Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (A világ… 8.o.) és a Magyar Nemzet (Új kihívások… 9.o.), beszámolva a Római Szerződés 50. évfordulójára emlékező, berlini EU-csúcstalálkozóról, megemlíti, hogy a 27 állam- és kormányfő által kiadott nyilatkozatból kimaradt az utalás a zsidó–keresztény gyökerekre, s ezt XVI. Benedek pápa „élesen” bírálta. A polgári napilap XVI. Benedek pápa hiányolta a keresztény gyökerek említését a berlini deklarációból alcímmel idézi a Szentatyát: „Nem gondolhatunk egy igazi közös európai ház építésére, miközben nem törődünk kontinensünk népeinek tulajdon identitásával… egy történelmi, kulturális és erkölcsi identitással…, olyan értékek együttesével, amelyet a kereszténység segített összekovácsolni.” Mindkét lap megemlíti azt is, hogy Angela Merkel, az EU soros elnökségét adó Németország kancellárja személy szerint hitet tett a zsidó-keresztény gyökerek mellett. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és az Európai Néppárt alelnöke pedig a Szentatyához hasonlóan kudarcnak értékelte, hogy a kisebbségvédelem és az Európa zsidó-keresztény gyökereire való utalás kimaradt a nyilatkozatból.

Hazai hírek

A Népszabadságban (Kolostorban… 18.o.) Tarnóczi László mutatja be a szécsényi kolostort, annak emlékére, hogy 675 éve költöztek ide a ferences szerzetesek. A cikkíró emlékeztet rá, hogy a rendszerváltozás után a ferences szerzetesek visszatértek Szécsény városába, ahol nem csupán II. Rákóczi Ferenc emlékét ápolják, hanem a vezérlő fejedelem nevelőjéét, Bárkányi Jánosét, Zrínyi Ilona diplomatájáét is. „Az évszázados falak közé turisták is bejuthatnak, a kerengő csöndje, s a templomban felcsendülő gregorián feledhetetlen élményt nyújt” – írja a szerző. Az ünnepségsorozat a napokban a kolostor folyosójának falán elhelyezett, P. Bárkányi János OFM tiszteletére állított emléktábla megáldásával kezdődött. A cikk szerint a nógrádi kisváros és a ferences rend két okból tartja oly nagy becsben Bárkányi János emlékét: egyrészt, mert Munkácson Rákóczi nevelője volt, másrészt pedig a török hódoltságot követően Szécsény teljesen elnéptelenedett, s a ferences rend szécsényi újjászervezésében és a város újratelepítésében ő szerzett múlhatatlan érdemeket. Egyebek között leveleket küldött távoli településekre, amelyekben arra kérte a városukat elhagyó szécsényi lakosokat, hogy térjenek vissza, s ezért Szécsény második megalapítójának tartják. Emléktáblájának avatásakor megnyílt a Hadtörténeti Intézet Amiért a harang szól címet viselő tárlata is, amely bemutatja a Hunyadi Jánosról és Kapisztrán Jánosról elnevezett emlékhelyeket, s természetesen látogatható a kolostornak az a középoszlopos terme is, amely 1705-ben, a szécsényi országgyűlés idején a vezérlő fejedelemnek a táborban felállítandó sátra elkészültéig egy héten át hajlékot adott. Tarnóci László kiemeli azt is, hogy a ferences rend mint a népi jámborság megtestesítője vált ismertté. „S aki szereti a gregorián énekeket, az hallgassa meg a szécsényi ferenceseket a templomukban énekelni.” Ha pedig ez nem sikerül, „akkor legalább a kolostor kerengőjében elmélkedjen egy kicsit.” A cikkből kiderül az is, hogy bár a ferencesek szállást nem tudnak biztosítani, hétközben keddtől péntekig, 10–16 óráig csoportos vezetéssel a kolostorba be lehet jutni.

A Magyar Nemzet (A magyar… 14.o.) beszámol arról, hogy a Magyarország Alapítvány 46. alkalommal osztotta ki a Magyar örökség Díjakat. Díjat kapott többek között a Szatmári Irgalmas Nővérek „irgalmas szeretete.”

Magyar Kurír