Napi sajtószemle

– 2006. november 30., csütörtök | 9:19

A napisajtó XVI. Benedek pápa látogatásáról

Az elmúlt napokhoz képest ma szűkszavúbban számolnak be az országos napilapok a Szentatya törökországi apostoli látogatásáról. Kiemelik, hogy muzulmán földön először mondott szentmisét katolikus egyházfő, amikor XVI. Benedek törökországi látogatása második napján, tegnap ellátogatott a kereszténység egyik legszentebb helyére, az Égei-tenger partjától mintegy tíz kilométerre lévő Efezus nevű ókori görög városba. A Magyar Nemzet (9.o.) Mise Törökországban címmel megjegyzi: a szertartás megtartása része a pápa azon törekvésének, hogy az egyház kinyújtsa karját Törökország 28 ezer fős római katolikus közössége felé.

A Népszabadság (9. o.) EU-fék a török tárgyalásokra címmel azzal kapcsolja össze a pápai látogatást, hogy az Európai Bizottság tegnap úgy döntött, javasolja a török csatlakozási tárgyalások részleges felfüggesztését, mert Törökország mindeddig nem nyitotta meg kikötőit az EU-tag Ciprus előtt. A baloldali napilap kiemeli: „Késői volt Recep Tayyib Erdogan kormányfő részéről a pápa szívélyes fogadtatása az ankarai repülőtéren. XVI. Benedek kaput nyitott Ankara EU-csatlakozása előtt, ám ezt az unió rögtön be is zárta – kommentálták az olasz lapok az egyházfő látogatásával egy időben hozott brüsszeli döntést a török csatlakozás befagyasztásáról.” Az orgánum azt is megjegyzi, hogy törökországi látogatása második napján XVI. Benedek már nem a politikának, hanem a vallásközi párbeszédnek szentelte figyelmét. Efezusban a hagyomány szerint Szűz Máriának tulajdonított házban pontifikált szentmisét és a szentföldi békéért imádkozott. A szertartáson nem a pápa, hanem a török katolikus püspöki kar elnöke hangsúlyozta, hogy a muzulmánok is ugyanannak az istennek és anyának a gyermekei.”

A Népszava (2.o.) Török földön misézett a pápa címmel a Der Spiegel című német hírmagazin internetes kiadásának hírlapjáról idéz, amely szerint „kétségek merültek fel annak kapcsán, hogy valóban Törökország uniós csatlakozásának támogatását ígérte-e XVI. Benedek Recep Tayyip Erdogannak? Hogy ezt tette volna, azt a török miniszterelnök jelentette be, miután tárgyalt a pápával. Mikor azonban újságírók megkérdezték Federico Lombardi vatikáni szóvivőt, ő kitérően válaszolt. Az Erdogan által mondottak meglepték a világot, hiszen a pápa korábban a török csatlakozás ellenzőjének számított.”

A Magyar Hírlap (9.o.) Muzulmán földön először misézett katolikus egyházfő címmel kiemeli: „XVI. Benedek látogatásáról eddig rendkívül pozitívan írt a török sajtó, ami főleg annak köszönhető, hogy a pápa kiállt Ankara európai uniós csatlakozása mellett. A Milliyet című liberális napilap reményét fejezte ki, hogy Ratzinger bíboros pápasága alatt végig megmarad ennél az álláspontjánál, bebizonyítva, hogy az EU nem egy keresztény klub. A Sabat szerint a vizit első napja jó alkalom volt arra, hogy XVI. Benedek ’ismét bearanyozza a róla alkotott képet.’ A liberális Radikal napilap megkérdőjelezte, hogy a kormányfő valóban híven tolmácsolta-e a pápa állásfoglalását az ország uniós csatlakozásáról.”

Egyéb témák

A Magyar Nemzet (3. o.) Az SZDSZ folytatja a „vallásháborút” címmel ismerteti az SZDSZ tegnapi közleményét, amely leszögezi: nem tekintik lezártnak a vitát a vatikáni megállapodásról. A polgári napilap megjegyzi, hogy az SZDSZ lényegében vitába száll az egyházi ügyekért is felelős szocialista kulturális miniszter keddi bejelentésével. Hiller István ugyanis közölte: a vatikáni megállapodás, összhangban a kormány által felkért szakértői bizottság ajánlásával, változatlanul érvényben marad. „Hiller bejelentését mi, liberálisok nem tudjuk elfogadni” – olvasható a közleményben, amely az egyházi fenntartású iskolák finanszírozását is garantáló vatikáni megállapodásban az állam és egyház alkotmányellenes összefonódását gyanítja. Hargitai János KDNP-s parlamenti képviselő így reagált: „Döcögve működik a koalíció, ami előbb a nyugdíjtörvénnyel kapcsolatos szétszavazásban mutatkozott meg, utóbb az egyházpolitika megítélésében. Ezúttal az MSZP-nek van igaza. Ezért üdvözöljük, hogy a kultuszminiszter rögzítette a vatikáni megállapodás tiszteletére vonatkozó kormányálláspontot. Nevetséges, hogy az SZDSZ továbbra sem akar megszabadulni kényszerképzetétől, miszerint a közfunkciókat átvállaló felekezetek támogatása sérti az állam, és az egyház szétválasztásának alkotmányos elvárását.”

A Népszabadság (3. o.) Két párt, egy malom című összeállítása szerint az oktatási tárca nem kívánt reagálni az SZDSZ állásfoglalására, de úgy látszik, „a tiltakozás félreértésen alapult, a két koalíciós párt egy malomban őröl. Hiller Istvánnak abból a bejelentéséből, hogy a vatikáni szerződés érvényes, és érvényben is marad, még nem következik, hogy a megállapodáson szükségtelen változtatni. Sőt, a kormány megbízásából készült szakértői jelentés elég sok technikai változtatást tart szükségesnek, és – új számítási módszer kidolgozását javasolva – a leginkább vitatott kérdések között említi az egyházi iskolák támogatásának rendszerét. A jelentésben megfogalmazott javaslatokat Hiller István a kormány elé viszi, ráadásul ő vezeti azt a kormányzati küldöttséget is, amely a katolikus egyház képviselőivel éppen a vatikáni szerződés esetleges módosításairól tárgyal majd.”

A Magyar Hírlap (4.o.) Egy mondatban című rovatában közli, hogy cigányokat segítő pasztorációs irodát nyitott a Váci Egyházmegye Gyömrőn, hogy aktívabban részt vállaljon a különösen nehéz feltételek között élő cigányság helyzetének javításában.

Magyar Kurír