Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (Személycserék… 9.o.) és a Magyar Hírlap (Személycserék… 9.o.) az Il Sole 24 Ore című olasz lapra hivatkozva közli: új vezetőket akar kinevezni az olasz püspöki kar, a vatikáni bank, valamint a Szentszék lapja, a L’Osservatore Romano élére XVI. Benedek pápa. A püspöki kart vezető 75 éves Camillo Ruini legvalószínűbb utódaként Angelo Scolát, Velence pátriárkáját említi a lap. Az olasz orgánum szerint szenzációsnak mondható váltás körvonalazódik a Vatikán bankjának az élén: Angelo Caloját, aki tizenhét éve tölti be az elnöki posztot, a német jegybank egykori vezetője, Hans Tietmeyer válthatja fel. A L’Osservatore Romano éléről pedig a pápa várhatóan leváltja Mario Agnest, akit még 1984-ben II. János Pál nevezett ki főszerkesztőnek.

A Népszabadság (9.o.) A pápa honfitársát jelölheti a vatikáni bank élére címmel megjegyzi: ha valóban Tietmeyerre esik XVI. Benedek pápa választása, akkor egy korábbi jegybankelnök kerül a Vatikán központi bankjának élére. „Ez mindenképpen érdekes megoldás volna, s nyilván azt a szándékot fejezi ki, hogy a pénzintézet végleg megszabaduljon a nevéhez tapadt politikai szennytől… A második világháborút követően a bank fontos szerepet játszott abban, hogy a pápai állam befolyásos hatalommá emelkedjék fel, ám 1968-ban gyanúba keveredett, hogy a maffia kábítószer-kereskedelemből származó pénzét mossa tisztára, a tulajdonában álló Banco Ambrosianón keresztül. Paul Marcinkus bíborost, aki 1971-től 1989-ig irányította a vatikáni bankot, ugyan vádeljárás alá helyezték a pénzmosási ügyben Itáliában 1982-ben, de sohasem állították bíróság elé, mert mentelmi jogot élvezett. Az Egyesült Államokban tavaly februárban halt meg. Mindmáig tisztázatlan, hogy vatikáni pénzek milyen szerepet játszottak diktatúrák és például kelet-európai antikommunista mozgalmak pénzelésében a hidegháború időszakában. A másik máig ható és szintén tisztázatlan ügy a horvát fasiszta állam vagyonának átmentése” – írja a baloldali újság.

Ugyancsak a Népszabadság (Vizsgálatok... 7. o.) beszámol arról, hogy két vizsgálat is indult szerdán Lengyelországban az új varsói érsekkel szembeni ügynökvádak tisztázása érdekében. Wojciech Wielgust, a lengyel főváros december elején kinevezett új katolikus érsekét a Gazeta Polska jobboldali hetilap azzal vádolta meg, hogy hajdanán együttműködött a kommunista titkosrendőrséggel. Az első vizsgálatot egy egyházi bizottság folytatja le, míg a másodikat Janus Kochanowski emberi jogi ombudsman jelentette be. Wielgus elutasította a lapban megjelent állításokat.

Hazai hírek

A Magyar Demokratában (Ember minősége 60–61. o.) a 75 éves Gyurkovics Tibor író nyilatkozik, aki szerint „az isteni szellem zegzugon, ezen-azon át utat talált eddig, de egy idő után az emberben lévő gonoszt nem tudta lebírni. Azt hittük, hogy az ember jóravaló lény, ahogy a Biblia írja. De kiderült, hogy az a fáról lecsüngöző majom csak úgy tudta magát fenntartani a kardfogú tigrissel és a barlangi medvével szemben, ha a rendszertelen, naturális rosszat egyesítette magában, ami a gonosz. Tehát nem a jó határozza meg a fennmaradást, hanem a gonosz. Mikor ez mennyiségileg elterjed, átcsap minőségbe. Ez az ember rosszabb, mint az ezer évvel ezelőtti ember. De engem az gondolkodtat el, hogy ha az Isten mindenható és végtelenül jó, hogy engedheti, hogy ez az árnyék, ami mondjuk 20 százalékos volt valaha, most 90 százalékosan fedje az emberiséget. Ilyenkor az ember olyanokat mond az Öregnek, amit később megbán. Nem egy szeretetre méltó angyalos valaki lett az ember. Úgy látom, az emberiség úgy romlott meg, mint az a gyümölcs, amit befőztek ugyan, de rosszul. Gyerekkoromban az volt az egyik élvezetem, hogy ezeket a fóliával lefedett lekvárokat egy gombostűvel, páng! Kiszúrtam. Itt tart most az emberiség, kifejlődött a benne lévő romlottság. Mintha Istennek lenne saját, belső Lucifere, aki azt mondja, hogy majd én kitolok veletek… Attól tartok, hogy az Isten – már ha, ugye van – magára hagyta az embereket, mert elszaporodott ez a gumó ember, a gyűlölködő ember. Akármilyen nyomorult volt az emberiség, ha jött a kolerajárvány, háború, öldöklés, valahogyan az Isten lelke mégiscsak ott lebegett felettünk, de most az ózonpajzs valóban kilyukadt, nemcsak fizikai értelemben. Hogy ezt be lehet-e valaha foltozni, nem tudom megmondani. Másrészt elfújta az isteni ihletet maga az ember. Az Istenből pap lett. Egyház. Ember. S Isten nem veszi a fáradságot, hogy még egyszer telepermetezze. De lehet, hogy elkedvetlenedésem oka egyszerűen csak a kor… Nem tudok az Öregbe se kapaszkodni. A hithez kellene nekem még valami. Maga az Úr. Az Úr érkezése. Jó lenne átesni úgy a halálon, mint az álmon, hogy az ember ne vegye észre. Aki haldoklik, embergyűlölő lesz, ez az egésznek a veleje.”

Magyar Kurír