Külföldi hírek
A Magyar Nemzet (9.o.) Pápai audiencián Putyin címmel számol be XVI. Benedek pápa és Vlagyimir Putyin orosz elnök vatikáni látogatásáról, más lapokhoz hasonlóan szintén azt emelve ki, hogy „bár a kiadott sajtóközlemény szerint nem esett szó a katolikus egyházfő és II. Alekszij moszkvai pátriárka régóta tervezett találkozójáról, az ajándékba adott, Szent Miklóst ábrázoló ikon, ha nem is meghívónak, de mindenképpen pozitív gesztusnak tekinthető.”
Hazai hírek
Ugyancsak a Magyar Nemzetben (5.o.) Kő András Összefogás a kálváriáért című riportja szerint „Tihany lázban ég. A láz oka egy évforduló. A nyolcvanadik. Rott Nándor veszprémi püspök ugyanis 1927. augusztus 25-én szentelte fel a Károly király kálváriát. Egészen 1950-ig – amíg meg nem tiltották – minden nagyhéten a kálváriánál jártak keresztutat a tihanyiak. Aztán 1960-ban – felsőbb parancsra – brutális módon lerombolták a stációkat és a golgotát. Negyven évvel később azonban adományokból újra megépítették a tizennégy stációt, ez év őszén pedig a golgotát kívánják felszentelni.” Ezt azonban megelőzi egy rendezvény, amely április 21-én, szombaton délután egy órakor az apátsági templomban kezdődik, szentmisével, melynek során több jeles személyiség tart előadást. Ezt követően a védnökök szólnak az egybegyűltekhez. Az esemény fővédnöke Habsburg György, de a vendégek sorába várják Várszegi Asztrik püspököt, pannonhalmi főapátot és Márfi Gyula veszprémi püspököt is. Eperjes Károly színművész a kálváriadombon a keresztény ember hitéről beszél majd. A jótékonysági rendezvényt az MKB Bank kétmillió forinttal támogatja. A cikkből kiderül, hogy a kálvária teljes helyreállítása 80 millió forintba kerül. Augusztus vagy szeptember 15-én szeretnék átadni a korpuszokkal a három keresztet, de a további munkálatokat csak 2008-ban tudják elindítani, tervezik egy kis kápolna megépítését és a díszkivilágítás engedélyezését. A tervek szerint a kálváriadombon tábla hirdeti majd azok nevét, akik egymillió forinton felül adakoztak az újjáépítéshez, valamint azoknak a sümegi polgároknak a nevét, akik megmentették és a nehéz időkben védték a korpuszokat. A tihanyiak hálásak a sümegieknek, az egyházközség vezetőinek és az új polgármesternek, akik végül – nem kis vita után – beleegyeztek abba, hogy a korpuszok visszakerülhessenek eredeti helyükre. Kő András idézi Eötvös Károlyt, aki még a XIX. század második felében írta: „Tihany!... De hát csupán magyar szépség: minek róla sokat tudni. Aki ott lakik: annak még csak nem is szépség. Hiszen mindennap látja. Aki pedig nem ott lakik: annak számára még nincs fölfedezve… Na de másképp lesz ezután.”
Magyar Kurír