Napi sajtószemle

A napisajtó XVI. Benedek pápa törökországi látogatásáról

A Népszabadság (Ciprus… 8. o.) beszámolva arról, hogy a török EU-tárgyalások körüli vita nem lanyhul, a ciprusiak vétóval fenyegetőznek, ha az EU nem léptet életbe szigorúbb intézkedéseket, egy fotót is mellékel, amely XVI. Benedek pápa és I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka összefonódott kezét mutatja, kiemelve, hogy a pápa és a pátriárka tegnap Isztambulban egyetértett abban, hogy az EU-csatlakozás feltétele a vallásszabadság érvényesülése.

A Magyar Nemzet (8. o.) A megbékélés útján a pápa főcímmel és XVI. Benedek: az EU-ban érvényesüljön a vallásszabadság címmel számol be a pápa és a konstantinápolyi pátriárka találkozójáról, kiemelve: közös nyilatkozatban megegyeztek abban, hogy a vallásszabadság érvényesülése feltétele kell legyen az európai uniós csatlakozásnak.

A polgári napilap (8. o.) néhány sorban ismerteti az Internationale Herald Tribune egyik cikkét, amely szerint annak ellenére, hogy XVI. Benedek pápa korábbi véleményével szemben már támogatta Törökország uniós csatlakozását, szava e téren nem sokat nyom a latban Brüsszelben.

A Népszava (2. o.) A pápa a vallásszabadságért főcímű és XVI. Benedek botrányosnak nevezte a keresztények megosztottságát felcímű beszámolója kiemeli, hogy a világ botrányának nevezte a Szentatya a keresztények megosztottságát, s miután közösen imádkozott I. Bartolomaiosszal, megbékélésre szólított fel, egyben felszólította a keresztényeket, hogy kölcsönözzenek új erőt Európa számára. A lap Ügyesen politizált a katolikus egyházfő című összeállításából kiderül, hogy címlapjukon a török zászlót lengető XVI. Benedek pápa képeivel jelentek meg csütörtökön a török újságok, s a katolikus egyházfőnek a muzulmán ország iránt tett gesztusai sokaságától elragadtatva írtak a törökországi látogatásról. „Szeretem a törököket” – hirdeti XVI. Benedek szavait nagybetűkkel címlapján az egyik legnagyobb példányszámú török napilap, a Hürriyet és megemlékezik a pápának az efezusi keresztény zarándokhelyen mondott szabadtéri miséjéről. A népszerű Posta című napilap szerint a pápa belopta magát a törökök szívébe. A liberális Radikal úgy véli: a pápáról, aki korábban a törökök ellenségeként jelent meg az ország lakosainak szemében, kiderült, hogy Törökország barátja. Üdvözlő szavakkal köszöntötte a pápát az iszlám irányultságú Jeni Safa újság is.

A Magyar Hírlap (9. o.) Védi a kisebbségeket a pápa címmel szintén fotót közöl XVI. Benedekről és I. Bartolomaioszról, kiemelve, hogy találkozójuk középpontjában a vallásszabadság szorgalmazása és a keresztény értékek védelme állt. A liberális napilap is kiemeli: a török sajtó elragadtatással ír arról, hogy a török kormányfő nyilatkozata szerint a pápa kiállt Ankara uniós csatlakozása mellett.

A Hetekben (12-13.o.) Kulcsár Árpád Bizánc és Róma címmel készített kétoldalas összeállítást XVI. Benedek törökországi útjáról, kiemelve: „A tüntetések és a politikai viták, amelyek XVI. Benedek törökországi utazását megelőzték, elterelték a figyelmet arról, hogy az egyházfő látogatását elsősorban pásztori és nem diplomáciai jellegűnek minősítette. A pápa hangsúlyozottan igyekezett békülékeny gesztusokat tenni azok felé, akiket az iszlám vallással kapcsolatos szeptemberi beszéde sértett. Benedek utazásának másik üzenete a keresztény egység hangsúlyozása volt. Ebben Kis-Ázsiának két szempontból is kitüntetett jelentősége van, hiszen itt működtek a korai kereszténység legsikeresebb gyülekezetei, és itt található Róma vallási szempontból legkitartóbb riválisa az ortodox keresztény egyház központja is. Ezért látogatott el a pápa Isztambulba, az egykori Bizáncba, és kereste fel az újszövetségi kor fontos színhelyét, Efezust.”

