Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (13.o.) Focicsapatot akar a Szentszék címmel számol be arról, hogy Tarcisio Bertone vatikáni államtitkár, „XVI. Benedek jobbkeze” közölte: a Vatikán saját focicsapatot akar. Az államtitkár nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a még csak gondolatban létező együttes egyszer majd a legjobb olasz klubokkal, a Milannal, az Interrel, a Juventusszal mérettetheti meg magát, mégpedig nem is akárhol, hanem a Serie A-ban, vagyis az olasz első ligában. Bertone szerint már most nagyszerű gárdát állíthatnának fel azokkal a brazil fiúkkal, akik a Gregoriana pápai egyetemen tanulnak.

A Magyar Hírlap (7.o.) Ortodox zsidók Izrael ellenségénél címmel készített összeállítást annak apropóján, hogy a múlt heti, teheráni holokausztkonferencia után egy fotó tanúsága szerint az egyik résztvevő, Moishe Arye Friedmann, a zsidó ortodox felekezet bécsi főrabbija kezet fogott az Izrael legnagyobb ellenségének tartott Mahmud Ahmedinedzsad iráni elnökkel. A rabbi leszögezte: „Nem tagadjuk a holokausztot.” Az 1938-ban alapított, Naturei Karta anticionista zsidó felekezet szerint a zsidó nép csak a messiás eljövetele után térhet vissza a Szentföldre, addig nem szegülhetnek szembe a terület legitim vezetőivel, és törekedniük kell az Istennek tetsző életre, nehogy bűneikkel késleltessék a Megváltó eljöttét. A Naturei Karta és más ortodox körök azt állítják, hogy a cionisták megszegték Isten parancsait, ezért minden tekintetben elhatárolódnak tőlük. Szerintük a zsidók minden baja abból származik, hogy elszakadtak a judaizmustól, Isten Tóráját a zsidó nemzet világi-népi fogalmával helyettesítették, és saját államot alapítottak. A Naturei Karta szerint a cionisták uralják az amerikai médiát, és nem engedik, hogy olyan elképzelés kerüljön nyilvánosságra, amely ellentmond nézeteiknek. Friedmann rabbi szerint a zsidó nép nem tolerálja a kritikát, és megengedhetetlen eszközöket használ bírálóival szemben. Leszögezte: az antiszemitizmus is a cionisták műve. A növekvő zsidóellenességet akarták ürügyként használni a Szentföld visszafoglalásához. Solom Dov Volpo jeruzsálemi rabbi levélben szólított fel számos rabbit, hogy közösítsék ki és sújtsák átokkal azt a hat társukat, aki részt vett a teheráni holokausztkonferencián. Leszögezte: „Olyan időben, amikor az egész világ reszket az Izrael elpusztítását kilátásba helyező fenyegetésektől, semmi nem lehet visszataszítóbb, mint olyan zsidókat látni, akik az igazi hívők ruhájában a legfőbb ellenségünkkel, az iráni elnökkel mutatkoznak.”

Hazai hírek

A Népszabadság (6. o.) Kevesebb jut a Mátyás-templomra címmel készített összeállítást arról, hogy az Országgyűlés hétfőn úgy döntött, 150 millió forinttal kevesebb jut jövőre a Mátyás-templom felújítására. A szóban forgó összeget a Székesfehérvári Nemzeti Emlékhely rekonstrukciójára fordítják. Folytatódik azért a Mátyás-templom felújítása is, amely idén áprilisban kezdődött – írja a lap, hozzátéve: arról, hogy az átcsoportosított 150 millió forint mennyiben hátráltatja a munkákat, egyelőre sem az egyházmegye, sem a minisztérium nem nyilatkozott. Annyi azonban a kulturális minisztérium honlapjáról kiderült, hogy a vári rekonstrukcióra 763 millió forintot készült fordítani az állam 2007-ben. Ez lesz tehát 150 millióval kevesebb. Azt, hogy ez mennyiben befolyásolja a határidőt, egyelőre nem tudni. A lap információi szerint a Reneszánsz Zrt. rohamléptekben szeretné végezni a felújítást, hogy 2010-re, a következő választások évére elkészüljön. Ha azonban a támogatás üteme lelassul, a terv nehezen lesz tartható.

A Népszabadságban (3. o.) N. Kósa Judit Harangzúgás címmel kommentárt is fűz a fentiekhez. A szerző tulajdonképpen sajnálja, hogy az év elején, amikor fény derült a budavári Mátyás-templom tornyának rossz állapotára, végül mégsem rendelték el a harangozási tilalmat. „A delenkénti süket csönd legalább világosan jelezte volna, hogy baj van. Így viszont lassan megszokjuk, hogy a beállványozott műemlékbe fedett folyosón át vezet az út. Hosszú évek óta így védik ki a föntről potyogó kődíszeket. Mint ahogy lassan ahhoz is hozzászokunk, hogy a költségvetés készítésekor mindig kiderül, a templom rekonstrukciójára a tervezettnél kevesebb pénz jut. Esetleg még annál is kevesebb.” A cikkíró egyrészt érthetőnek tartja, hogy a mindenkori balliberális kormány „akár felelőtlen ígéretek árán is szeretne végre szabadulni a katolikus egyház mindenkori rosszalló tekintetétől. Másrészről azonban ez az eset alkalmas lett volna arra, hogy megteremtse egy újfajta együttműködés alapjait. Mára egyértelművé vált ugyanis: az állam egyszerűen képtelen méltó állapotban megtartani, pláne ésszerű határidőkön belül felújítani a legnagyobb, legértékesebb műemlékeket. Veszélyes tény, hogy az a 150 millió forint, amelyet most a Mátyás-templom rekonstrukciójától elvontak, a Székesfehérvári Nemzeti Emlékhely kínkeservesen is alig haladó megújítására kellett.” A cikkíró arra figyelmeztet, hogy „építeni lehetne végre a civil energiákra is, az önkéntes munkára, a fölajánlásokra, netán az egy százalékra. Ha az állam egyszer kiemelt civil céllá avatná például a Mátyás-templom felújítását, talán a katolikus egyháznak szánt adóforintokból is jutna valamennyi a rekonstrukcióra. Erre azonban egyelőre semmi remény. Fennen hangoztatjuk, hogy minden rendben, közben a meghúzott nadrágszíjtól már alig kapunk levegőt. A harangok is szólnak, ahogy kell.”

Ugyancsak a Népszabadság (Keretes 6.o.) néhány sorban közli, hogy katolikus templomot építenek a XV. kerületben, az újpalotai lakótelepen. A telket az önkormányzat adja, a templomot a Szerencs utca és a Pattogós utca sarkára tervezték. A ma délelőtti alapkőletételen Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom–budapesti érsek is részt vesz.

A Magyar Nemzet (15.o.) Hit, erkölcs, tudomány címmel harangozza be, hogy Erdő Péter bíboros-prímás, Schweitzer József nyugalmazott főrabbi és Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke ma délután fél ötkor dedikálják azonos című kötetüket a Szent Margit Gimnázium dísztermében (Budapest, XI. ker., Villányi út 5.)

Ugyancsak a Magyar Nemzet (15.o.) Kápolnaszentelés címmel közli, hogy Közös Nap-várás előzi meg a Makovecz Imre tervezte Boldogasszony-kápolna szentelését holnap, a téli napfordulót, az év legsötétebb napját követő reggelen a pilisszántói Pilis-hegyen. A kéttornyú kápolnát, amelyet reggel nyolckor Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök szentel fel, fiatal építészek és helyiek építették adakozásból.

Magyar Kurír