Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzetben (A kereszténység helye az EU alkotmányban 10. o.) Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament új elnöke nyilatkozik, aki szerint történelmi hiba lenne, ha az EU nem tudná megoldani az alkotmányos szerződés problémáját. Lovas István interjúkészítő emlékeztetett rá: Pöttering és Angela Merkel német kancellár kiálltak amellett, hogy Isten és a kereszténység szerepeljen az alkotmányos szerződésben „az ezzel szembemenő liberálisok az európai mozlimok állítólagos érzékenységére hivatkoznak. Nem gondolja, hogy mindez csupán ködösítés, és valójában ők maguk nem akarják, hogy az Alkotmányban transzcendentális értékek szerepeljenek?” Az EP elnökének válasza: „Amikor az Európai Néppárt – Európai Demokraták frakcióvezetője voltam, mind frakcióm, mind magam igen keményen küzdöttünk azért, hogy felvegyük az utalást Istenre, és említsük a keresztény-zsidó örökséget, de az Európai Parlament, amelynek most elnöke vagyok – másként foglalt állást. Úgyhogy szeretnék rámutatni arra, hogy a keresztény értékek benne vannak az alkotmányos szerződésben. Ez az emberi lények méltóságát, az emberi jogokat, a demokráciát, a jogállamiságot, a szolidaritást és a szubszidiaritás elveit illeti, az idősek és a fiatalok jólétét, valamint a klónozás megtiltását. Ezek keresztény elvek, és mindenkit kérek, aki nincs a dolgokkal megelégedve, hogy lássa be, ezek az elvek benne vannak az Alkotmányban.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (Összeült… 3. o.) közli, hogy másfél éves megszakítást követően tegnap összeült a vatikáni–magyar vegyesbizottság, amely az Apostoli Szentszék és a magyar kormány közötti 1997-es vatikáni megállapodás teljesülését hivatott vizsgálni. Az Oktatási és Kulturális Minisztériumban tartott alakuló ülést követően mind a Hiller István miniszter vezette kormányoldal, mind a Juliusz Janusz pápai nuncius vezette egyházi oldal rendkívüli határozottsággal zárkózott el a nyilatkozattételtől, állítólag közös akarattal – írja az orgánum. A lap szakértői forrásai szerint ez mindenekelőtt arra utalhat, hogy a felek első nekifutásra nem tudtak megállapodásra jutni, ugyanakkor elvi alapjukról sem mozdultak el. A téma minden bizonnyal a hazai egyházi fenntartású iskolák, szociális és egészségügyi intézmények diszkriminációmentes finanszírozása volt. Ezek nehéz helyzetben vannak, s a katolikus egyház, bár elveti a konfrontációt, nem mondhat le arról az igényről, hogy a megszorító intézkedések ne sújtsák nagyobb mértékben az általuk fenntartott közszolgálati szférát, mint államiakat. A vegyesbizottság szűkszavú közleménye leszögezi: a felek egyaránt elengedhetetlenül fontosnak tartják a bizottság rendszeres működését.

A Népszabadság (Magyar csodák… 23.o.) magyar építészeti csodákat bemutató sorozatában ezúttal az esztergomi bazilikával ismerteti meg az olvasókat. A lap megállapítja: „Magyarország legnagyobb temploma a grandiózus külső mellett számos belső értéket is rejteget. A Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet Michelangelo Grigoletti velencei festő készítette 1854-ben, Tiziano egyik munkája nyomán; 13,5x6,6 méteres méretével ma is ez a világ legnagyobb, egy darab vászonra festett képe. Egyedülálló a templom orgonája, az északi torony földszintjén pedig megtekinthető Szent István székesfehérvári szarkofágjának másolata, és Pátzay Pál Szent István-szobra, amely az 1937-es párizsi világkiállításon Magyarország jelképe volt. Az óegyiptomi stílusú altemplomban van eltemetve többek között Mindszenty József is.”

A Magyar Hírlap (5.o.) A főpapok közszereplői minőségéről nincs döntés címmel közli, hogy a Fővárosi Bíróság február nyolcadikára halasztotta tegnap a főpapok közszereplői minőségének megállapításáról szóló per elsőfokú határozatának kihirdetését. A bíró eljárási okokkal indokolta döntését. Még tisztázni kell, hogy a törvény szabta határidőn belül fordult-e 2005 szeptemberében bírósághoz az Állambiztonsági Levéltár elutasító levele után a felperes, Kozák Dániel. A liberális lap emlékeztet rá: az újságíróként dolgozó Kozák az után fordult bírósághoz, hogy nem sikerült információkhoz jutnia az egyházak és az állambiztonsági szolgálat kapcsolatáról. Egyházi vezetők ugyanis úgy nyilatkoztak, nem tartják magukat közszereplőnek, így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, melyekből kiderülhetett volna, együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálataival. A Magyar Hírlap szerint a téma ezekben a hetekben azért is különösen aktuális, mert besúgói múltjának közzététele után januárban volt kénytelen lemondani posztjáról Varsó frissen kinevezett érseke, Stanis³aw Wielgus.

A Magyar Nemzet (Balsors… 14.o.) közli, hogy megnyílt az Országos Széchényi Könyvtárban az a Himnusz-történeti kiállítás, amelyen Kölcsey Ferenc Himnusz-tisztázatát is meg lehet tekinteni.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Egy lépéssel előttünk 15.o.) Devich János gordonkaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora nyilatkozik abból az alkalomból, hogy ma kezdődik a XX-XXI. századi magyar zeneirodalom háromnapos seregszemléje a Művészetek Palotájában. Az előzetesből kiderül, hogy idén az ősbemutatók sorában üdvözölhetjük Huszár Lajos szegedi zeneszerző nagyszabású Passióját, amelyet alkotója hagyományos textus alapján kórusra, szólóénekesekre, három ütőhangszerre és orgonára írt. A háromrészes mű fő témái: Júdás árulása, Jézus Pilátus elé hurcoltatása és a kereszthalál.

Magyar Kurír