Napi sajtószemle

Beszámolnak a napilapok arról az általunk már tegnap közölt hírről, hogy közszereplőnek minősített elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Bíróság hat történelmi felekezeti vezetőt: Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz ügyvezető igazgatóját, Frenkl Róbertet, az evangélikus egyház volt országos felügyelőjét, D. Szebik Imre evangélikus, Seregély István, Bosák Nándor és Veres András katolikus püspököket.

(Népszabadság: Átvilágíthatók… 4., Magyar Hírlap: Első fokon… 1., 2-3., Népszava: Közszereplők… 4., Magyar Nemzet: Első fokon… 1., 2. o.) A napilapok kiemelik: a perbe vont egyháziak fellebbeznek, többek közülük megütközésüknek is hangot adtak. Ha a Fővárosi Ítélőtábla majdan az elsőfokú ítéletet erősítené meg, akkor – kizárólag ezen egyházi vezetőkre vonatkozóan – a Történeti Levéltár nem tagadhatná meg többé, az esetleges ügynökmúlttal kapcsolatos adatszolgáltatást. Kozák Dániel újságíró, a per elindítója a Magyar Hírlapnak elmondta: „Ha jogerőre emelkedik az ítélet, akkor először is megkapom a levéltártól az adatokat. Másrészt nagyon fontos, hogy a bíróság szerint közszereplőnek számítanak az egyházi vezetők, mert precedens értékű lehet hasonló ügyekben. A pernek emellett elvi okai is voltak. Így akartam rámutatni, hogy az ügynökkérdés máig nincs rendezve. A legegyszerűbb az lenne, ha a politikai törvénymódosítással tennék okafogyottá a hasonló ügyeket.” A Népszabadsággal a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciánál közölték: Német László titkár csak a bíróság írásos döntésének áttanulmányozása után mond véleményt. A Magyar Nemzet több egyházi véleményt is idéz. Veres András szombathelyi megyéspüspök nem tudja elfogadni azt a fajta bírói indoklást, hogy amikor az egyház erkölcsi kérdésekben vagy saját fenntartású iskoláiért nyilvánosan fölemeli a szavát, közszereplőként nyilvánul meg. „Ezen az alapon közszereplő minden utcai tüntető, aki például a kórházak bezárása ellen demonstrál” – mondta a püspök. Veres András inszinuációnak nevezte, hogy a sajtó egy része szerint a püspöki kar perbe vont tagjai biztos azért tiltakoznak a közszereplői minősítés ellen, mert takargatnivalójuk van. „Magyarországon maga az Alkotmány mondja ki, hogy az állam és az egyház szétválasztottan működik. Ebben az esetben hogyan merülhet fel az, hogy a mi szerepünk közhatalmi?” – tette fel a kérdést a püspök, hozzátéve: élt az önkéntes átvilágítás jogi lehetőségével, ami természetesen negatív eredményt hozott. D. Szebik Imre, nyugalmazott evangélikus püspök elmondta: adott esetben készségesen hozzájárul a személyére vonatkozó múlt kutatásához. Utalt arra is, hogy egy kutató már publikált az evangélikus egyház idevágó történetével kapcsolatban, ahol vele kapcsolatban az nyert bizonyítást, hogy bár egy ízben megpróbálták beszervezni, de ezt megtagadta. Hafenscher Károly, az evangélikus egyház szóvivője közölte: „Tudomásul vesszük a bíróság határozatát. Jogállamban élünk, legalább mi, keresztények, tartsuk be a törvényeket.” Frenkl Róbert, az evangélikusok nyugállományban lévő vezetője elmondta: csak akkor fellebbez, az ügy szereplői közösen fordulnak a másodfokon eljáró bírósághoz. A Magyar Nemzet megjegyzi: Frenkl korábban maga ismerte el saját, formai, érintettségét ügynökügyben. Egri Oszkár, a Mazsihisz jogi képviselője, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató védője közölte: „A bíróság egyelőre adós maradt azzal, mitől alakítják feladatszerűen a szóban forgó személyek a politikai közvéleményt, ha ez ellenkezik egyházaink belső szabályaival.” Zoltai Gusztáv leszögezte: „Átvilágíttattam magam, ennek megnyugtató eredményét bárkinek rendelkezésére bocsátom, ugyanakkor szolidárisak vagyunk a keresztény egyházakkal.” Bodonovich Jenő, a perbe vont katolikusok jogi képviselője csalódottságát fejezte ki, hiszen bemutatta a bíróságnak, hogy a felszentelt klerikusok részvételét a közhatalomban tiltja az egyházjog. Az egyház erkölcsi kérdésekben nyilvánul meg, igazságtalan volna, ha politikai szervezetek közé sorolnák. Mivel a perben ezt a törekvést látja, a fellebbezést fogja javasolni egyháza vezetésének. A Magyarországi Református Egyház Zsinata a konkrét bírósági eljárással nem ért egyet, azokkal viszont igen, akik szeretnék megnyugtatóan lezárni az ügynökkérdést. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke pártja nevében üdvözölte a bíróság döntését.

A Magyar Hírlapban (Megkérdeztük 3. o.) Ungváry Krisztián, az ügynökügyekben rendszeresen publikáló történész nyilatkozik, aki szerint az egyházak halogató taktikájának végét jelenti majd, ha az egyelőre még csak elsőfokú ítélet jogerőssé válik. „A közszereplő fogalma érvényes az egyházi személyekre, hiszen épp az egyház hirdeti, hogy univerzális igénnyel lép föl, nem csak a hívőkhöz szól. Templomba járó emberként magam is tapasztalom, különösen a választások idején, hogy a papoknak van politikai véleményük, ennek konkrét nevek említésével adnak hangot. Nem az a legfontosabb, hogy jelenleg milyen pozíciót tölt be valaki, inkább az, hogy a Kádár-rendszer működésének megértése szempontjából fontos-e, mit tett, legyen szó egy takarítónőről, vagy bíborosról.”

A Népszabadság (Magyar csodák… 23.o.) magyar építészeti csodákat ismertető sorozatában a Pannonhalmi Bencés Főapátságot mutatja be. A lap kiemeli: „Az épületegyüttes szinte megkoronázza a Kisalföld fölé magasodó, 282 méter magas Pannónia szent hegyét.’ Látványa uralja a tájat, de a falai közé lépő látogatónak talán még ennél is megkapóbb élményt nyújt: ezer év számos építészeti stílusa és pompás művészi alkotása olvad tökéletes egységbe a rendkívüli építményben.”

Magyar Kurír