Napi sajtószemle

Külföldi hírek

Mind a négy országos napilap beszámol arról, hogy Isztambulban tegnap több tízezer muzulmán tiltakozott XVI. Benedek pápa holnap kezdődő, törökországi látogatása ellen (Népszava: Törökök tüntettek a pápa ellen 2., Népszabadság: Pápa golyóálló mellényben 8., Magyar Hírlap: Tüntetésekre számíthat a pápa törökországi utazása idején 7., Magyar Nemzet: XVI. Benedek látogatása ellen tüntettek 8.o.).

A Népszava kivételével a többi lap kommentárt fűz a hírhez, kiemelve, hogy a Szentatyát rendkívüli biztonsági intézkedésekkel várják Törökországban. A Népszabadság római tudósítója, Sárközy Júlia kiemeli: „Még a külföldi államfők érkezésekor szokásos ágyúlövés is elmarad. Törökországban nem üdvözlik a pápát, akit a 72 milliós muzulmán többségű országban csak a 30 ezer katolikus és az alig pár ezer ortodox vár. A miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan is pusztán egy rövid találkozót ígért az ankarai repülőtéren. XVI. Benedek ide érkezik, Erdogan pedig innen indul a lettországi NATO-csúcsra. Egy kézfogás is sokat számítana az egyházfővel való találkozótól ’külföldre menekülő’ iszlámbarát kormányfővel. Bár a regensburgi Mohamed-beszéd nagy vihart kavart, XVI. Benedek sem az iszlám felé való kéznyújtással kezdi látogatását: első útja a török laikus állam alapítójának, Kemal Atatürknek a mauzóleumához vezet, ezután találkozik csak az államfővel, a vallásügyi miniszterrel és a főmuftival.” Sárközy állítja: „Az iszlám szót ki sem ejtő VI. Pál 1967-es és II. János Pál 1979-es látogatása után ez a harmadik, és talán legnehezebb pápai út. XVI. Benedek nem csak egyházfőként érkezik: a török integrációt fenntartással kísérő Európa követeként, aki maga is – még Ratzinger bíborosként – nemet mondott Törökország EU-tagságára. Ankara sincsen oda a pápáért: a török kormány csak a februári katolikus papgyilkosság után bólintott rá a látogatásra. Pedig erre mindkét félnek szüksége van: Ankarának bizonyítania kell európai érettségét, főleg most, hogy az EU élére Németország kerül, a pápának pedig az általa sokat emlegetett vallásközi párbeszéd és az iszlám iránti tiszteletét.” Sárközy idézi a török belügyminisztert: „Nagyobb a készültség, mint George W. Bush látogatásakor. Tizenhétezer rendőr óvja a pápát. Nem felejtjük, hogy II. János Pál merénylője is török volt.” A belügyminiszter szerint a szélsőségesek a török lakosság minimális részélt alkotják.

A Magyar Hírlap szerint a pápai látogatásban „sokan lehetőséget látnak a sokat vitatott szeptemberi németországi beszéd okozta sebek begyógyítására.” A liberális napilap beszámolójából kiderül az is, hogy lemondott a török kormány környezetvédelmi miniszterének tanácsadója. Tacettin Uralnak azért kellett távoznia, mert néhány nappal ezelőtt jelent meg a Vatikánt élesen bíráló könyve. A szerző „a haladás ellenségeként jellemzi a Vatikánt. Ural a Milliyet című lapnak azt mondta, írása nem személyes meggyőződését tükrözi, hanem történeti kutatások eredményein alapul.”

A Magyar Nemzet azt emeli ki, hogy XVI. Benedek vasárnapi imájában hangsúlyozta, hogy „nagyrabecsüléssel és igazi barátsággal” tekint „a kedves török néppel és képviselőivel” való találkozója elé. A polgári napilap is hírt ad a török környezetvédelmi miniszter lemondásáról. Egyúttal idézi Federico Lombardi atyát, a Vatikán szóvivőjét, aki tegnap közölte: a híres isztambuli Kék mecsetbe is ellátogat a pápa.

