Napi sajtószemle

A napisajtó XVI. Benedek pápa törökországi látogatásáról

A négy országos politikai napilap közül a Népszabadság (8.o.) A pápa ma Törökországba érkezik, a Népszava (2.o.) Al-Kaida-merénylet a pápa ellen Törökországban? – Veszélyes út Ankarába címekkel, a Magyar Nemzet (8.o.) Törökországban XVI. Benedek címekkel írnak arról, hogy XVI. Benedek pápa ma megkezdi négynapos törökországi apostoli látogatását. A polgári napilap csak szűkszavúan, néhány sorban közli az eseményt. A két baloldali lap viszont részletesebben foglalkozik a témával.

A Népszabadság XVI. Benedek egyik legnehezebb útjának minősíti a mostanit, emlékeztetve rá: „Pápává választása előtt hét hónappal Ratzinger bíboros még ’történelemellenesnek’ nevezte Törökország uniós tagságát. Azóta módosított nézetein: az új vatikáni külügyminiszter, Dominique Mamberti a napokban hangsúlyozta, hogy a Vatikán nem ellenzi Törökország uniós belépését, ha Ankara teljesíti az ehhez szükséges összes feltételt, különösen a vallásszabadságot érintőket.” A Népszabadság azt is kiemeli: a vatikáni és olasz titkosszolgálat szerint nagy a pápa elleni merénylet valószínűsége, amellyel a szélsőségesek az ankarai kormány európai uniós politikája ellen is tiltakoznak. A legnagyobb készültség az Hagia Szophia körül lesz: azt, hogy a pápa ide merészkedik, a nacionalisták provokációnak tartják.”

A Népszava ugyancsak kiemeli, hogy fennáll a pápa elleni merénylet lehetősége. Egyes török lapok olyan információkat kaptak, hogy iszlám radikálisok, sőt maga az al-Kaida is tervez valamit, részleteket nem közöltek, de a feltételezett helyszín Izmir lenne. A Népszava szintén megjegyzi: „A törökországi muzulmánok haragját egyébként az is kiváltotta, hogy XVI. Benedek Isztambulban ellátogat a Hagia Sophiához, amely 1453-ig keresztény templom volt, s ekkor alakították át mecsetté. 1934 óta múzeum. Már a II. Vatikáni zsinat véghezviteléről ismert VI. Pál pápa is ellátogatott ide, s imádkozott a Hagia Sophiában. Sok török ellenséges érzülettel fogadja, hogy a pápa találkozik I. Bartolomaiosz ortodox ökumenikus pátriárkával, valamint az országban élő katolikusokkal. Egy lap nem éppen vendégszerető módon jegyezte meg: ’Ez itt Isztambul, nem pedig Konstantinápoly’.”

A Népszavában (16.o.) Rónay Tamás A nap embere címmel azt fejtegeti, hogy a török lapok Ali Agcával riogatnak, aki 1981-ben XVI. Benedek elődjének az életére tört. „Agca korábban már többször jelezte: találkozni kíván XVI. Benedekkel. Később azonban hozzátette, nem most, már csak azért sem, mert a pápa jobban tenné, ha elkerülné Törökországot. Szó, ami szó, rejlik is ebben némi igazság, mert ki tudja, hogy iszlám fundamentalisták nem akarnak-e XVI. Benedek életére törni. A török rendőrség ugyan nyugtatgatja a közvéleményt, úgysem lesz semmi, de hát ki tudja, több tízezer rendőr figyelme kijátszhatatlannak bizonyul-e. Valószínűleg már a Vatikánban is bánják, hogy előre lekötötték a pápa törökországi útját, ám a Szentszék nem könnyen módosít programján. Mindenesetre csak remélhetjük, a börtönből folyvást szabadulni akaró Ali Agca intelmeit csak riogatásnak szánta, s Törökországban a lakosság túlnyomó többsége szívélyesen fogadja XVI. Benedek pápát.”

