Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (24.o.) A lengyel katolikus egyház is tisztázná a múltat, a Magyar Nemzet (9.o.) Körlevél a megtisztulásért címmel számol be arról, hogy a lengyel katolikus püspöki kar tegnap az ország valamennyi templomában felolvasott pásztorlevelében közli, hogy Lengyelország katolikus püspökei támogatják az egyházi méltóságok ügynökmúltjának feltárását.

A Magyar Hírlap (Állásfoglalásra késztetné… 8.o.) idézi Bárdos Gyulát, a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti frakcióvezetőjét, aki szerint Ján Sokol pozsony-nagyszombati érseknek távoznia kellene hivatalából. A felvidéki politikus emlékeztet rá: a megyéspüspök a közelmúltban csodálatát fejezte ki a fasiszta Szlovákia vezetője, Jozef Tiso államfő, egykori katolikus pap iránt. Bárdos szerint „az érsek kijelentését követő társadalmi felháborodásnak ösztönöznie kell a szlovák katolikus egyházat, hogy a múltról mielőbb egyértelmű álláspontot alakítson ki. A közelmúltban kiderült az is, hogy Ján Sokol a volt kommunista állambiztonsági szolgálat, az StB ügynökként nyilvántartott embere volt. A lengyel egyház hasonló helyzetben példamutatóan járt el: Varsó új érseke, Stanis³aw Wielgus lemondott, miután kiderült, hogy együttműködött a kommunista titkosszolgálattal” – mondta a frakcióvezető. Marek Madaric kulturális miniszter szerint viszont az, hogy valaki az egykori Szlovákia gazdasági állapotát méltatja, még nem jelenti, hogy az illető elismerőleg szól mindarról, ami azt a korszakot jellemezte. Hozzátette: „Vitathatatlan persze, hogy a Tiso-féle rezsim fasisztoid volt, és az államfőt politikai és erkölcsi felelősség terheli az országban akkoriban történtekért.” A liberális lap közli azt is, hogy a nagyszombati érseki hivatal dokumentumokat tett közzé, amelyek kétségbe vonják, hogy Sokol együttműködött volna a kommunista titkosszolgálattal. Az érsek védői emlékeztetnek: míg annak idején a Vatikán támogatta a Ján Sokol püspöki kinevezésére vonatkozó javaslatot, a csehszlovák állam nem. A Magyar Hírlap megjegyzi: „A pozsony-nagyszombati érsek azonban szerepel a Nemzeti Emlékezet Intézete által nyilvánosságra hozott ügynöklistán. Az StB 1972-től titkos munkatársként, majd ügynökként tartotta nyilván, aktája azonban elveszett, valószínűleg megsemmisítették.”

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (Lovári imatábla… 9.o.) Hiller István oktatási és kulturális miniszter nyilatkozik, aki szombaton négynapos hivatalos látogatásra utazott Izraelbe. Az első napon felavatta a Miatyánk lovári nyelvű emléktábláját az Olajfák hegyén álló Miatyánk-templomban. A miniszter elmondta: a tábla a holokauszt roma áldozatainak állít emléket, de mindazoknak a tiszteletére is készült, akik őrzik az ő emléküket. „A templomban az 1800-as évek vége óta már áll magyar nyelvű tábla. Amikor úgy döntöttünk, hogy a romáknak is hasonló módon állítunk emléket, azt a javaslatot kaptam, hogy lovári nyelven készüljön el. A helyszínen ma már több mint száz nyelven áll ott az ima.” Az interjúból kiderül, azért kellett Franciaország beleegyezése a tábla felállításához, mert a Miatyánk-templom francia tulajdonban van, így bármilyen változtatáshoz az ő engedélyüket kell kérni. „Először izraeli nagykövetségeink vették fel a kapcsolatot, majd a francia képviselet megküldte az írásos kérelmet Párizsba, ahonnan visszaküldték nekünk az engedélyt. Az anyagi terheket természetesen Budapest állta” – mondta Hiller István.

Szintén a Magyar Hírlap (7.o.) Berlini szcientológia-központ címmel ismerteti a Neue Presse egyik cikkét, amely idézi Günther Beckstein bajor belügyminisztert, aki alkotmányellenesnek nevezte a Szcientológia Egyházat. A Keresztényszociális Unió politikusa leszögezte: az egyház befolyásolni akarja a gazdasági és politikai döntéshozókat, ezért megfigyelés alatt kellene tartani. A Magyar Hírlap megjegyzi: a szcientológia ellen több német politikus is felszólalt, miután az egyház Berlin központjában felavatta új székházát.

Magyar Kurír