A Magyar Nemzetben Amikor… (15.o.) Varga Klára beszámol arról, hogy Juszt László Magánbeszélgetések című, az M2-es csatornán sugárzott műsorában március 21-én Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium vallásügyekért felelős titkárságának a vezetője volt a vendég. A cikkíró kiemeli, hogy Juszt László „ügyesen” illusztrálta meglehetősen vázlatos ismereteit, „és lesújtó, sommás, politikailag erősen motivált véleményét a történelmi egyházakról, különösen a katolikusokról és általában a vallásról. Nem elhanyagolható állomás volt ezen az úton, amikor a katolikus egyház ingatlanvagyona kapcsán ügyesen kijátszotta az előbbiek ellen az evangélikus lelkészt, hogy aztán fejére olvassa, hogy a szeretetet hirdető keresztény egyházak mennyire gyűlölik egymást, s egyáltalán a két évezred alatt mi mindent követtek el a történelem során Krisztus nevében. Bagoly mondja verébnek – jutott eszébe a nézőnek, hiszen Juszt éppenséggel azok logikáját, történelemszemléletét követi gondosan, akik nem számoltak el az összeharácsolt pártvagyonnal, s akik az általuk hangoztatott eszmék nevében milliókat öltek halomra néhány évtized alatt.” Varga Klára szerint eredményes csalikérdésnak bizonyult Jusztnak az a felvetése is, hogy Jézus úgymond balos lett volna. „Csepregi András szerepzavarában a legrosszabbkor kereste a konszenzust a nem túl nemes ellenféllel, pedig csak annyit kellett volna mondania: Krisztus minden ember megváltására jött. Mire odajutottak, hogy Csepregi ugyan fogalmazza már meg, egyáltalán mire való a vallás, a Nyíregyházi Egyetem docense, aki doktori disszertációját a brit durhami egyetemen védte meg, alig tudott mit mondani. Pedig nem neki kellett volna összezavarodnia, hanem annak, aki bulvárpolitikai szintre vitte le a témát, aki ütött-kopott prekoncepciója mentén épp csak belekaristolt fontos, mindnyájunkat érintő kérdésekbe, és aki még azt sem tudta, hogy a protestáns egyházaknál nincsen gyónás.”
A Népszavában Belülről… (3.o.) Veress Jenő ironikusan számol be arról, hogy a kordon elbontása után meghatározott keretek között ismét lehet tüntetni a Parlament előtt. A lap kiemeli, hogy egy katolikus pap, Zámbó atya „egy hokedliről hamar erősített, kijelentvén: ez most már tényleg forradalom. ... Győzelemmel természetesen, de hogy ki győz majd, az homályban maradt. .”
Beszámolnak a lapok (Népszabadság: Református… 5., Népszava: Miért… 1., 4., Magyar Nemzet: Osztrák felzúdulás… 2. o.) arról, hogy a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöksége vizsgálatot kezdeményez David Irving brit történész budapesti szereplése miatt. Ismeretes, hogy a holokauszt-tagadó történész könyvbemutatót tartott ifj. Hegedűs Lóránt Szabadság téri gyülekezetének székhelyén. Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke, valamint Nagy Sándor világi elnök egyaránt közölték: „Nyomatékkal kijelentjük, hogy Irving látogatásáról, vagy meghívásáról egyházzsinatunk elnökségének nem volt tudomása.” Tudatták azt is, a lelkipásztor és a gyülekezet közvetlen egyházi felettes hatóságait kivizsgálásra kérték Szabó István dunamelléki püspök kijelentette: „Ha az eset úgy történt, ahogy a híradások állítják, akkor én ezt mind az érkező David Irving, mind a fogadó fél, ifj. Hegedűs Lóránt részéről tudatosan átgondolt, alaposan megfontolt, jóllehet ostoba provokációnak tartom. Többet azért nem volna bölcs mondanom, mert a sajtóközleményekből az olvasható ki, az ügy fegyelmi szakaszba érkezett, miután az elnökség panaszt tett a Budapest Északi Egyházmegyénél”
A Magyar Hírlap Komolytalan… (4.o.) ismerteti a Nemzetbiztonsági Hivatal most megjelent évkönyvét. A társadalomra veszélyes vallási mozgalmak kapcsán a szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy „ezek az egyházi védettségben működő szervezetek a politikai és a gazdasági hatalomba beépülve törekednek gátlástalan üzleti haszonszerzésre. A hivatal egy éve még az egyházakról szóló törvény felülvizsgálatában látta a megoldást. Ma azt tartja célravezetőnek, ha a nyilvánosság tájékoztatásával, illetve az állami és társadalmi szervezetek együttműködésének erősítésével korlátozzák e szervezetek tevékenységét.”
Magyar Kurír