Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (10.o.) Klaus nem adja a Szent Vitust főcímmel és Miloslav Vlk bíboros érsek az ötvenes évek gyakorlatát idéző támadásról beszél alcímmel számol be a cseh állam és a cseh katolikus egyház feszült viszonyáról, emlékeztetve rá: néhány hete a Hradzsinba tizenötezer aláírással petíció érkezett, amelyben számos értelmiségi és más római katolikus hívő felszólította az elnököt, hogy kezdeményezze az állam és az egyház viszonyának rendezését, elsősorban a Vatikán és a cseh állam között két évvel ezelőtt aláírt vatikáni konkordátum elfogadását, és a kárpótlások ügyének rendezését.

Václav Klaus államfő azonban lényegében elutasította az aláírók kérését, sőt, éppen az elnöki iroda sürgeti a prágai érsekséget, hogy tartsa tiszteletben a cseh legfelsőbb bíróság minapi döntését, és adja vissza a Szent Vitus-székesegyházat a Hradzsint működtető és felügyelő műemlékvédelmi hivatal kezelésébe. A lap idézi Miloslav Vlk bíborost, prágai érseket, aki perújrafelvételt helyezett kilátásba, és kijelentette: az elnöki iroda az ötvenes évek gyakorlatát idéző támadást intézett az egyház ellen. Ladislav Jaki hivatalvezető visszautasította ezt a véleményt, s hangsúlyozta, hogy mindössze a jogerős ítélet végrehajtását kérik.

A baloldali lap közvélemény-kutatási adatokat is közöl, amely szerint a lakosság többsége az állam véleményét osztja. Csehországban a polgárok több mint hatvan százaléka ateista, és a tízmilliós államban a római katolikusok száma 2 millió 740 ezer. Vlk bíboros közölte azt is, hogy a székesegyház ideiglenes átadása előtt egyértelművé kell tenni, hogy a katedrálisban elhelyezett szakrális tárgyak és más műemlékek mindenképpen az egyházat illetik meg, ezért ezeknek a tulajdonjogáról először külön egyezséget kell kötni, és csak azután jöhetnek szóba a további ügyek.
A Magyar Hírlap (Katolikus püspökök… 8.o.) közli, hogy a Németországi Zsidók Központi Tanácsa (ZJD) élesen bírálta egyes katolikus püspökök kijelentéseit, amelyekkel a megszállt területeken élő palesztinok helyzetét a náci korszak zsidó gettóiban élők helyzetéhez hasonlították. A német katolikus püspöki konferencia visszautasította a bírálatot. Charlotte Knobloch, a ZJD elnöke kifogásolta Gregor Maria Hanke és Walter Mixa püspök azon nyilatkozatait, amelyekben a ciszjordániai palesztin lakosság helyzetét minősítették. Knobloch „iszonyúnak és teljes mértékben megengedhetetlennek” nevezte a kijelentéseket, és antiszemitáknak bélyegezte őket.

Hazai hírek

A Népszabadság (13.o.) Eladnák a Magyar Szentföldet címmel ír arról, hogy a tervek szerint valószínűleg értékesítik a hűvösvölgyi Magyar Szentföld templomtorzót. Konkrét döntés híján csak azt lehet tudni, miért akarják eladni, hogy mikor, kinek és mennyiért, kérdéses. A Fővárosi Önkormányzattól származó információk szerint a Fővárosi Levéltár raktárainak 2004-es kiköltözése után az épület utolsó funkcióját is elvesztette, s amúgy is amortizálódott az évtizedek során.

Ismeretes, hogy Majsai János Mór ferences szerzetes 1932-ben határozta el, felépíti Budapesten a szentföldi helyek hű másolatát. Miután megszerezte a hűvösvölgyi, Heinrich István utcai telkeket, a templom megtervezésére Molnár Farkast kérte fel. Az építkezés 1940-ben indult meg, és Molnár Farkas 1945-ös halála után is folytatódott. 1949-ben azonban a még csak félkész kupolahéjat elbontották, pedig a tervezett húsz szentélyből hét már teljesen kész volt, be volt rendezve, és fel is szentelték. Két évvel később az ÁVH a szerzetsekkel együtt az oltárokat és a műalkotásokat is eltávolította a templomból. A tárgyak többsége megsemmisült. Az épület a szocializmusban funkcionált múzeumként, árvaházként, kollégiumként, lakásként, majd nagyvállalatok költöztek ide.

A Magyar Nemzet (A régi… 14.o.) beszámolója szerint számos figyelmet keltő és egy megrendítő lelet került elő Jászberényben a nagytemplomban folyó feltárási munkák közben. A kutatás során többek között feltárták a 18 esztendősen villámcsapás következtében elhunyt fiatalember, Kállai István sírját is, akinek történetét a plébánián lelt írásokból Demeter Mátyás atya derítette fel. Õt fején és lába mellett rozmaringkoszorúval, kedvenc kalapjával együtt helyezték végső nyugalomra. H. Bathó Edit néprajzkutató elmondta: tervezik egy, a leleteket bemutató munka megjelentetését is a közeljövőben, de mind a leletek konzerválása, megőrzése, mind bemutatásuk elsősorban pénz kérdése, s jelenleg még nem áll rendelkezésre a szükséges fedezet.

Magyar Kurír