Egyéb témák

A Népszabadság (Semjén majd hanyatt esett 1.,4.o.) a KDNP elnökét idézi, aki saját bevallása szerint majd’ hanyatt esett a csodálkozástól, amikor a kormány megbízásából készült jelentésben azt olvasta, hogy anyagi önállóságuk megteremtése érdekében vagyonhoz kell juttatni az egyházakat. Semjén úgy érzi, ha ezzel ő állt volna elő, akkor az egész balliberális vonal felhördül, hogy jön a klerikális reakció. A szóban forgó javaslat abban a jelentésben olvasható, amelyet a Tamás Pál szociológus vezetésével létrejött bizottság készített a vatikáni megállapodás hatásairól. Semjén kidolgozatlannak minősítette az elképzelést, de elvileg egyetért a szándékkal. Hiszen az egyházak eddig csak azokat az ingatlanjaikat kapták vissza, amelyek viszik a pénzt, azokat nem, amelyek nyereséget termelhetnének – mondta a kereszténydemokrata politikus. Leszögezte: „A jelentés számos pontjával vitatkozunk, de vannak pozitív elemei. Nagyra értékeljük például, hogy a bizottságban nem kaptak helyet egyházellenes, szélsőséges figurák.” Semjén ugyanakkor szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a jelentés elkészítésében résztvevő Horányi Özséb, Máté-Tóth András és Wildmann János csak a peremén van a katolikus körnek. A KDNP elnöke a jelentés hibájául rótta fel, hogy nagy terjedelemben foglalkozik irreleváns témákkal, ráadásul szakmai tévedéseket tartalmaz, így például minden további nélkül megszüntethető lenne az iskolai hitoktatás állami támogatása. Fontos viszont, hogy a jelentés az SZDSZ-től jövő támadások ellenére a megállapodás fenntartása mellett érvel. A Népszabadság ironikusan megjegyzi: „Nem tudni, hogy milyen lelki erőfeszítéseket igényel, de az ellenzékiek újabban igyekeznek pozitívumokat felfedezni a kormányzat politikájában. Ennek lehettünk tanúi a vatikáni megállapodásról szóló jelentés értékelésekor is.” A lap arra is kitér, hogy az SZDSZ a minap kemény hangú közleményben tiltakozott az ellen, hogy a vatikáni szerződés változatlan formában érvényben maradjon. „A közlemény a fideszes Balog Zoltánnak alkalmat szolgáltatott arra, hogy bevigyen egy ütést: az SZDSZ – vélekedett – nem képes beletörődni abba, hogy az egyházakkal folytatott kapcsolattartás már nem az ő vadászterülete.”

A Magyar Nemzet (4. o.) Prés alatt a Hiller-féle egyházpolitika címmel szintén beszámol arról, hogy a Fidesz és a KDNP tegnap sürgette: „Ne késleltesse tovább a vatikáni magyar vegyesbizottság újraalakítását és munkájának a megkezdését a kormány.” A polgári napilap megjegyzi: „Igaz, a szocialista Hiller István kultuszminiszter a héten megvédte a Horn-kormány alatt tető alá hozott vatikáni megállapodást, a liberális koalíciós partner akcióba lépett ellene. Az orgánum arra is kitért, hogy a kormány által megrendelt közvélemény-kutatás eredménye öngól volt a gyakran klerikálisozó kabinetnek, amely mindig szerette volna elfedni Magyarország alapvetően történelmi, keresztényi vonását. Hiszen ez év augusztusában a megkérdezettek 62 százaléka katolikusnak vallotta magát, 18 százalék reformátusnak, 3,4 százalék evangélikusnak, ami együttesen 83,4 százalékos túlsúlyt tükröz, s akkor még nem említettük a kis keresztény egyházak híveit. A Magyar Nemzet megjegyzi: érdemes felidézni, hogy a 2001-es népszámláson a népesség vallás szerinti megoszlásában a három nagy hazai egyház 73,4 százalékos arányt tett ki. Vagyis Tamás Pálék mérése szerint a magyar kereszténység még a 2001. évinél is jobb helyzetben van. Azzal kapcsolatban, hogy a Népszabadság a múlt héten „diadalmas hangnemben” szivárogtatta ki az akkor még hivatalosan nem ismertetett adatfelvétel egy részletét, amely szerint arra a kérdésre, „Az egyházaknak kell-e szerepet játszaniuk a politikában?” a 78,3 százalékos többség azt felelte: nem, Tomka Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára, egyház-szociológus, figyelmeztetett: az, hogy 21,7 százalék állítja, szükség van az egyházak politikai szerepvállalására, igen magas arány. Nyugat-Európában kevesebb, mint 10 százalékot mérnek. Hazánkban tehát minden ötödik ember szerint a kormány olyan döntéseket hoz, amelyek veszélyeztetik az emberek és a társadalom érdekeit, amiért is az egyháznak meg kell szólalnia. Idézi a lap Pápai Lajos győri megyéspüspököt is, aki tegnap kijelentette: az egyházi iskolákban tanuló gyermekeket hátrányosan megkülönbözteti a jelenlegi magyar kormány, amely már évek óta nem tartja be a vatikáni szerződést. A történelmi egyházak és a szakminisztérium számítása 4 milliárd forinttal tér el az egyházi iskolák számára. A Magyar Római Katolikus Egyház a szentszékhez is fordult, hivatkozva a vatikáni szerződésre, amely éppen azt tartalmazza, hogy az egyházi iskoláknak is meg kell kapniuk ugyanazt a kiegészítő támogatást, amit az állami, vagy önkormányzati támogatásúak megkapnak – mondta az MKPK alelnöke.

A Hetek (2. o.) Érintetlen konkordátum címmel, ismertetve a vatikáni megállapodás eredményeit és hatásait vizsgáló bizottság jelentését, idézi a testület egyik tagját, Wildman János teológus-közgazdászt, aki szerint az egyházakat „fel kellene tőkésíteni”, azaz egy vagyonalapot létrehozni, mellyel később az adott egyház maga gazdálkodna. Ez a tőkésítés az állam feladata lenne, tekintettel az állami kézbe vett, de később vissza nem adott egyházi ingatlanokra. Az egyházfórum főszerkesztője úgy látja: a mostani átláthatatlan iskolai támogatások helyett egyértelműbb és könnyebben áttekinthető eszközökkel kellene támogatni az egyházi oktatási intézményeket. Jelenleg ugyanis kb. 40 tétel címén támogatják az iskolákat, melyeket a kutatás három hónapja alatt sem sikerült teljesen átlátnia a testület tagjainak. Wildman ehelyett egy olyan megoldást javasol, melyben az állam konkrét fejkvótákkal járulna hozzá az egyházi intézmények támogatásához. Az újabb pénzügyi támogatást igénylő beruházásokat pedig kizárólag az iskola finanszírozná.

Magyar Kurír