Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (Ahol… 13. o.) közli, hogy Lenin a plafonon van a görög Kilkisz városának Szent Szűz nevű templomában a félig kész falfestményen, és „nem tétlenkedik, de nem a Téli Palota ostromát szervezi, hanem ollóval nyírja Szent Lukács szakállát a kommunisták egyházelnyomó politikájának jelképeként. Szent Lukács amúgy szemüveges – írja a lap, s idéz egy meg nem nevezett teológust, aki így dohogott: „Ki jöhet még? Marilyn Monroe félmeztelenül?” A templom főpapja azonban védi a művet, amelyen négy éve dolgozik egy festőművész. Az újság szerint a festményen nemcsak Lenin, az olló és Lukács szemüvege a szokatlan, görög kortárs írók vegyülnek rajta régi szentekkel, de akadnak katonák, mai ruhákba öltözött cigarettázó emberek, jelenkori életképek is.

Hazai hírek

A HVG (106. o.) Portré című rovatában Német László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára, verbita szerzetes nyilatkozik, aki elmondta: „A verbitáknál nekem kifejezetten a nemzetköziség tetszett. Például, hogy több nyelvet kellett tudni. Állandóan jöttek külföldről az előadók és érkeztek haza a szemináriumba külföldön dolgozó fiatal atyák is, hozták a diaképeket, mesélték élményeiket. Ez aztán életben tartotta bennem is a vágyat, hogy missziós legyek és verbita.” Lindner András és Horváth Zoltán interjúkészítők közbevetésére – „Egyháza a szeretetet, a békességet hirdeti, az országban mégsincs béke. Egyháza akár hivatott is lehetne valamiféle béketeremtésre. Gondolt esetleg már arra, hogy talán összehoznának mondjuk egy Gyurcsány-Orbán-találkozót?” – a püspökkari titkár azt válaszolta: „Az egyháznak szerintem van feladata a társadalmi béke megteremtésében. Szerveztünk például a történelmi egyházakkal, az ’56-os ünnepségekkel kapcsolatban egy megemlékezést a Szent István-bazilikában. Ami az említett csúcstalálkozót illeti: ez már nem a katolikus egyház feladata, például mert Orbán Viktor a református egyházhoz tartozik…”

A Magyar Hírlap (Egyházak… 3.o.) az egy százalékos adófelajánlásról készített összeállítást. A lapnak Szerdahelyi Csongor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóirodájának a vezetője elmondta: fontosak a hirdetések, bár sok múlik a szervezet társadalmi beágyazottságán. A katolikus egyház évről évre a legtöbb egyszázalékos felajánlást kapja az egyházak között, ez a katolikusok viszonylag nagy létszámából is adódik. Az idén két saját kampányt indítanak – a februári és a májusi határidők előtt nem sokkal –, de a három hazai történelmi egyház együtt is hirdet. Szerdahelyi Csongor szerint az a legfőbb gond a felajánlásokkal kapcsolatban, hogy gyakran változnak a szabályok, ez tovább nehezíti az emberek dolgát. Másrészt nem túl szerencsés, hogy az egyházak a kiemelt költségvetési előirányzatokkal, például parlagfűirtással versenyeznek. Ezért jobb megoldásnak tartanák, ha az egyházak külön kategóriában szerepelnének.

A Magyar Fórumban (6-7.o.) Medveczky Attila Papi sorsok a vörös csillag árnyékában című tanulmányának második részében emlékeztet rá, hogy Nagy Lajos, az NBH megalapítója és első igazgatója 2002. augusztus 9-én az ATV Napkelte című műsorában elmondta: ők az NBH-nál igyekeztek eltüntetni a számukra fontos személyekre vonatkozó adatokat, az ügynökök kartonjai közé viszont betettek olyan neveket is, akik nem voltak ügynökök. Céljuk a szándékos félrevezetés volt, az okirat-hamisítás. Medveczky fölteszi a kérdést: „Lehet-e ilyen körülmények között, ilyen meghamisított dokumentumok birtokában tisztán látni? Igazságos-e a megzsarolt egyház esetleges gyengeségeit nagyító alá venni, amikor magának a zsaroló és embertelen rendszernek és funkcionáriusainak, a zsarolók felelősségre vonásáról egy árva szó sem esik?” A cikkíró nem vonja kétségbe, hogy a kommunizmussal együttműködő egyháziak ügyével is kell foglalkozni, de nem úgy, hogy emellett alig esik szó az elmúlt rendszer sötét politikájáról. Sőt ezt a kort ma is teljességgel elhallgatja, szeretné elfelejteni a hivatalos politika és a média. Az is abszurdum s nevetséges, hogy pont az Élet és Irodalom és a Magyar Narancs védi a híveket főpapjaiktól. Medveczky a támadások okát a félelemben látja. Nem véletlen, hogy a hatalom diszkriminálja az egyházi iskolákat, s idén az iskolafenntartó egyházakat ötmilliárd forint illetné meg az 1,84 milliárd forinttal szemben. „Nem veszi jó néven a kormányzat, hogy a nihilizmus terjesztésével szemben vannak olyan iskolák is, amelyek nevelnek is, és értéket közvetítenek. A mostani gazdasági helyzetben, amikor a családok nagy része megélhetési problémákkal küzd, miközben egy szűk, kivételezett réteg tagjai azon morfondíroznak, hogy megváljanak-e helikopterüktől vagy sem, akkor a hívek lelki gondozása jobban előtérbe kerül az egyházaknál. Vigyázni kell arra, hogy az emberek kétségbeesésükben, vagy gyarlóságuk miatt ne nyúljanak az alkoholhoz, a droghoz és más önpusztítást elősegítő szerekhez a nehéz időkben. Az egyház papjai – persze akadhatnak kivételek, hiszen ők is ’emberből vannak’ – az igazság követésére és a Tízparancsolat betartására szólítják fel a híveket. A hazugsággal szemben az igazság fontosságát hangsúlyozzák… a történelmi egyházak tagjai értéket próbálnak közvetíteni. El kell tehát bizonytalanítani a híveket, az arcukba kell vágni: mit akartok papjaitoktól, ezek mind a kommunisták ügynökei voltak! Fél a hatalom azoktól, akik fel akarják világosítani az igazságról a társadalmat.” Medveczky Attila idézi Mindszenty József hercegprímást – „Világító oszlopok legyünk!” – és hozzáteszi: „Vannak, akik teljes sötétségben akarják tartani a társadalmat. Rajtunk is múlik, sikerül-e nekik.”

Magyar Kurír