Napi sajtószemle

A Népszabadság (1.,5.o.) Csak a püspök tisztelendő? – A püspökök lehagyták a tévésztárokat címekkel közli annak a felmérésnek az eredményét, amely a kormány megbízásából készült, s az állam és az egyházak kapcsolatáról kialakult véleményeket térképezte fel. A felmérés alapján a közvélemény az MTA-t, a bíróságot vagy például a rendőrséget hitelesebbnek ítéli meg, mint az egyházakat, a püspöki pozíció viszont nagy tiszteletnek örvend. Presztízs szempontjából a püspököket csak a miniszterek és a professzorok előzik meg, míg a parlamenti képviselők és a tévésztárok lemaradnak mögöttük. Az emberek jelentős részének szerény ismeretei vannak az egyházi intézmények működéséről. A kérdezettek 54,5 százaléka elhanyagolhatónak tartja a választások szempontjából az egyházak álláspontját a politikai pártokról, fontosnak 35,2%, nagyon fontosnak 10,3%. A megkérdezettek egy része szerint a jobboldali kormányok idején az egyházhoz való tartozás előnynek, baloldali kormányok idején inkább hátránynak számít, míg a többség úgy véli: bármilyen színezetű kormány is van hatalmon, a rendszerváltozás óta sem előnyt, sem hátrányt nem jelent az egyházi kötődés. Kétszer annyian gondolják azt, hogy az egyházak inkább a jobboldali pártokkal rokonszenveznek, mint azt, hogy egyenlő távolságot tartanak minden párttal. A megkérdezettek harmada szerint „egyháza válogatja.” Többen vannak azok, akik úgy vélik: az egyházakkal a szocialisták szigorúbbak, mint a szabad demokraták. A felmérés szerint az emberek úgy látják: Magyarországon a legnagyobb ellentétek a kormányzat és az ellenzék hívei között feszülnek. Ehhez képest a vallásosak és a nem vallásosak, a keresztények és a zsidók, a katolikusok és a protestánsok együttélése kifejezetten békésnek mondható. A korábbiakhoz hasonlóan a mostani vizsgálat is azt igazolta, hogy a lakosságnak csak nem egészen 15 százaléka jár havonta legalább egyszer templomba. A többség hisz Istenben, de egyik egyház tanítását sem követi – a maga módján vallásos. Az emberek nagy része ettől függetlenül ragaszkodik a keresztelőhöz, az egyházi esküvőhöz és temetéshez. A közvélemény főként az öreggondozásban, a szegények ellátásában és más szociális területen szán szerepet az egyházaknak, míg az óvodai nevelést és az iskolai oktatást, vagy például a környezetvédelmet elsősorban állami feladatnak tartja. A legtöbben úgy vélik, hogy az államtól visszakapott vallási intézményekben az egyházi fenntartók nem hoztak kedvező változást. Ugyanakkor ez a vélekedés aligha tekinthető megalapozottnak, hiszen az emberek több mint kilenctizedének nincsenek személyes tapasztalatai az egyházi intézmények működéséről.

A Népszabadság a felmérés ismertetése alatt keretben hoz két hírt: elkészült az a jelentés is, amelyet a vatikáni megállapodás kapcsán a Tamás Pál vezette bizottság írt a kormánynak. A jelentés csak azt követően lesz publikus, hogy az egyházak hozzáfűzték saját észrevételeiket. Annyi azért kiszivárgott, hogy a testület nem javasolja a vatikáni szerződés módosítását, ugyanakkor áttekinthetőbbé és világosabbá szeretné tenni az egyházak támogatási módszerét. Közli az orgánum azt is, hogy a zsidóság és a katolikusok közötti párbeszéd elősegítéséért, a holokauszt során meggyilkoltak és az embermentők emlékének megőrzéséért a Mazsihisz „Magyarországi zsidókért” díjban részesíti Erdő Péter bíborost. A másik kitüntetett Plankó Erika, az igazságügyi tárca főosztályvezetője.

A Magyar Nemzet (2.o.) Súlyos püspöki vádak címmel számol be arról, hogy tegnap Bölcskei Gusztáv református püspök, lelkészi elnök a Magyarországi Református Egyház zsinata előtt kijelentette: a saját bőrükön érezhetik az egyházak, hogy intuitív kormányzás folyik, bizonyos hatalmi döntések nélkülözik a jogszerűséget és a közigazgatási menetrendet. Bölcskei Gusztáv leszögezte: az egyházak semmit nem érzékelnek a gyakorlatban a második Gyurcsány-kormány ígéreteiből, amelyek szerint az intézményfenntartó felekezeteket tárgyalófelekként fogják kezelni. Az illetékes tárcák nem egyeztettek az egyházakkal a zárszámadási és a költségvetési törvény esetében sem. A reformátusok két levelet is írtak Veres Jánosnak, de a pénzügyminiszter egyikre sem válaszolt. Bölcskei Gusztáv szerint a közérdekű információk késleltetésével, a határidők be nem tartásával arra játszhatnak az illetékesek, hogy az egyházak kimaradjanak az őket érintő döntések befolyásolásából. Nehezményezte a püspök azt is, hogy a kormányzat az szja egyházaknak felajánlható egy százalékának állami kiegészítését 15 százalékkal kívánja csökkenteni, méghozzá a törvény egyoldalú, indoklás nélküli módosításával. Szólt arról is, hogy formai okokból nincs lehetőségük bekapcsolódni az Új Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataiba, holott az NFT több helyen megemlíti az egyházakat. A református püspök ugyanakkor leszögezte: „Mi nem szeretnénk átvenni a hatalom prezentizmusát, azt a távlattalan szemléletet, hogy csak a legpillanatnyibb hatásokra kell reagálni.” Kifejezte óhaját, hogy a református egyház találja meg saját hangját. Ehhez sorolta a közösségépítést, korosztályi és sajátos élethelyzetű rétegek bevonását a hitéletbe.

Magyar Kurír