Napi sajtószemle

XVI. Benedek pápa törökországi látogatásáról

A Népszabadság (1.,8.o.) A pápa Ankarában – A pápa helyesli a török uniós tagságot, a Magyar Hírlap (1.,2-3.o.) Pápai vizit Ankarában – Kölcsönös gesztusok a megbékélés jegyében, a Népszava (1.,2.o.) XVI. Benedek támogatja Törökország EU-csatlakozását, a Magyar Nemzet (1.,.8.o.) Mozlim földön a pápa – Zavartalan pápalátogatás Ankarában címmel számolnak be arról, hogy tegnap XVI. Benedek megérkezett Törökországba.

A Magyar Hírlap kétoldalas összeállítása kiemeli: „Kölcsönös politikai gesztusokkal indult a szeptemberi regensburgi beszéde miatt az iszlám világban sokat támadott XVI. Benedek pápa törökországi látogatásának első napja. Erdogan török miniszterelnök mégiscsak fogadta az egyházfőt a repülőtéren, bár előzőleg azt mondta, erre nem ér rá. A pápa pedig – legalábbis Erdogan elmondása szerint – azzal lepte meg a világot, hogy kiállt Törökország európai uniós felvétele mellett, noha a Vatikán ettől mindeddig ódzkodott. Amikor a látogatást a modern kor legveszélyesebb pápai vizitjének kiáltották ki, nem politikai kockázatokra gondoltak: a török vallásügyi hivatal elnöke Ali Bardakoglu kemény hangot ütött meg a katolikus egyházfővel szemben, arra figyelmeztetve őt, hogy a vallási vezetőknek az emberiség problémáinak megoldásán kell dolgozniuk, anélkül, hogy közben megpróbálnák saját vallásuk fölényét bizonygatni. A pápa, a keresztények és a muzulmánok közötti párbeszéd folytatása mellett állt ki, mondván, ugyanabban az Istenben hisznek, és ugyanazt vallják az életről.”

A Népszabadság figyelemre méltónak tartja, hogy bár XVI. Benedek a Rómából Ankarába vezető úton azt mondta: „Nem politikai, lelkipásztori út ez”, mégis politikával kezdte látogatását, hiszen közölte: támogatja Törökország EU-belépését.
A Népszava ugyancsak ezt a mozzanatot emeli ki a szentatya látogatásának első napjából, valamint azt, hogy a török kormány vallásügyi hivatalának vezetője, Ali Bardakoglu azt mondta a pápának: „Sérti a muszlimokat a növekvő ’iszlamofóbia’ és az a feltételezés, amely szerint az iszlám erőszakos vallás.” A lap szerint „a legfőbb török muzulmán papi személy ezzel újabb szemrehányást tett a pápának szeptemberi, regensburgi beszédéért.

A Magyar Nemzetben (8. o.) Érszegi Márk Aurél Fókuszban a gesztusok címmel három dinemzióban értelmezi XVI. Benedek pápa törökországi látogatását: „Elsősorban az ortodox világnak szól, valamint a kicsiny helyi katolikus egyháznak, de mindenképpen hatással lesz a mérsékelt iszlám képviselőire is.” A cikkíró emlékeztet rá: „A keresztény-muzulmán kapcsolatokban idén több feszültség is keletkezett, először a dániai Mohamed karikatúrák, majd a szentatya regensburgi beszéde nyomán. A napokban ezért várhatóan nagy figyelem fogja övezni a pápa szavait, illetve gesztusait a muzulmánokkal kapcsolatban. Nem utolsósorban szól a pápalátogatás, a törökországi katolikusoknak is. Szabad vallásgyakorlásukat, nemzetközi jelentések szerint – számos, főleg adminisztratív rendelkezés korlátozza. Az idén emellett több alkalommal váltak papjaik támadás célpontjává.”

Egyéb témák

Hazai hírek

A Népszabadság (2.o.) Marad a vatikáni megállapodás, a Népszava (4.o.) Érvényben marad a vatikáni szerződés, a Magyar Hírlap (5.o.) Átalakítanák az egyházi iskolák támogatását, a Magyar Nemzet (2.o.) Hiller jobb belátásra tért címekkel számol be arról, hogy tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták a miniszterelnök által felkért szakértői bizottság jelentését a vatikáni-magyar szerződés hatásainak vizsgálatáról, Hiller István kulturális miniszter leszögezte: a vatikáni megállapodás érvényes, és érvényben is marad – szögezte le tegnap azon a kormányszóvivői tájékoztatón, A Tamás Pál szociológus vezette testület úgy látja: „Sem az 1997-ben született vatikáni megállapodást, sem a többi egyházzal ennek mintájára megkötött szerződéseket politikai okból nem volna bölcs döntés akár felmondani, akár megszüntetni.” A bizottság szerint ugyanakkor szükség van a finanszírozás technikai módosításaira, például az egyházak adómentességét illetően. Olyan finomítások céljából, amelyet a törvényi környezet változásai indokolnak.

