Napi sajtószemle

A Népszabadság (Levették… 4.o.) közli, hogy egyházi közbenjárásra tegnap kora délután levette temploma homlokzatáról a hetek óta kint lengedező árpádsávos zászlót a Szentendréhez tartozó Izbég plébánosa, s a helyére egy nemzetiszínűt tűzött. A lap megjegyzi: „A meghökkentő tényre, hogy árpádsávors zászló díszeleg a Szent András katolikus templomon, Kertész Péter újságíró hívta fel a figyelmet. Fajcsák Tibor plébános a sajtó megkeresését elhárítva nem kívánta megindokolni, milyen megfontolásokból rakatta ki a szélsőjobboldal jelképévé vált zászlót.” A Népszabadság kiemeli, hogy Erdő Péter bíboros-prímás külföldön tartózkodik, távollétében senki nem kívánt nyilatkozni. Név nélkül viszont többen is közölték, hogy helytelennek és ízléstelennek tartják a plébános eljárását. „Az egyházban nincsenek pontos szabályok arról, hogy mikor milyen lobogót lehet és kell kitenni a templomra, de annyi biztos: az árpádsávos zászló a mostani viszonyok között nyílt politikai állásfoglalást tükröz, ráadásul egy erősen kifogásolható nézetrendszerrel vállal közösséget. Ez pedig semmi esetre sem esik egybe a katolikus egyház tanításaival. A katolikus vezetők amúgy a templom külső részén még a magyar zászló használatát is főként csak nemzeti ünnepek alkalmával tartják indokoltnak” – írja a baloldali orgánum. A Népszabadság közli azt az értesülést is, amely szerint egyik egyházi felettese kérte meg a plébánost, hogy távolítsa el az árpádsávos zászlót. Kertész Péter szerint viszont a plébánia területén – a kertben és a tornácon – továbbra is látható árpádsávos zászló – jegyzi meg az újság.

Az üggyel a Népszava (Árpádsávos… 1.,3.o.) is foglalkozik. A lapnak Szerdahelyi Csongor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) szóvivője elmondta: csak olyasmit célszerű kirakni egy templomra, „ami oda való”, s ami „nem kelthet rossz érzést véletlenül sem a templomba betérni szándékozóban.” A Népszava információi szerint az egyházon belül is vegyes volt az eset fogadtatása. Az általános vélemény mégis az, hogy bár az árpádsávos zászló alapvetően történelmi-vallási vonatkozású (utalnak itt Árpád-házi Szent Erzsébetre), ám tény, hogy szerepeltetése egy templomon nem szerencsés, tekintve, hogy a zászló „rossz tartalmat is hordoz, és kihasználják politikai csoportok pro és kontra.”

A Magyar Nemzetben (Cigányútra ment… 5.o.) Csontos János készített riportot az esztergom-kertvárosi Arany János Általános Iskoláról, amely Baranyai István vezetésével tíz éve kiemelten foglalkozik cigány gyerekek oktatásával, nevelésével. A riportból kiderül, hogy az iskola mintaprogramot valósít meg a roma integráció tekintetében. Az Orbán-kormány kiemelten támogatta az iskolát, 2002 óta viszont a balliberális kabinetek nem vesznek tudomást a százmilliós roma integrációs oktatási programról. Öt éve az integrációs példa hatására a Mária Iskolatestvérek szerzetesrend tagjai közül hárman is Esztergomba költöztek. A rend világszerte elesett, beteg embereket, Afrikában pedig leprásokat gyámolít. A három spanyol szerzetes, miután jól megtanult magyarul, a helyi cigánytelepen vett házat. Teleházat alakítottak ki belőle: a roma gyerekek itt interneteznek, s mellékesen együtt a leckét is megcsinálják. Pár éve a szerzetesek levelet kaptak az azóta Brüsszelbe távozott Lévai Katalin titkárságáról: vegyenek át kitüntetést. Csontos megjegyzi: „A kormányzat tehát rajta tartja a szemét Esztergomon – csak épp a százmilliós szerződésről nem akar tudni. Pedig emiatt egészen úgy tűnik, hogy Magyar Bálint, Hiller István és társaik nem a roma integrációt nem szeretik, hanem magukat a cigányokat.”

Magyar Kurír