Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Blikk (16.o.) Ámen II. János Pál pápa boldoggáavatására című beszámolója szerint még az idén boldoggá avathatják a két éve elhunyt II. János Pált. A Blikk idézi S³awomir Oder posztulátort, aki a Sunday Catholic Weeknek elmondta, hogy ha szent nem is, de boldog még az idén lehet Karol Wojty³a. „II. János Pál halála óta a hívők imája és türelmetlensége kíséri mindennapjainkat. Az eljárás felgyorsult, de ezzel még nem avatjuk szentté Wojty³át. Szerintünk már most is szent.” A bulvárlap emlékeztet rá, hogy II. János Pált „egy francia apáca segítségével avatják fel” (sic!), aki az egykori pápához imádkozva kigyógyult Parkinson-kórjából. A csodaként értékelt gyógyulást az egyházi vezetők orvosok bevonásával vizsgálták, és hitelesnek minősítették.

Ezzel kapcsolatban felhívjuk olvasónk figyelmét jan. 18-i hírünkre, amely itt olvasható.

A Hetek (12–13.o.) Vallási baloldal Amerikában címmel mutatja be Barack Obama amerikai szenátort, a Demokrata Párt egyik lehetséges elnökjelöltjét, kiemelve, hogy „szinte mindenben mást képvisel, mint a Clinton fémjelezte liberális baloldal. A republikánusok számára a legnagyobb fejtörést a nyíltan vállalt evangéliumi keresztény meggyőződése jelentheti, amely vonzó politikai alternatívát kínálhat a hívő szavazók számára a vallási jobboldallal szemben.” A cikk szerint Obama számára „világos, hogy a vallás gyakorlása általában nem elszigetelten történik, ezért az úgynevezett szervezett vallás nagyon is közügy. Obama véleménye szerint hiba az, ha nem vesznek tudomást a hit erejéről az amerikai emberek életében, és nem kerül napirendre az a komoly kérdés, hogy hogyan lehet a hitet a modern, pluralista demokráciával összeegyeztetni. Tisztában van azzal, hogy nagyon sok ember hívő Amerikában, beleértve a demokraták nagy részét is, amit a legfrissebb közvélemény-kutatások eredményei alátámasztanak. Ezek szerint az amerikaiak 95 százaléka hisz Istenben, több mint kétharmada valamilyen egyházhoz tartozik, és 37 százalékuk magát elkötelezett hívőnek nevezi. Ahogy a szenátor is megjegyzi, ez a társadalmi életben is tükröződik: többen hisznek például az angyalokban, mint az evolúcióban, a végidőkkel kapcsolatos könyvek milliós példányszámban fogynak. Úgy véli, nem jó módszer az, ha a vallást csak negatív összefüggésben kezelik – vagyis hogy hol és hogyan nem lehet gyakorolni. Ehelyett inkább pozitív megközelítésből kellene kihasználni például azt, amit az egymás iránti kötelezettségekről tanít. Obama szerint ha a politikai korrektség nevében a vallást tabuként kezelik, mondván, hogy az sérthet másokat, ezzel olyan űr keletkezik, amelyet mások előszeretettel ki fognak használni saját érdekük érvényesítéséhez. Arra is kitér, hogy akár Lincoln második beiktatási beszéde, akár Martin Luther King ’Van egy álmom’ kezdetű beszéde elképzelhetetlen lenne a bibliai hivatkozások nélkül.”

Hazai hírek

Ugyancsak a Hetekben (A szellem… 11.o.) Ungváry Krisztián történész nyilatkozik a Wielgus-ügy hazai vonatkozásairól. Szerinte ügynökügyben azért a magyarok a leggyávábbak és legzárkózottabbak, „mert nálunk volt a rendszerváltozás a legkevésbé radikális, illetve nálunk volt az állampárt a leginkább részese a rendszerváltozásnak. Nem arról van szó, hogy alku történt volna, hanem a gulyáskommunizmus jellege miatt mindenki sokkal enyhébben élte át ezt a diktatúrát, mint mondjuk az NDK-ban, és a politikai pártok mindegyike – és nem csak az utódpárt – tele van olyan káderekkel, akik az egész történetben érintettek. És ezzel – mivel nem fekete-fehér játszmáról van szó – mindenki érdekeltté vált a politikai életben, hogy ezt a dolgot eltusolja. Talán az egyetlen párt, ahol bizonyos mértékig szembe mentek ezzel, az SZDSZ, de ott is nagyon kétértelműen zajlottak a dolgok.” Ungváry szerint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai közül Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát az üdítő kivételek közé tartozik, aki elismeri, hogy a katolikus egyházban is voltak ügynökök. A történész szerint a magyar egyházban, függetlenül Wielgus érsek ügyétől, „Már most is zajlik egy fordulat: ahhoz képest, amit egy évvel ezelőtt képviselt az egyház, és azokhoz a sületlenségekhez képest, melyeket Veres András, a püspöki kar akkori titkára terjesztett, tavaly novemberben tartottak egy konferenciát, amit Erdő Péter nyitott meg, és ahol bizonyos dolgok ki lettek mondva. Mindenki érzi, hogy tovább már nem lehet a szellemet a palackban tartani. Azok a kármentési kísérletek, melyekkel eddig próbálkoztak, sikertelennek bizonyultak, ezért most megkísérlik a szembenézést. Ez nyilvánvalóan nem egyik percről a másikra fog megtörténni, de a társadalmi érdeklődés és az újra és újra felmerülő dokumentumok segíteni fogják a folyamatot.”

A Népszabadság (Emlékmise… 1.,4.o.) ismerteti Élthes Eszternek, a két éve elhunyt Bessenyei Ferenc özvegyének a nyilatkozatát, amelyben tiltakozik az ellen, hogy a közelmúltban a Kossuth-díjas művész utolsó lakóhelyén, Lajosmizsén misét tartottak az emlékére. A szentmisén a szertartásnak helyet adó plébános azt állította, hogy Bessenyeit két éve egy hitétől idegen szertartás szerint temették el. Az írásból kiderül: a vita hátterében az áll, hogy a művészt a régi rítus szerinti szertartással temették el, és ezt nehezményezte a lajosmizsei plébános.

Magyar Kurír