A Magyar Nemzet emlékeztet rá: a kormány által felkért szakértő csoport jelentése tartalmaz egy reprezentatív közvélemény-kutatást is. A megkérdezettek 55-60 százaléka szerint az egyházaknak visszajuttatott intézményekben a munka minősége a korábbiakhoz képest nem változott. Csak 8-10 százalékos hányad szerint romlott a munka minősége, 25-39 százalék szerint javult. Az egyházak oktatási és szociális intézményének működési költségét a megkérdezettek 55 százaléka az állam és a hívők közös forrásaira építve gondolja működtetni.

A „jelentést színvonalasnak, kiegyensúlyozottságra törekvőnek tartom, ugyanakkor tetten érhetők benne nem egyházbarát mozzanatok is” – foglalt állást az anyagról Tomka Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Szociológiai Intézetének igazgatója. Rámutatott: az elemzők az egyház-finanszírozás olyan kérdéseit – hitoktatás, a kistelepüléseken élő lelkipásztorok fizetés-kiegészítése – is előveszik, amelyek nincsenek a vatikáni megállapodásban kikötve, de csak azért szólnak erről, hogy aztán azok megszüntetését javasolják a társadalmi hasznosság mérlegelése nélkül.

A Népszabadság felidézi: „A vatikáni megállapodás módosítását a szabad demokraták szorgalmazták és komoly vihart váltott ki az, amikor a közelmúltban a Vatikánban Sólyom László államfő arról beszélt, hogy a szerződést nem mondjuk fel, legfeljebb annak egy-egy pontján kell felülvizsgálni. Akkor éppen Tamás Pál fakadt ki élesen, hogy az államfő legfeljebb a magánvéleményét hangoztatja. A Köztársasági Elnöki Hivatal válasza mindössze annyi volt, hogy az államfő Magyarország hivatalos álláspontját képviselte. A szakértői bizottság által ismertetett jelentés ebben a vitában Sólyom Lászlót támasztotta alá”
A Magyar Hírlapnak a katolikus püspöki konferencia sajtóirodáján azt mondták, még nem kapták meg a jelentést. Csoma Áron, a református egyház szóvivője pedig közölte, hogy tanulmányozzák az irtás, és később nyilatkoznak.

Külföldi hírek

A Magyar Hírlapban (1.o.) Neumann Ottó Szentszéki tabudöntögetés címmel arról ír, van-e reális esély arra, hogy a Vatikánban változzon az óvszer használatának megítélése. A cikkíró leszögezi: „Igazi tabu dőlne meg a Szentszéknél, ha a gumióvszer egyházi értelmezésben a születésszabályozás megengedett eszközei közé kerülne. Még akkor is, ha egyelőre olyan apró lépés készül, amelynek perspektívájától kevesek vizionálnak további forradalmi változásokat. Most még csak azt hagyná jóvá a katolikus egyházfő, hogy az óvszer alkalmazható aktus során, amikor a férj vagy a feleség HIV-fertőzött. Ez a korlátozott engedékenység igen messze áll az életszerű családtervezéstől, de még a valóban tömegeket érintő egészségvédelemtől is. A dogma egyáltalán nem óhajtja tudomásul venni, hogy szexuális kapcsolatok léteznek a házasságon kívül is, továbbá a csecsemők jelentős hányada – Magyarországon évente minden harmadik – nem hivatalosan elismert családba születik.” A szerző vágyálmát is leírja: „Képzeljük el, hogy az embertárs szeretetének kultusza – minden kedvezőtlen előjellel dacolva – mégis versenyképes marad rosszindulattól, önzéstől, háborúskodástól terhelt világunkban. Többek között azért, mert a hitelesebben közvetített krisztusi eszmének nagyobb esélye van a térhódításra. Mert az ige hirdetői a 21. század valóságához igazítják tanításukat.”

Magyar Kurír