Napi sajtószemle

– 2006. december 14., csütörtök | 9:46

A Magyar Demokratában (Legyenek büszkék! 6–7. o.) Camiel Eurlings, az Európai Parlament tagja, az EP holland delegációjának vezetője, az Európai Néppárt holland alelnöke, a budapesti Schumann Intézet elnöke nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy december 7-én az Európai Néppárt Európai Parlamentben megtartott ülését vezette, amelyen a budapesti rendőrrohamról adtak számot a szemtanúk. A holland politikus elmondta: „Mindenkinek tudnia kell, hogy az európai társadalmakban a kereszténység mindig is komoly szerepet játszott és játszik ma is. Ez az oka annak, hogy az Európai Uniót inspiráló hagyomány alkotmányba foglalását mindig is támogattam. Annál, hogy ne rekesszünk ki semmiből embereket, sokkal fontosabb az, hogy soha ne adjuk fel az örökségbe kapott közkincseket. Napjaink európai társadalmai az egymást kiegészítő keresztény és humanista értékek mentén élnek. Következetesnek kell lennünk abban, hogy bárki akarjon hozzánk csatlakozni, ezeket az értékek nem veszélyeztetheti. Nem szabad megtagadnunk a gyökereinket, de legfőképpen nem engedhetjük, hogy bárki is veszélyeztesse azokat. Ezért is kell, hogy az unió állampolgárai tudják, az értékeinkre vigyázunk. Erre a példa az én országom, Hollandia, ahol egyes fundamentalisták az arab jogok, a sharija bevezetéséért tüntetnek. Azonban egyetlen európai államban sem tolerálják a nők elleni erőszakot, a nők elnyomását. Nagy eredmény, hogy sikerült kialakítani az emberekben a toleranciára való készséget, de a tolerancia csak úgy érvényesül, ha vannak szabályok, amelyek mindenkire vonatkoznak”.

A Magyar Fórumban (4. o.) Győri Béla A Puskás-temetés címmel írja: „A Népszabadság azzal szórakozik, hogy vallásos ember volt-e Puskás Ferenc. Magától Puskás Öcsitől tudjuk, 58 után, járván a világot, a városokban betért egy-egy katolikus templomba és elmondott egy-egy Miatyánkot és Üdvözlégyet. Egy biztos: Puskás Ferenc lelke mélyén istenkereső ember volt, de ez a bazilika, ez az emléksírhely? Puskás Ferenc a nép gyermeke volt, Puskás Ferenc egy kispesti vagány volt. A Szent István-bazilika altemploma kanonokok, püspökök, papok végső nyughelye. Õk nyilván közel akarnak és akartak lenni tanítómesterükhöz, Jézus Krisztushoz, illetve annak oltárához. De az altemplom kapui midig bezáródnak, csak ritka esetben zarándokhelyek. A Kispesti temető, vagy a Kerepesi temető, valahol nem messze Jókai Mórtól, vagy a többi magyar hőstől, nem nyújt méltó nyughelyet? Milyen szép is az és felemelő, Farkaslakán látni Tamási Áron sírját, két cserefa között. De nem, most nem a mértéktartás és a méltóság a rendező elv. A nagyotakarás. A kormány temet. És ez volt a hiúság vására. Úgy tolongtak a bazilika körül, mintha világéletükben oda jártak volna.”

Magyar Kurír