Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (1.o.) XVI. Benedek a gyermekek méltóságáért és a békéért imádkozott címmel, a Népszava (1.,13. o.) Az emberek, köztük a gyerekek szenvedéseiről szólt Rómában Urbi et Orbi áldásában XVI. Benedek pápa, – A Közel-Kelet népeinek üzent a pápa címekkel, a Magyar Hírlap (9.o.) A világ konfliktusairól szólt a pápa karácsonyi üzenete címmel, a Magyar Nemzet (1.,8.o.) A pápa párbeszédre szólított – XVI. Benedek reméli, hogy mielőbb ellátogathat a Szentföldre címekkel tudósít XVI. Benedek pápa karácsonyi, az Örök Városhoz és a világhoz, Urbi et Orbi üzenetéről, kiemelve, hogy a Szentatya beszélt az emberek, köztük a gyermekek szenvedéseiről, felszólított az izraeliek és a palesztinok közötti párbeszéd felújítása révén megteremtendő, igazságos és tartós közel-keleti békére, s reményét fejezte ki, hogy mielőbb a Szentföldre látogathat.

A Népszava (13. o.) Elhagyják a keresztények a Szentföldet című beszámolója szerint a Hamász kormányra kerülése és a gázai, illetve ciszjordániai polgárháborús események nyomán tovább zsugorodik az Izrael által megszállt területek palesztin közössége. Míg fél évszázaddal ezelőtt a lakosság 15 százaléka még keresztény volt, manapság csupán 2 százaléka az – ha a jeruzsálemi és más szent helyek körül vallási szolgálatot teljesítő külföldieket nem számítjuk. Magában Betlehemben, amely a kereszténység szülőhelyének tekinthető, és amely azelőtt keresztény többségű város volt, az ezen vallást követők aránya már csak 15 és 20 százalék között van.

Hazai hírek

Az itthoni karácsonyi szentmisékről és istentiszteletekről a Népszabadság (2.o.) A szabadulás ígéretétől a távirányított életformáig főcímmel és Aktuálpolitikai áthallások az egyházi vezetők istentiszteletein alcímmel, a Népszava (3.o.) Egyházfők karácsonyi üzenetei, a Magyar Nemzet (1.,3.o.) Erdő Péter az isteni szolidaritásról – A karácsonyt ünnepeltük címekkel számol be. A Népszabadság és a Népszava részletesen tudósít, kiemelve, hogy karácsonyi éjféli szentmiséjén Erdő Péter bíboros a budapesti Szent István-bazilikában hangsúlyozta: Betlehemben megjelent a tökéletes család, amely egyszer s mindenkorra megmutatta nekünk, hogy a családi élet sokkal több, mint számtanpélda, gazdasági vállalkozás, vagy a jó közérzet kedvéért szervezett társaság. A szállást nem találó, majd menekülésre kényszerülő Szent Család példáján keresztül a bíboros prímás kifejtette, hogy a nagylelkűen elfogadott élet értelmet és beteljesülést adhat azoknak, akik – nyomorúság ellenére is – a gyermekekért fáradoznak. A Magyar Nemzet beszámolója azt is kiemeli, hogy Erdő Péter karácsony első napján a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben a fogvatartottaknak misézett, s így fogalmazott: „Az isteni szolidaritás minden bűnükkel és bajukkal fogadja el az embereket, és aki megbánja a bűneit, annak megadja a szabadulás ígéretét.” A Népszabadság és a Magyar Nemzet részletesen tudósít a protestáns egyházi vezetők karácsonyi istentiszteleteiről is. Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a debreceni Nagytemplomban a karácsony első napján tartott istentiszteleten leszögezte: karácsony Isten közelségének az ünnepe, ekkor annak is meg kell mutatkoznia, hogy ember és ember között még kontinensnyi távolság is leküzdhető. Az elmúlt hónapok eseményei a püspök szerint leleplezték, hogy távirányított életforma a miénk. Szomorú példaként említette, hogy „műveleti területté nyilvánították a Parlament előtti teret, ahol így meg lehetett ünnepelni a népfelkelést nép nélkül.” Bölcskei Gusztáv antikarácsonynak nevezte azt az állapotot, amely félelmet gerjeszt, a feleslegesség érzetét kelti, és fásulttá tesz. „Mi lesz, ha távolabb kerül az iskola, a kórház, ha még nehezebb lesz kibírni a hó végét?” – vetette fel a püspök, ugyanakkor azt is hangsúlyozta: fontos kérdésekben a legutolsó szó az Istené, az ő karácsonya független az emberi döntésektől. Ugyancsak karácsony első napján Ittzés János dunántúli püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke Győrújfalu templomában hangsúlyozta: Isten békességet munkáló szándéka jelent meg a betlehemi gyermekben, a világ Megváltójában. „Miközben a társadalmi folyamatok ellenkező irányban hatnak, a kicsiknek, a rászorulóknak az ügye egyre hangsúlyosabban kell hogy meghatározza az egyházat, és az egyes keresztyének életét

A Népszava (Kossuth tér… Éjféli misével… 3.o.) és a Népszabadság (Szentmise… 2. o.) beszámol arról, hogy éjféli misét tartottak a Parlament előtt szentestén a Kossuth téri tüntetők. A szentmisét Zámbó Károly katolikus lelkipásztor mutatta be. A helyszínen a korábban összegyűjtött adományokból szeretetcsomagokat osztottak ki a rászorulóknak. Szenteste a liturgia kezdetén éppen századik napjába fordult a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követő demonstrációsorozat, amelyet a Gyurcsány-kormány lemondásáért és új, a történelmi alkotmány szerinti választások kiírásáért indítottak – közölték a szervezők. Az éjféli szentmisén részt vett ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkipásztor is. A Kossuth téren, a felállított kordon előtt demonstrálóknak 2007. március 20-ig engedélyük van a téren tartózkodásra. A karácsonyi éjféli szentmisére nem kértek külön rendőri biztosítást a szervezők, akik pénteken délután megállapodtak a rendőrséggel a rendezvény részleteiről

A Népszabadság (A muzeológus… 10.o.) hírt ad arról, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása bemutatja a bakonybéli szerzetesek életét. A lap szerint T. Asztalos Zoltánnak a barátok mindennapjait bemutató fényképei mintha ezer évvel ezelőtt készültek volna. „Csakhogy tudjuk, nem volt mód 1018-ban, a bencés monostor alapításai évében megörökíteni az ott munkálkodókat.” A beszámolóból kiderül: 1998-ban néhány bencés szerzetes elhagyta a rend központját, Pannonhalmát, és Bélen találta meg a monasztikus élet ideális helyszínét. A festői falu közepén fekvő Szent Mauríciusz Monostor kertjét magas fal veszi körül. Itt élesztették fel az imádságon és a kétkezi munkán alapuló életformát. A szerzetesek saját kezükkel készített tárgyak eladásával tartják fenn magukat. Gyógynövényeket gyűjtenek és feldolgozzák őket, különleges lekvárokat főznek, és műtárgy-másolatokat készítenek. Kemény a napi penzum, reggeltől estig ugyanúgy tevékenykedik a négy barát, mint ezer éve. Közben pedig a modern világ eszközeit is kihasználják. Bárki meggyőződhet róla, ha nemcsak a múzeum Pulszky-termében rendezett tárlatot, a hozzá tartozó filmvetítéseket tekinti meg és az előadásokat hallgatja, hanem fölkeresi őket a Bakony közepén, vagy rákattint állandóan frissülő honlapjukra az elektronikus világhálón: www.mauriciusz.hu – írja a baloldali napilap.

Magyar Kurír