Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Demokrata (58.o.) A Da Vinci-kód ellen címmel ír arról az általunk már közölt hírről, hogy az Opus Dei alapítója, San Josémaria Escrivá életéről készül filmet forgatni a Lux Vide produkciós társaság. Giuseppe Corigliano, az Opus Dei Személyi Prelatúrájának szóvivője szerint ez válasz lehetne a Da Vinci-kód című filmre, amely úgy ábrázolta a szervezetet, mint egy hataloméhes, kegyetlen vezetés által irányított bűnözői testületet. Most megismerhetnénk a szervezet valódi természetét; ugyanakkor fontosnak tartják az alapító életének ábrázolását is, akit Robert de Niro, Antonio Banderas vagy Nicholas Cage alakítana. Lehetséges forgatókönyvírónak Francesco Arlanchót, a Szent Péter és II. János Pál pápa életéről készült televízió-sorozatok alkotóját és Armando Fumagallit, a milánói katolikus egyetem professzorát tartják. Az Opus Dei „kampánya” televíziós programokat, honlapokat és egy koreai rajzolókkal elkészítendő animációs gyerekfilmet is magában foglal – írja a Demokrata.

A Napi Ász (4.o.) Vér szivárog Jézus portréjából címmel számol be arról, hogy több ezer zarándok gyűlt össze az indiai Andaman-szigeteken egy rendőr házánál, miután elterjedt a hír, hogy az egyenruhás két Jézus-portréjából vér szivárog. Eric Nathanel elmondta: „Gyertyákat gyújtottunk és imádkoztunk egész éjszaka. Miután az egyik képen megszáradt a vér, egy másik portrén újra szivárogni kezdett Jézus kezéből és szívéből.” A helyi anglikán templom tiszteletese, John Chrysostom leszögezte: „Ez valóban csoda, ami azt bizonyítja, hogy Jézusnak fájdalmai voltak vétkeink miatt.”

Hazai hírek

A Heti Válaszban (24–25.o.) Szőnyi Szilárd Isten szerelmére címmel készített kétoldalas összeállítást, hangsúlyozva, hogy nehéz volna a 800 éve született Árpád-házi Szent Erzsébetnél „modernebb női szentet találni; mégis mintha Szent Erzsébet példája elhalványult volna Magyarországon. Az Árpád-házi királylány nyolcszázadik évfordulóján meghirdetett emlékév nem talált kormánytámogatásra – miközben a németországi Türingia hónapok óta Szent Erzsébet-lázban ég.” Szabó Irén néprajzkutató, a Szent Erzsébet Történelmi Társaság elnöke a lapnak elmondta: „Úgy tűnik, az állam egyházi ügynek tekinti az évfordulót, pedig ha valaki, ő méltó példája a közös európai örökségnek, melynek bemutatásával ki lehetne aknázni a német–magyar kapcsolatokban, az ország megismertetésében rejlő lehetőségeket is. Csak egy példa: az Erzsébetre türingiai fejedelemasszonyként emlékező németeken kívül egész Európában Magyarországi Szent Erzsébetként emlegetik Sárospatak szülöttét. Ezért a szervezőknek az egyházi, pályázati és egyéb forrásokra kell alapozniuk, melyekből – mivel sokan szívükön viselik az ügyet – még így is számtalan jeles esemény elevenítheti fel a szent példáját.”

A Magyar Demokratában (28–29.o.) Hankó Ildikó Szent kapcsolat című, kétoldalas összeállítása szerint „Már a Medgyessy-kormány fölállása óta hideg szelek fújnak Magyarország és az Apostoli Szentszék viszonyában, a visszatapsolt Gyurcsány-kormány a szómágián kívül nem sokat változtatott támadó attitűdjén. Változatlanul megkurtították az egyházi intézményeknek adandó támogatást, és főleg az SZDSZ kezdeményezésére az 1997-ben megkötött vatikáni–magyar szerződés felülvizsgálatáról döntöttek. Mindeközben – bár számtalan vitás kérdés adódott – másfél évig nem hívták össze a vatikáni–magyar vegyes bizottságot. Az idén megtört a jég. Január végén megtartotta alakuló ülését a választmány.” A cikkíró felhívja a figyelmet, hogy miközben a felek a diszkriminatív intézkedésekről tárgyalnak, a budapesti egyházi kórházakat jóval nagyobb mértékben sújtja az aktív ágyak száma leépítésének Molnár-féle javaslata. Míg a központi régióban 25 százalékkal csökkenne az aktív ágyak száma, addig a Bethesda Református Gyermekkórházban 43, a Budai Irgalmas Rendi Kórházban 36, a Szent Ferenc Kórházban 47 százalékos lenne a leépítés. Pedig közismert, hogy az egyház komoly összegeket tett hozzá a biztosító által folyósított működési pénzekhez, az ellátás színvonaláról nem is szólva. A Budai Irgalmas Kórház hat év alatt kétmilliárd forintot fektetett be a hazai intézménybe, nem törődve a megtérüléssel, küldetésként végezve a gyógyítást – írja Hankó Ildikó. A cikkíró egyúttal kiemeli: „A vatikáni–magyar vegyes bizottság tárgyalódelegációjának vezető helyettese Erdő Péter bíboros prímás. A Magyar Katolikus Egyház feje egy vatikáni angol nyelvű lap szerint Európa legelső katolikus vezetője. Nyilván nem azért, mert befolyásolható embernek ismerik. Reméljük, hogy erős kézzel kormányozza a Magyar Katolikus Egyházat a tárgyalások zátonyai között is.”

A Magyar Nemzetben (Újra… 14.o.) Varga Gabriella, az Új Katedra és az Óvodai Élet című pedagógiai lapok szerkesztője nyilatkozik, aki a közelmúltban az újjáépített tiszaújlaki magyar iskolának adta át az általa szinte kötetről kötetre összegyűjtött, dedikált művekből álló közkönyvtárat, most pedig a Hargita megyei Kilyénfalván szeretne könyvtárat létesíteni. Elmondta, hogy az ottani iskola 2006-ban visszakerült a katolikus egyház tulajdonába, s azóta az iskolaépületet Kolumbán Imre polgármester és Szilágyi Lőrinc plébános a helyi tanács és az egyházközség támogatásával felújíttatta. „Úgy gondoltam, a felújított falak közé kívánkozik egy könyvtár, amely anyanyelvünk és kultúránk őrzésében az itt élők segítségére lehet.” Varga Gabriella elmondta azt is, hogy Kilyénfalvának szellemi nagyságot kölcsönöz az, hogy „itt született Jakab Antal gyulafehérvári püspök. Az ő nevét viselve – a Vencser László kanonok, teológus professzor által Csíksomlyón alapított Jakab Antal Tanulmányi Ház mellett – a könyvtár a hitvalló püspöknek a szeretett szülőfaluban is méltó emléket állíthatna. Terveink szerint a könyvtár nem iskola-, hanem falusi könyvtárként szolgál majd.”

Magyar Kurír