Hazai hírek

A Népszava (Díj Erdő Péternek 3.o.) és a Magyar Nemzet (Zsidó elismerés Erdő Péternek 2.o.) is beszámol arról, hogy a Magyarországi Zsidókért-díjat kapott a Mazsihisz-tól Erdő Péter bíboros.

A Népszavában (16.o.) Dési János A nap embere címmel leszögezi: „Erdő Péter annak a II. János Pál pápának a szellemében jár el, aki, amikor meglátogatta a római zsinagógát – gyalog nem nagy séta a Vatikántól, de sok száz év kellett megtételéhez –, ’idősebb testvéreinknek” nevezte a zsidókat.” A cikkíró kifejti: az, hogy a bíboros-prímás Schweitzer József főrabbival közösen tart előadást bizonyos teológiai kérdésekről, vagy közösen ír vele könyvet, „több, mint kultúrhistóriai érdekesség…, olyan tisztes kiállás, amelyre igazán szükség van. Igen, nem feltétlenül várjuk el az egyháztól, hogy napi politikai kérdésekben pártos állást foglaljon, mint azt némely püspökkollégája teszi. Ám joggal remélhetjük, hogy az egyház (bármelyik) tisztességes képviselői kiállnak az előítéletek, a kirekesztés, az antiszemitizmus, a cigányellenesség és a többi ellen. Erdő Péter így tesz. S ez a katolikus egyház ellentmondásos történetének szebb lapjaira kívánkozik. Külön érdemes megemlíteni, hogy Erdő Péter milyen sokat tett annak a Salkaházi Sárának az emléke ápolásáért, akit a minap avathatott boldoggá. Salkaházi apácaként számtalan zsidó honfitársa életét mentette meg, míg végül a nyilasok őt is meggyilkolták. Az, hogy a magyar katolikus egyház vezetője példaképnek tartja Salkaházit, igazán fontos dolog. Úgyhogy Erdő Péter mostani kitüntetése nem pusztán udvariassági gesztus, hanem az ’idősebb testvér’ jogos elismerése egy arra méltó személynek.”

A Magyar Nemzet (Evangélikusok… 2.o.) beszámol arról, hogy istentiszteleten, a budapesti Fasori templomban iktatták be szombaton az evangélikus egyház zsinatának pénteken megválasztott tisztségviselőit. Ittzés János március óta helyettesítette a nyugállományba vonult D. Szebik Imrét, a hét végén azonban bizalmat kapott a most kezdődő hatéves elnök-püspök ciklusra. Ezen a poszton helyettese Gáncs Péter püspök lett. A zsinat lelkészi elnöke Smidéliusz Zoltán maradt, a testület új világi elnöke Muntag András. Ittzés János a lapnak elmondta: Prőhle Gergely elnökségi taggal, országos felügyelővel egyformán vélekednek az egyházat illető stratégiai kérdésekben. A kormánnyal való kapcsolatról és az egyházi közintézmények finanszírozásáról a püspök kifejtette: „Sajnálatos, hogy a kormányzat nem hajlandó közölni, hogy a járandóságok diszkriminatív összegeit milyen számítási modell alapján határozta meg.” Ittzés János visszautasította Veres János pénzügyminiszter parlamenti kijelentését, amely szerint az egyházak éppen annyit kaptak, amennyit kértek. Arra a kérdésre, hogy elégedettek-e az evangélikus lelkész-teológus Csepregi András titkárságvezetővel, aki a kultusztárcánál koordinálja az egyházi kapcsolatokat, Ittzés azt felelte: „Azt hiszem, egyelőre nem volna jogos a hiányérzetünket éppen neki felróni, mivel még a beletanulás fázisában van.”

Magyar Kurír