Napi sajtószemle

A Blikk (3.o.) A pápához fordulnak címmel közli, hogy a lakásmaffia áldozatai hétvégi demonstrációjukon bejelentették: XVI. Benedek pápához fordulnak. Nem segítséget várnak a Szentatyától, csak nemzetközi szinten is szeretnék felhívni a figyelmet az ingatlan visszaélésekre.

A Magyar Nemzet (4. o.) Sólyom az idén nem küldött köszöntőt címmel érdekesnek tartja, hogy az idén Sólyom László köztársasági elnök nem küldött külön köszöntőt a Nyugati téri hanuka ünnepségre. A lap felidézi: tavaly az államfő – a szervezők felkérésére – elküldte jókívánságait a hanuka alkalmából. Némelyek azonban zokon vették, hogy karácsonykor nem született hasonló köszöntő. Tavaly egyébként a hanuka kezdete egybeesett karácsony másnapjával, az idén a fény ünnepe a keresztény adventre esik – írja az újság. Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke a lapnak elmondta: Sólyom László a jövő héten találkozik az egyházak és a felekezetek vezetőivel, és akkor nyilvánítja ki jókívánságait valamennyi vallási ünnep alkalmából.

A Vasárnapi Hírek (4. o.) Viták egy boldoggáavatási terv körül című összeállításának témája, hogy antiszemita volt-e Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök. A VH idézi mai utódját, Spányi Antal megyéspüspököt, aki a minap ünnepi szentmisében zárta le a Prohászka-emlékévet, s hangsúlyozta: „Mindamellett, hogy Prohászka Ottokár egyszerű és igaz ember volt, Isten embere, valóban Magyarország apostola és tanítója, s felfedezhették a hívek gazdag életművét, eközben felerősödtek a támadások is. S máig így van fényképe méltatlanul és igaztalanul kiállítva a budapesti Holokauszt Múzeumban.” Nyilatkozik Gábor György vallásfilozófus és Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, a budapesti Irgalmasrendi Kórház egyházi vezetője. Gábor elmondta: „Sajnos a jelenkor antiszemitái bátran hivatkozhatnak akár a nyitrai születésű, a magyar akcentussal beszélő, de írásban precíz, szinte neobarokkos stílusban fogalmazó Prohászkára. Korabeli teológusi, publicisztikai és néptanítói gondolataira, vagy éppen országgyűlési munkájára, a zsidó származásúakat megkülönböztető numerus clausus megszületésében játszott szerepére. (Amelynek a megszavazásakor a T. Ház sok tagja távol maradt a voksolástól.) Márpedig a jogfosztás ezzel kezdődött meg. Arról, hogy később a vészkorszakban az emberi jogok, a méltóság fokozatos elvétele a holokauszttal végződött, Prohászka Ottokár nem tehet. Mert nem élte meg, sőt emberbarátként – ha megéli – fel is szólalt volna ellene, meglehet tevőlegesen is, mint a nemrég boldoggáavatott Salkaházi Sára, akit zsidó bújtatottjaival együtt lőttek a Dunába a nyilasok. De Prohászka mindenképpen részese volt a többek közt a Magyar Sionban publikált gondolataival a XX. század eleji magyar keresztény kurzus hivatalos ideológiájában elfoglalt zsidóellenességnek. E hit- és fajvédő nézetekkel pedig hatott a közéletre, a két világháború közti, Trianon utáni Csonka-Magyarország elkötelezetten római katolikus értelmiségi rétegére” – mondta Gábor György, aki szerint Prohászka egyházbeli boldoggá avatásának folyamata beindult, „bár e folyamat hosszú és önmagában megkérdőjelezhető, hiszen vallási antijudaizmusa hatott a „sima, hétköznapi, világian veszélyesnek bizonyult” antiszemitizmusra. S ha Prohászka szerint a kereszténység szeretet, abba a kirekesztés nem férhet bele.” A vallásfilozófus hozzátette, a fentiek mellett valóban nem szabad figyelmen kívül hagyni az egykori püspök pozitív szociális tanításait, a szegények gyámolításában betöltött szerepét, az egyház demokráciájáról alkotott egyedi felfogását. Kozma Imre szerint Prohászka Ottokár a maga idejében egyedülálló volt: XIII. Leó pápa a legtehetségesebb növendéknek tartotta, de „Vihar”-nak nevezte. Később, modernizációs munkáit a Vatikán indexre is tette, és érdekes mód éppen így lett püspökké. „Prohászka hibáit nem szabad elrejteni, tagadni, de munkássága a politika martalékává lett, ő azt hitte, hogy a politikát is meg lehet keresztelni, ám a politika gyenge, kisszerű jellemei pajzsként tolták maguk elé Prohászka mondatait, amelyek a II. világháború borzalmai, a hitlerizmus után másként hangzanak, mint az 1919-es kommün körül. Prohászkára egyébként a történész Szekfű Gyula, aki később a nácizmussal szembekerült, valamint magának Marx Károlynak a zsidóellenes írásai is hatottak, de az tény, hogy sok zsidó barátja volt Prohászkának.” Kozma Imre ma úgy látja: „A Magyar Sionban megjelent ’Két világnézet’ című értekezéseinek – könyvének utóbb egy erőszakos szerkesztőségi hölgytag, úgymond a hatásosabb, ’Diadalmas világnézet’ címet adta, s ezzel ’jégre vitte a katolikus gondolkodót’, aki a kor katolicizmusának egyeduralkodását hirdetve egyházi emberként, politikusként nagyon nem szerette a katolikus kurzust. Mi több, írásai igazolják, nem tartotta igazán kereszténynek azt.” A Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke leszögezte: Prohászka Ottokár igazi apostol volt, püspöki javait is szét akarta osztani, délelőtt a szemináriumban dolgozott, délután a szegények közt volt, este a tanoncfiatalokkal. Márpedig, aki a mindennapok világában elmerül, arra óhatatlanul fröccsen sár. Szent Pál szavaival „Mindenkinek mindene akart lenni”, Prohászkára Pascal szavai illenek: „A nagy embernek nagy az árnyéka is.”