A Magyar Hírlap (8.o.) Ali Agca nem akarja látni a pápát címmel néhány sorban közli: „Mégsem akar XVI. Benedek pápával találkozni Mehmet Ali Agca. II. János Pál merénylője szerint ’Ratzinger egy szerencsétlen alak’, egyúttal elítélte a pápa ’gyűlöletpolitikáját’, amely arra ösztönzi a népeket, hogy szembeforduljanak egymással.”

Ugyancsak az MH (Lapvilág 16.o.) ismerteti a The Times egyik cikkét, amely szerint a törökországi út az egyik legellentmondásosabb és legkényesebb pápai látogatás lesz. „XVI. Benedek célja, hogy rendbe hozza a Vatikán megtépázott kapcsolatait az iszlámmal, de nem lesz könnyű feladata, mivel a muszlim szélsőségesek és a török nacionalisták célpontjává vált… Kétségtelenül sok tapintatra, alázatra és diplomáciai érzékre lesz szüksége XVI. Benedeknek, hogy eloszlassa a muszlim világ gyanakvását.”

Egyéb témák

A Magyar Nemzet (2.o.) Megtévesztő felmérés az egyházakról címmel reagál arra, hogy a közelmúltban a Népszabadság részleteket közölt annak a közvélemény-kutatásnak az eredményéből, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal rendelt meg. Eszerint a kérdezettek többsége továbbra is elutasítja, hogy az egyházak szerepet vállaljanak a politikában. Tamás Pál szociológus, a vatikáni-magyar szerződés hatásait vizsgáló szakértői bizottság elnöke, a felmérés egyik irányítója elmondta: „Semmi közöm a megszellőztetéshez, a napilap a jelentés szövegét a kormánytól kaphatta meg.” Később Tamás helyesbített, szerinte a Népszabadság a jelentést valamely egyháztól is megkaphatta, ugyanis Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tíz napja megküldte azt a történelmi felekezeteknek. Arra a kérdésre, lát-e esélyt arra, hogy ez az anyag ne szolgáljon a kormány antiklerikális furkósbotjaként, Tamás Pál azt válaszolta: a közvélemény sem antiklerikális, sem klerikális irányba nem billen el. Német László, a püspöki konferencia szóvivője közölte: a katolikus egyház nem kapta meg a jelentést. Hangsúlyozta: az állam és a katolikusok kapcsolatának szabályozására a vatikáni-magyar vegyes bizottság a hivatott, csakhogy ez a testület nem tud megalakulni, mert a kormány nem jelölte ki delegáltjait.

A Magyar Nemzetben (14.o.) A szabad akarat isteni ajándéka című írásban Mezey Katalin költőnő nyilatkozik. Pósa Zoltán interjúkészítő kiemeli, hogy a költőnő újabb verseinek vezérszólama a feltétel nélküli keresztény hit. Az Isten – mint megunt feleség című versében a félig-meddig hívő emberek hitének a lagymatagságát fájlalja. Mezey Katalin elmondta: „A Biblia gyakran hasonlítja Isten és az egyház viszonyát a házassághoz, ami az egy test egy lélekként való összetartozást jeleníti meg. A fej Jézus, a test az egyház. De az ember nem tud mit kezdeni a szabad választás isteni ajándékával. A szabad akaratunkból elkövetett tetteinket, ha rosszak, Istenre hárítjuk, ha viszont jók, akkor magunkra vagyunk büszkék – tisztelet a kivételeknek, akik ismerik a hála szavait is. Az egész huszadik század gondolati vezérszólama, hogy mi, emberek, az összes gaztettünket Istenre kenjük. Ismeri ön is a téves gondolatot: ha ezt megengedte, akkor nem is létezik. Én magam is sokáig így gondolkodtam. A versben azt a feltevést teszem próbára, hogy Isten csak úgy tehette volna jobbá a világot, ha szabad akarat nélkül teremtett volna meg bennünket. Akkor viszont valószínű, hogy rabszolgasorsunk ellen lázadnánk.”

Magyar Kurír