Napi sajtószemle

Külföldi hírek
A Magyar Hírlap (9.o.) A Vatikán enyhíteni készül az óvszerhasználat tilalmát című beszámolója szerint „Megtette az első lépést a Vatikán, hogy szigorú feltételekkel, de engedélyezze az óvszerhasználatot. A pápai állam egészségügyi kérdésekben illetékes irodája tanulmányt készített arról, hogyan használhatják a kondomot az AIDS elleni küzdelemben, és továbbküldte a Hittani Kongregációnak. Bár a kétszáz oldalas dokumentum nem nyilvános, bíborosok korábbi nyilatkozataiból valószínűsíthető, hogy a katolikus egyház engedélyezné az óvszer használatát, ha a házasfelek közül az egyik HIV-pozitív” – írja a liberális napilap. Az orgánum megjegyzi: a döntést még a kongregációnak és XVI. Benedek pápának is ellenjegyeznie kell, „de már ez is történelmi lépésnek számít. A Vatikán eddig élesen ellenezte az óvszerhasználatot, az AIDS elleni védekezésként az önmegtartóztatást ajánlotta. Az elmúlt években több bíboros is kritizálta a szigorú álláspontot: Carlo Maria Martini, aki a pápaválasztáson is esélyes jelölt volt, azt mondta, hogy egy házasembernek kötelessége megvédenie partnerét a betegségtől. Georges Cottier, a néhai II. János Pál teológusa pedig a Ne ölj! parancsolattal indokolta a változtatás szükségességét.” Az MH beszámolója szerint a tanulmányt a tegnap kezdődött, fertőző betegségekről szóló vatikáni konferencián vitatták meg. A Corriere della Sera olasz napilap szerint a végső döntést akár már február 20-án kihirdetheti a szentatya. „XVI. Benedeket mindenesetre nagyon foglalkoztatja a kérdés, a tanulmányt is ő rendelte meg” – mondta Javier Lozano Barragán bíboros, az egészségügyi iroda vezetője.

Hazai hírek
A Népszabadság (2.o.) Forrongó egyházak című összeállítása szerint „Forrongnak a nagy keresztény egyházak, tart a nyilatkozatháború. Két héttel ezelőtt először a református egyház zsinati elnöksége tiltakozott. A kormány magatartását őszintétlennek és félrevezetőnek tartva a reformátusok azt állították, hogy a zárszámadási törvény tervezete nem felel meg a szektorsemleges finanszírozás elvének, hátrányos megkülönböztetésben részesíti az egyházi iskolák diákjait és családjaikat. Pár nap múlva az evangélikus egyház elnöksége is csatlakozott: károsnak, érthetetlennek és elfogadhatatlannak nevezte az eljárást.” Az evangélikusok hangsúlyozzák: „Nem megalapozatlan egyházi igények teljesítését várjuk, hanem a törvényes rend betartását.” Hasonlóan nyilatkozott Pápai Lajos győri megyéspüspök, a katolikus püspöki konferencia alelnöke, aki kilátásba helyezte, hogy az egyházak az Alkotmánybírósághoz és nemzetközi fórumokhoz fordulnak. A lap rámutat: az egyházak számításai szerint a zárszámadási törvény révén közel ötmilliárd forintot kellene kapniuk az egyházi intézmények fenntartóinak, a kormány viszont csupán 1,84 milliárdot állapított meg. Az eltérés meghaladja a hárommilliárd forintot. Az újság kiemeli: a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tegnapi közleménye szerint jogsértés történt. A zárszámadási törvényben elfogadott összegek hátrányosan érintik az egyházi intézményeket. „Fájlaljuk, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya nem teljesítette a Szentszékkel kötött nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit” – idéz a lap a közleményből. A Népszabadság emlékeztet rá, hogy a zárszámadási törvény körül már tavaly is kitört a botrány. A mostani vitát illetően Csepregi András, az egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője csak annyit közölt: szeretné elkerülni a félreértéseket, ezért nem vállalkozott arra, hogy néhány mondatban összefoglalja álláspontját. A későbbiekben azonban, nagyobb terjedelemben, készséggel nyilatkozik az egyházi juttatások kiszámításának módjáról. Azzal kapcsolatban, hogy a kormány nem folytat érdemi egyeztetéseket az egyházakkal, így Bölcskei Gusztáv református püspök példaként említette, hogy a kormány előzetesen az egyházi kapcsolatok titkársága vezetőjének kilétéről sem konzultált, Csepregi András megjegyezte: furcsának tartaná, ha ebben a kérdésben kötelező lenne egyeztetni az egyházakkal, hiszen nemcsak az egyházak függetlenek a kormánytól, hanem az állam is független az egyházaktól.

A Magyar Nemzet (2.o.) Új református egység címmel ismerteti a Magyarországi Református Egyház zsinata által tegnap kiadott nyilatkozatot, amely szerint szorgalmazzák „az új európai egységben az egymáshoz ismét közel került egyházrészek közösségének építését.” Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke felidézte, hogy a reformátusok 125 évvel ezelőtt, 1881-ben hozták létre konventjüket, közalapot állítottak fel, egységes alkotmányt, bíráskodást, oktatásügyet létesítettek. Márkus Mihály dunántúli püspök beszédében célzott Trianonra: „A közös egyház fejfájára azt lehetne írni: élt negyven évet: 1881-1921. Ugyanakkor hangsúlyozta: Románia jövő évi uniós csatlakozásával esély nyílik az egység újramunkálására, hiszen az anyaországi, a felvidéki egyháztest után január 1-jétől a Királyhágó-melléki és az erdélyi egyházkerület is egyazon államközi alakulat keretei közé kerül.

Magyar Kurír