Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadságban (7.o.) Sárközy Júlia Tisztogatás a Vatikánban című, római tudósítása szerint „Az ügynökmúltú lengyel Stanislaw Wielgus érseki lemondására való vatikáni rábólintás csak a jéghegy csúcsa. Ezzel párhuzamosan XVI. Benedek pápa az elődjével az egyház élére került lengyel klán felszámolásán dolgozik – szól a római vatikanisták véleménye, akik szerint harc zajlik a kúriában.” A cikkíró kifejti: „Csendes takarítás, mások szerint leszámolás zajlik a Vatikán falain belül. Miközben a figyelem Lengyelországra összpontosul, a pápa nemet mondott a Világiak Pápai Tanácsának elnöke, Stanislaw Rylko bíborosi kinevezésére, leváltotta a vatikáni kormányzó Edmund Szokát, távoznia kellett a Szenttéavatási Ügyek Kongregáció éléről Edward Novaknak, ahogyan a moszkvai nunciusnak, Tadeusz Kondrusiewicznek is, akinek helyettesítésével talán könnyebbé válik a találkozás a római pápa és a moszkvai pátriárka között. A pápa visszavonta Jozef Glemp örökös prímási kinevezését is… XVI. Benedek egymás után váltja le elődje, Karol Wojtyla embereit, és a lengyel ügynökbotrány csak felgyorsíthatja ezt a folyamatot… ami a lengyeleket illeti, az biztos, hogy II. János Pál boldoggáavatása rekordgyorsasággal halad, január végén megjelennek volt titkára, Stanislaw Dziwisz visszaemlékezései, a varsói érseki székre pedig Radom püspöke, Zygmunt Zimowski esélyes.”

A Népszava (13.o.) Terjeszkedik a Szcientológia Egyház címmel közli, hogy több mint ezren vettek részt szombaton a Szcientológia Egyház új berlini központjának avatásán. A magát vallási közösségnek nyilvánító szervezet egy nyilvánosságra került belső dokumentuma szerint a szcientológusok vezető politikai körökre szeretnének minél nagyobb befolyást gyakorolni – írja a lap. A beszámolóból kiderül, hogy Németországban politikai vihart kavart a megnyitó. Korábbi bírósági ítéletek nyomán ugyanis Berlinben, ellentétben az ország többi részével, a szociáldemokrata többségű városvezetés megszüntette a Népszava megfogalmazása szerint „kisegyház” hatósági megfigyelését. Az ellenőrzés újbóli bevezetését követelik a kereszténydemokraták és keresztényszocialisták, sőt Wolfgang Thierse, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke is.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (Fizetni kényszerült a kormány 4. o.) értesülései szerint jövő csütörtökön, másfél év szünet után összeül a vatikáni–magyar vegyesbizottság. A tét: eltűnnek-e az egyházakkal való kapcsolattartás (az első Gyurcsány-kormány regnálása óta jelentkező) súlyos zavarai, megteremtődik-e a konszenzus, a felekezeti közintézmények támogatásának módszerében. Csepregi András, a kultusztárca egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője a lapnak elmondta: a kormány szándéka, hogy a vegyesbizottság tárgyalásai mindkét fél számára érdeminek bizonyuljanak. A lap kérdésére, növelheti-e ennek esélyét, hogy az egyházpolitika nem kétpólusú többé, hiszen az első Gyurcsány-kormány idején a kulturális miniszter és államtitkára, Gulyás Kálmán mellett a MeH liberális szaktanácsadói is formálták az egyházpolitikát, a titkárságvezető azt felelte: „Csak jó kihatásai lehetnek, hogy a szakterület feladatai a miniszterként és szocialista politikusként egyaránt erős Hiller István kezében összpontosulnak.” Csepregi elmondta: a vegyesbizottság tárgyalássorozatával párhuzamosan a többi egyházzal is hasonló tartalmú tárgyalásokat kívánnak folytatni. Megerősítette: a pénzügyi tárca a közeljövőben olyan munkaanyaggal rukkol elő, amely elvezethet az egyházi közoktatási kiegészítő támogatás megfelelő kiszámítási metódusához. Ismeretes, az egyházak kevesellték a kiegészítő támogatásnak azt a korrekcióját, amely a 2005-ös évről szóló, tavaly novemberben született zárszámadási törvényben tükröződik. Szerintük 3,1 milliárd forinttal több járt volna iskoláiknak. Ezzel kapcsolatban a titkárságvezető közölte: a kormány tavaly december 20-án 948 millió forintnyi további támogatási korrekcióról határozott, és ezt év végén ki is utalta az intézményfenntartó felekezeteknek.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (A távozás idilli tragikuma 14.o.), beszámolva Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő, a Magyar Katolikus Rádió kulturális szerkesztősége vezetőjének temetéséről, kiemeli, hogy a január 3-án, életének 58. évében elhunyt poéta lírája és prózája „a legtisztább magyar nyelv dús televényéből fakad. Biztatást és reményt ajándékoz olvasóinak, hogy az ember számára megadatik életének csúcspillanataiban Isten látásának birtoklása.” A lap a költőt idézi: „egyszer mindent az Õ szemével látunk, jót, s rosszat, a tékozoltat és a tékozolhatatlant. S megérthetjük és átélhetjük a majdani távozás tragikumának idilli pillanatait.”

A Népszava (Erődtemplom… 12.o.) arról ír, hogy mostanában több bámészkodó is akad az óföldeáki határban. Kíváncsiságuk tárgya a TMX Olaj- és Gázkutató Kft. fúrótornya. Az apró falu 518 lakója azonban nem először lát idegeneket a környéken. Sokan hírül vették már az országban – de az országhatáron túl is –, hogy a XIV. században kialakult településen áll Magyarország egyetlen erődtemploma. Számos turista kíváncsi a török hadak által egyszer már teljesen elpusztított, viharos életű falu különös építményére. A mostani templom egy késő középkori templom romjaira épült, s 2006 óta zarándokhely.

Magyar Kurír