A Magyar Nemzet Papok…( 9.o.) idézi Miloslav Vlk bíboros prágai érseket, aki elmondta: akár százötven pap is tevékenykedhetett a kommunista titkosszolgálat ügynökeként Csehországban. Eddig mintegy hatvan pap vallotta be neki, hogy ügynök volt.
A Népszabadság (9.o.) A véres magzat is érv című beszámolója szerint Portugáliában heves kampány előzi meg a február 13-ai abortusz-népszavazást. A lap kiemeli, hogy a kampányba az egyház is beszállt. A lisszaboni pátriárka szerint az igen győzelme esetén életellenes törvény várható. Porto püspöke a Tízparancsolat „Ne ölj!” pontjára emlékeztetett, Braganca püspöke pedig Szaddám Huszein felakasztásával mérte össze a terhességmegszakítást. Akad olyan pap, aki az egyházból való kiközösítéssel fenyegeti az igennel szavazókat. A „nem” kampánya annyiban eredményesnek bizonyult, hogy az utóbbi napokban csökkent az „igen” előnye – írja a baloldali napilap. A felmérések szerint igennel szavazna az abortuszra a portugálok 54, nemmel 33 százaléka.
Ugyancsak a Népszabadság (9.o.) „Templomom az ország” címmel készített összeállítást arról a hírről, hogy Fernando Lugo volt paraguay-i püspök hazája államfői tisztségére kíván pályázni a 2008-as választásokon. „Lugo egy politikai földrengés” – írta róla a helyi La Nación napilap karácsonykor, amikor a volt püspök formálisan is bejelentette, hogy kilép az egyházi szolgálatból. „Fájdalmas, de egyben örömteli döntés, mert mostantól a templomom az ország lesz” – fogalmazott Lugo. A lap megjegyzi, hogy a közvélemény-kutatásokban a volt püspök máris az élen áll, 25 százalékkal, szemben a jelenlegi elnök, Nicanor Duarte 22 százalékával. Ám a Népszabadság szerint ahhoz, hogy a civil életben is karriert futhasson be, a Vatikánnak is van szava. A lap felidézi, hogy Lugo püspökként hamar felhívta magára a figyelmet, a társadalmi igazságtalanságot kifogásoló nézeteivel. A helyi nagybirtokosok jórészt neki tulajdonították, hogy a föld nélküli parasztok mozgolódni kezdtek, azaz földet foglaltak. „Lugo híre eljutott a Vatikánba is, ahol Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusaként két évtizeddel korábban vívta meg a csatát, és késztette hallgatásra a felszabadítás teológiájának képviselőit. II. János Pál pápa 2004-ben nyugdíjazta az akkor 53 éves Fernando Lugo püspököt anélkül, hogy a döntés indoklását nyilvánosságra hozták volna. Lugo folytatta a papi hivatást, misézett tovább, igaz, már saját parókia nélkül, ám politikai szerepvállalása egyre markánsabb lett.” A baloldali lap emlékeztet rá, hogy a Vatikán a közelmúltban elrendelte a mise és az áldozás tartásának felfüggesztését Fernando Lugo esetében. A kánonjogban jártasabb megfigyelők szerint ezt nem kell büntetésként értelmezni. A papi felszentelés ugyanis örökre szól. A paraguay-i püspöki kar szóvivője, Zacarias Ortiz, aki a pápai döntést tolmácsolta, így fogalmazott: Lugót azért kellett felfüggeszteni, mert egyházi személyiség nem nyilváníthatja magát inaktívnak, továbbra is kötődik az egyházhoz. „Testvérünk belső konfliktussal néz szembe: politikai szerepvállalásával lázad a Vatikán előírásai ellen, ám civilként azt teszi, amit jónak tart. Ha kitart a politikai tevékenység mellett, akkor számolnia kell azzal, hogy az egyház ki is közösíti.”
Magyar Kurír