A Napi Ásznak (Templomot dönt az új út 3.o.) Veres András szombathelyi megyéspüspök elmondta: összedőlés fenyegeti a Zala megyei Tornyiszentmiklós 250 éves római katolikus templomát. Megmentése érdekében állami beavatkozásra van szükség. A templom súlyos károkat szenvedett, ahogy a szomszédos iskola is a közelükben épített forgalmas út miatt. A kárt az államnak kellene megtérítenie. „Most járt nálam Tornyiszentmiklós polgármestere, jegyzője és a helyi plébános, és arról számoltak be, hogy a templom falain már nemcsak repedések látszanak, hanem az elvált részek jelentős mértékben távolodnak egymástól, a templomot az összedőlés fenyegeti” – mondta a püspök. Hozzátette: a templom megmentésére az egyházmegyének nincs pénze, a partoldal megerősítését csak állami forrásból lehet elvégezni. Az épület helyreállításához az egyházközség uniós pályázaton szeretne indulni, amelyhez az egyházmegye biztosítaná a szükséges önrészt. Szabó István polgármester közölte: a falu is kért állami támogatást a helyreállításhoz, de hiába. A partfal megerősítése 41 millió, a templom helyreállítása pedig 130 millió forintba kerülne, de állami segítség nélkül a falu tehetetlen.

A Magyar Nemzetben (5.o.) Lőcsei Gabriella Magyar advent Brüsszelben címmel közli, hogy holnap délután Brüsszelben az Európai Parlament székházában adventi kiállítást rendeznek Udvardi Erzsébet festőművésznő azon munkáiból, amelyeken e világi és újszövetségi folyók, tavak és példás életű emberek láthatók. A cikkíró idézi a művésznőt, akinek ars poetikája, hogy „a teremtett világnak mindnyájan részesei vagyunk. Nem elszenvedői, hanem olyan birtokosai, akik számára felkínált lehetőség a harmónia, a boldogság.” Lőcsei megjegyzi: e filozófia jegyében születtek, születnek Udvardi Erzsébet tájképei és evangéliumi történeteket megidéző festményei egyaránt.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (14.o.) Fölébredni egy rémálomból című beszámolója szerint a karácsonyi várakozás egyik legszebb ajándéka volt Ferencz Éva énekesnő estje a Visi Imre utcai Polgárok Házában. Archaikus népi imádságokból, veretes klézsei, lészpedi, bukovinai gyűjtésű csángó, erdélyi, somogyi, felvidéki adventi és karácsonyi énekekből állította össze fellépését. „Ferencz Éva átszellemült előadása az istengyermek születésének örömteli várakozásával töltötte el a hallgatóságot. A betlehemi jászol közelébe varázsolt mindenkit a csodálatos előadás, mindenki átérezte az egyszerű pásztorok áhítatát és örömhírét, amikor a jászolbölcső trónusán meglátták a világ Megváltóját… Az est egyik érzelmi csúcspontjaként Nagy Gáspár Szabadítót mondani című CD-jéről hangzottak el karácsonyi költemények a költő saját előadásában. A közönség ezután felállva együtt mondta el a Miatyánkot, kérve Istent, hogy segítse a beteg költő felgyógyulását” – írja a polgári napilap.

Magyar Kurír