Napi sajtószemle

– 2007. február 22., csütörtök | 9:02

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (8.o.) Megbocsátott a pápa a lengyel főpapnak címmel számol be arról az általunk már tegnap közölt hírről (A Szentatya levelet írt Wielgus érseknek – a szerk.), hogy XVI. Benedek megbocsátott a varsói érseki tisztéről besúgómúltja miatt lemondani kényszerült Stanis³aw Wielgusnak.

Hazai hírek

A Magyar Fórumban (A lelkészt meggyilkolták… 6–7.o.) Veres András szombathelyi megyéspüspök nyilatkozik a Brenner-évről. 1957. december 15-én Körmend külterületén máig ismeretlen tettesek meggyilkolták a 26 esztendős fiatal katolikus papot, Brenner Jánost. A főpásztor elmondta: „Két dolgot lehet föltételezni a korabeli szemtanúk elbeszélése alapján. Félelmet akartak kelteni a papságban, hiszen a papok egy része nem volt az állam számára elfogadható, éppen ezért minden eszközzel megtörni igyekeztek őket. Ennek egyik eseménye többek között – sok más hasonló atrocitás mellett –, hogy 1957 kora tavaszán, amikor a püspök néhány papot behívott lelkigyakorlatra Szombathelyre, a rendőrök betörtek a püspöki palotába, és végigverték a lelkigyakorlatozó papokat. A megye papjainak elbeszélése alapján tudjuk, hogy nagyon sok hasonló eset történt, ami bizonyítja, hogy a félelemkeltés, a terror volt az egyik szándék. A másik ok Brenner János személyiségéből fakadt. A fiatal lelkipásztor rögtön fölszentelése után nagyon jó érzékkel közeledett az emberekhez, a fiatalokhoz, a gyerekekhez egyaránt. A buzgó papokat az állam sosem tűrte el. Tudjuk a későbbi időkből is, a 70-es, 80-as évekből, hogy a fiatalokkal foglalkozó lelkipásztorokat az államhatóságok rövid időn belül elhelyeztették állomáshelyükről, mert nem volt célja a kormányzatnak és az államnak, hogy a hitélet egy-egy településen virágozzék és terebélyesedjék.” Veres András szerint Brenner János vértanúsága „megerősítés lehet számunkra, hogy nem vagyunk olyan helyzetben, amilyenben ők voltak. Most nem kell életünkkel fizetnünk. Van lehetőségünk arra, hogy kitartsunk az igazságban és a hűségben. Az igazság képviseletében semmiért föl ne adjuk hitünket és meggyőződésünket. És hitünk alapján másoknak is adjunk reménységet, akik nem olyan erősek a hitben. Az életet lehet szebbé és jobbá tenni, és sohasem a gazság, a hazugság, hanem mindig az igazság győzhet. Ez előbb-utóbb bekövetkezik, ha hűségesek és kitartóak vagyunk… A személyes véleményem: Brenner János valóban szentként, vértanúként halt meg, és ez, ha minden jól megy, az egyház tekintélyével megerősítést nyer. Bízom benne, hogy a munkát, amit néhány évvel ezelőtt megkezdtünk és most fölerősítettünk, rövid időn belül lezárjuk. A római kongregáció kezébe helyezzük Brenner János boldoggáavatásának ügyét. Az ő döntésüktől függ. Én szeretném, és bízom is benne, hogy előbb-utóbb a boldogok között tisztelhetjük Brenner Jánost.” Egyéb témát érintve a püspök elmondta azt is, hogy bizonyos körök „Újra és újra felszínre hozzák az ügynökkérdést. Ezzel újabb támadást készítenek elő. Az egyház nem akarja a bűnös múltat feledni. Voltak, akik megalkuvásból, érdekből vagy zsarolás után igyekeztek együttműködni az akkori politikai hatalommal. De az egyház nagyobbik része nem ezt az utat járta. Ezt nem is meri állítani senki az egyház ellenségei közül sem. Ennek ellenére, ez a kártya újból és újból előkerül. Meggyőződésem, hogy ezzel is a bizalmatlanságot akarják szítani az egyház egésze, vezetői és képviselői ellen. Gonosz dolog van ebben. Egyértelműen az erkölcsi hitelvesztést szolgálja, ez pedig visszaüt az egész társadalomra.”

Magyar Kurír