghűségesebb támasza lett volna, viccnek is rossz. A magyar egyházaknak a társadalomra igen csekély befolyása miatt (tudomásom szerint pogány nép hírében áll a magyar nép) nem is látom azt a veszélyt se, hogy az egyházak valamilyen ’végső igazságra hivatkozva’ uralkodni fognak Magyarországon.” Peter Köhler rámutat: azt, hogy a dolgok sohasem olyan egyszerűek, mint ahogyan azt Buda Péter bemutatja őket, kiderül Fejtő Ferenc aznapi cikkéből, amelyben a közismerten baloldali gondolkodó, Párizsban élő író azt írta, hogy Chilében a katolikusok a Pinochet-diktatúra ellenzékéhez tartoztak.

Ugyancsak a Népszava (Ünnep egész évben… 6.o.) beszámol arról, hogy tegnap délután a Budai Várban megnyílt A restaurálás művészete – Ötven év kiemelkedő restaurálásai a Magyar Nemzeti Galériában című kiállítás. A restaurált kincsek között olyan híres régi alkotások szerepelnek, mint például a több mint félezer éves tüskevári Madonna, illetve a barkai Szent Katalin-szobrok, MS Mester Vizitáció című táblaképe. Kiállították a kisszebeni Keresztelő Szent János-főoltár kész, félig kész és csupán konzervált részeit is.

Magyar Kurír