A Magyar Hírlap (A főpapok… 5.o.) összeállítást készített annak kapcsán, hogy Kozák Dániel újságíró a Fővárosi Bírósághoz fordult, miután megkeresésére az egyházi vezetők közölték: nem tartják magukat közszereplőknek, így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatott ki róluk dokumentumokat. Kozák a lappal közölte: a pernek valószínűleg nem lesz még vége, mert ha elutasítják a kérelmét, fellebbez. Nyilatkoznak az egyházak képviselői is. Német László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára elmondta: „A magyar bíróság remélem, úgy dönt majd, hogy a püspökök és a papok nem számítanak közszereplőknek.” A verbita szerzetes szerint ugyanis az érvényes átvilágítási törvény nem teszi lehetővé az állambiztonsággal történt együttműködések körülményeinek teljes feltárását. „Néhány magas rangú egyházi személy, így Várszegi Asztrik bencés főapát, vagy Veres András szombathelyi megyéspüspök önként átvilágíttatta magát.” Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház szóvivője közölte: egyházuk csak a bírósági ítélet kihirdetése után nyilatkozik az ügyben. A református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv korábban elismerte magáról, hogy közszereplő, így róla kiderülhetett, hogy a levéltárban őrzött dokumentumok szerint nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal – írja a liberális újság. Az orgánum emlékeztet rá: Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója is átvilágíttatta magát, és negatív eredmény született. Egri Oszkár, a Mazsihisz ügyvédje kifejtette: „Lehetetlenség, hogy egy egyházi vezetőről bírói ítélet mondja ki, hogy közszereplő. Az egyházi vezetőknek kell erről dönteniük. Az ügy azért kínos, mert sokan azt szeretnék, hogy a bírósági döntés értelmében bármelyik főpap múltja bárkinek kutatható legyen.”
A Népszabadságban (5.o.) Czene Gábor Barna ragacs címmel írt cikket a holokauszt emléknapja alkalmából. A cikkíró szerint az elmúlt 62 esztendőben nagyot fordult a világ, „de nem akkorát, amekkorát kellett volna… Országszerte elkezdték felújítani a romos zsinagógákat és rendbe tenni az elhanyagolt zsidó temetőket, de mindig akadnak olyanok, akik horogkeresztet mázolnak a frissen festett falakra, a megtisztított sírkövekre. Odáig már eljutottunk – ez nem csekélység –, hogy a különböző pártállású politikusok hajlandók együtt szerepelni a holokauszt áldozataira emlékező rendezvényeken, ennek értékét azonban jelentősen csökkenti, hogy a jobboldal meghatározó része hallgatólagos szövetséget vállal az antiszemita, szélsőjobboldali szervezetekkel. A katolikus egyház ünnepélyesen boldoggáavatja az üldözöttek védelmében életét áldozó Salkaházi Sárát, ám a magyar püspöki kar némelyik tagja nem lát kivetnivalót abban, hogy a kormányellenes tüntetéseken a nyilas rémuralmat idéző árpádsávos zászlókat lengetnek. A gyász önmagában nem elég a méltóságteljes megemlékezéshez, ahhoz közmegegyezés, bizalom és némi nyugalom is kellene. Ettől még messze vagyunk.”
Szintén a Népszabadság (Biblia… 11.o.) közli, hogy megjelent a Vizsolyi Biblia elektronikus kiadása, az Ércnél maradandóbb cínű tanulmánykötet mellékleteként. A DVD lehetővé teszi, hogy számítógép segítségével az olvasó lapról lapra nézhesse meg a Vizsolyi Biblia háromezer oldalnyi szövegét. Az egyes oldalakhoz külön ablakban megjelenik a modernkori Biblia szövege.
Ugyancsak a Népszabadság (A nyelv… 10.o.) cikke szerint „A pénzhamisítók átkozhatják a pillanatot, amikor egy kísérletező kedvű pap rajzológépet szerkesztett. Jedlik Ányos utánozhatatlan ábrákat készítő találmányát Laczik Bálint egyetemi adjunktus mutatta be az Országos Műszaki Múzeum Tanulmánytárában szombaton.”
A Magyar Nemzet (Bölcskei… 2.o.) beszámol arról, hogy hálaadó istentiszteletet tartottak tegnap a debreceni Nagytemplomban abból az alkalomból, hogy Bölcskei Gusztáv tíz éve a templom püspök-lelkipásztora, illetve lelkészi elnöke a Magyarországi Református Egyház zsinatának. Igehirdetésében a püspök abban az értelemben nevezte „szálláscsinálónak” magát, ahogyan az minden keresztyénnek a legmagasztosabb küldetése: „Jézus számára helyet készíteni, szállást csinálni.”
Magyar Kurír