Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava Magyarországon… (3.o.) közli az Eurobarometer legfrissebb felmérését, amely szerint a magyarok, az osztrákok és a britek támogatják legkevésbé az EU-tagságot. Az Európai Bizottság által most publikált felmérések szerint hazánkban csupán a megkérdezettek 39 százaléka tartja jó dognak a tagságot, ez 11 százalékos zuhanást jelent fél év alatt. A magyarok 61 százaléka véli úgy, hogy a dolgok rossz irányban mennek az országban. Ez a franciákkal együtt a legpesszimistább vélekedés. Az európaiak átlagosan 46 százaléka szerint a vallás túl fontos szerepet játszik a társadalomban, de a magyaroknak csak egyharmada van ezen a véleményen. Azzal az állítással, hogy Európa keresztény klub lenne, csak az EU-tagok 35 százaléka ért egyet. A britek, a franciák, a spanyolok, az olaszok és a németek többsége azt gondolja, hogy a vallás nem lehet akadálya az EU-tagságnak.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet Hitélet interneten és sms-ben (4.o.) című riportja a Kaposvári Egyetemen készült, s arra kereste a választ, miért járnak olyan kevesen misére a fiatal, huszon- és harmincéves korosztály tagjai közül. Balás Béla kapovári megyéspüspök elmondta, hogy ő már harminc évvel ezelőtt azzal a nemzedékkel találkozott Budapesten, amelyiknek semmiféle bűntudata nem volt, vallási szempontból légüres térben nőtt fel. „Nem a szüleik, hanem a nagyszüleik voltak utoljára hívők. Az a harminc évvel ezelőtti nemzedék a hívő vagy az antiklerikális szavakat már nem is nagyon értette. Számomra ez azt jelenti: emberöltők óta élünk kegyelem nélkül. De ez nem okvetlenül bűnt jelent, hanem azt, hogy elveszítettük a fejlődés igazi rugóját, távlatát. Jórészt vakvéletlen, elnézést az ide nem illő szóhasználatért, ’genetikai hibákra tervezett’ ez a fejlődés. Ám remélhetőleg előbb-utóbb előbukkan őseink virtuozitása, zsenialitása.” A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) ifjúsági bizottságának vezetője figyelmeztetett: „Mivel Isten világa teljesen hiányzik, nincs, ami megszépítené a hétköznapokat, a tudományos erőfeszítéseket, az emberi helytállást, az igazmondás kérlelhetetlen romantikáját. Ahol légüres tér van, ott mindenfajta melléktermék megjelenik. Erről legjobban a rendőrség vagy a pszichiátria tudna beszélni. Hogy lehetséges-e a tudomány, értelmiségi hivatásra készülődés hit nélkül? Lehetséges, de az úgy is néz ki. Olyan kérdés ez, mint ha azt tudakolná: életképes-e a madár fél szárnnyal. Persze, hogy életképes. Az állatmenhelyek tele vannak sült madarakkal.” Balás püspök a hit és a tudomány kapcsolatára felidézett egy történetet: „Budapesti piarista gimnazista voltam, amikor egy téli reggelen döbbenten néztem, amint kehellyel a kezében az iskola kápolnájának olltára felé tart Öveges József professzor. Akiről aztán megtudtam: itt lakik a házban, és meghasonlottság nélkül azonos önmagával. A világhírű tudós össze tudta egyeztetni a természettudományos ismeretterjesztést és a karriert azzal, hogy gyakorló tagja, sőt felszentelt papja volt az egyháznak. Lehetett-e ezek után bármi kétségem?”

Nyilatkozik a lapnak a Kaposvári Egyetem lelkésze, Rumszauer Miklós plébános is, aki szerint a templomba járás és a vallásosság két különböző dolog. „Ki tudja megmondani, hogy naponta hányan látogatják a katolikus egyház internetes honlapját, hányan kapják meg interneten vagy sms-ben a napi igét? Egyre többen vannak azok, akiknek a számítógépén elsőként a napi evangélium, a Szentírás napi passzusa gördül le.” Miklós atya emlékeztetett rá: Jézus Krisztus soha nem mondta azt, hogy az egyház tömegjelenség. „Föl kell tehát adni a nagy népegyház vízióját. Számomra mint egyetemi lelkész számára elsősorban az egyetemi városban való jelenlét a legfontosabb. Szerda esténként találkozom a hallgatókkal a campus múlt évben átadott kápolnájában, ahol a fiatalokkal a világi problémákról is szót váltunk. Ez idő tájt – főleg az első éveseknél – a vizsgadrukkot igyekszünk enyhíteni, de a hetenkénti találkozások arra is lehetőséget adnak, hogy elbeszélgessünk a családról, Istenről, a hitről, az erkölcsről, a szexualitásról. Nem bánkódom amiatt, hogy a többezer hallgató közül kevés tér be a foglalkozásainkra. Kétségtelen, van egy minőségi romlás, elfordulás. Nehéz ’hallgatót fogni’ sport- vagy kulturális foglalkozásra, tudományos diákköri munkára is.”

Semjén Zsolt, a KDNP újraválasztott elnöke a Magyar Hírlapban (A KDNP elnöke… 5. o.) és a Magyar Nemzetben (KDNP… 4. o.) is nyilatkozik. Elmondta: a világnézeti elkötelezettség „nem jelenti azt, hogy csak a templomba járókra számítunk. Vallásszociológusként elmondhatom, hogy míg korábban a kistelepüléseken élő idős lakosság volt hitbélileg a legelkötelezettebb, addig manapság a városi, többdiplomás fiatalok száma egyre nő a hívek között. Ez az a réteg, amelyik a közéleti politikai érdeklődést tekintve is a legaktívabbak közé tartozik. De nemcsak azokra számíthatunk, akik gyakorló templomba járók. Egyre többen vannak olyanok, akik nem tartják be maradéktalanul a Tízparancsolatot, nem gyakorló hívők de belátják, hogy a keresztény értékrendből eredő társadalmi tanítás követendő lehet. Nekik is vonzó lehet a pártunk.” A KDNP elnöke azt is elmondta, hogy társszervezetükben, az MKDSZ-ben, mint civil szervezetben azok is – köztisztviselők, egyházi személyek, így papok, lelkipásztorok – tevékenykedhetnek, akik egyébként a politikai pártoknak nem lehetnek tagjai.

A Magyar Nemzet (15.o.) A Biblia világa címmel közli, hogy gyermekrajz-kiállítás nyílik A Biblia világa címmel december 22-én pénteken este hatkor a Gazdagréti Közösségi Ház Rét Galériájában (Törökugrató u. 9.). Megnyitja Trapp István lelkipásztor.

Magyar Kurír