Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Egyház és akadémia… 2. o.). beszámol arról az általunk már közölt hírről, hogy tegnap a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán bemutatták a Hit, erkölcs, tudomány című kötetet, amelyben Erdő Péter bíboros-prímás, Schweitzer József nyugalmazott főrabbi és Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke beszélgetnek. A polgári napilap egy-egy mondatot idéz a három tudós személyiség sajtótájékoztatón elmondott szavaiból, valamint a kötetet bemutató Roska Tamás beszédéből. Utóbbi szerint „A történelmi egyházakra és az akadémiákra marad a valódi emberi értékek és a kultúra őrzése.” Erdő Péter úgy vélte: „Mintha utolsó mohikánok beszélgettek volna egymással életbe vágó tartalmakról.” Schweitzer József kiemelte: bár a katolicizmus és a judaizmus között feloldhatatlan ellentétek is vannak, lényegi azonosságuk, hogy az ember Isten arcát hordozza, és cselekedeteiért felelős Isten és ember előtt. Vizi E. Szilveszter sajnálattal említette: manapság sokkal több szó esik a gazdasági érvényesülésről, mint arról, hogy mi igazságos és erkölcsös.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Bajnai Gordon… 2. o.) beszámol arról, hogy a történelmi egyházak vezetői tegnap Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztossal folytattak megbeszélést a Parlamentben. A találkozón Bajnai ismertette a konkrét javaslatokat az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel kapcsolatos operatív programokról és a fejlesztési támogatások terveiről. Bölcskei Gusztáv református püspök a találkozó után közölte: írásbeli választ kaptak az egyház által eddig fölvetett kérdésekre, és a fejlesztési tervről a jövőben szakértői egyeztetések következnek.

A HVG (129–130. o.) Kardinális kérdések címmel felteszi a kérdést: „Külön egyházpolitikát visz-e a köztársasági elnök, illetve a magyar kormány?” A cikk emlékeztet rá, hogy Sólyom László államfő a múlt héten a Vatikánban arról tájékoztatta a szentszéki vezetőket – köztük Tarcisio Bertone államtitkárt –, hogy Magyarország nem tervezi az 1997-ben kötött vatikáni szerződés felülvizsgálatát. Csakhogy ilyen hivatalos kormányzati álláspont ez idő tájt nincs – írja a HVG. A köztársasági elnöki apparátusban azt állítják, Sólyom László nem a saját szakállára beszélt Rómában, a tájékoztatás alapját egy olyan felkészítő anyag képezte, amit az Oktatási és Kulturális Minisztériumban készítettek elő az államfő számára, s ebben is az szerepelt, hogy a szerződés egyes pontjai körüli viták ellenére nem indokolt a módosítás. A lap szerint hosszabb távon a kedélyek csillapítását szolgálhatja, most azonban a viták kiújulásához látszik hozzájárulni, hogy a kormányfő által felkért bizottság nem javasolja a vatikáni szerződés módosítását. Az orgánum információi szerint a szakértői anyag alaptétele az, hogy „az állam és az egyházak számára egyaránt az lenne a kívánatos, ha a támogatások nem az évenkénti politikai alkuk függvényében alakulnának, hanem egyfajta automatizmust követnének. Az egyelőre bizalmas anyag több lehetséges változatot ajánl megfontolásra, hozzátéve, olyan módosításokban érdemes gondolkodni, amelyben a másik fél is érdekelt. A szerzők például figyelmeztetnek arra, hogy a vatikáni szerződés megszületése óta számos olyan külső körülmény változott meg, amely az egyházfinanszírozásban is új helyzetet teremtett. Az uniós csatlakozás például az egyházak előtt is megnyitotta a közösségi forrásokat, és mivel az így megszerezhető pénzek a szélesebb helyi, közösségi érdekeket is szolgálhatják, közös érdek, hogy az állam segítse az egyházakat a forrásokhoz való hozzájutásban. Ezzel a kooperációval jelentős kiadásoktól is mentesülne a költségvetés, hiszen a vatikáni szerződés értelmében az állam köteles részt vállalni a vallási-kulturális örökség megőrzésében is.

A Népszabadság (8. o.) Csángó krónika: kinek fontos a magyar mise? címmel Simicskó István KDNP-s képviselőt idézi, aki a magyarnyelvű misézés csángók számára történő kiharcolását jelölte meg a ma kezdődő, budapesti közös magyar–román kormányülés egyik alapvető céljának. A Népszabadság megjegyzi: a kereszténydemokrata politikus is nyilván tudja, hogy e cél eléréséhez aligha elég ez a két partner. A lap történelmi áttekintést is ad 1893-tól 2006. november 6-áig, amikor is a Vatikánban Sólyom László államfő szóba hozta a csángók ügyét is, olyan jogi megoldást javasolva ezzel kapcsolatban, amelyet az egyház régóta ismer. Nemcsak területi alapon lehet egyházat szervezni, hanem személyi elven is. Ahogy van például tábori püspök, úgy lehetne a szórványban élő magyarok részére magyar püspököket kinevezni. A hivatalos ebéden az államfő egy ezzel kapcsolatos tanulmányát ajándékozta az őt vendégül látó Tarcisio Bertone bíboros-államtitkárnak – írja a baloldali orgánum.

Legkésőbb Kálvin János születésének ötszázadik évfordulójára, azaz 2009-re újraszentelik a Debreceni Egyetem melletti egykori református templomot – nyilatkozta a Magyar Nemzetben (Templomszentelés… 5.o.) Bölcskei Gusztáv zsinati elnök, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. A lap emlékeztet rá: az 1942-ben épült templomot a hatvanas évek közepén az akkori pártvezetés nem kívánatos szellemi befolyás táptalajának minősítette, így „kérésükre” hírlapolvasóvá, majd könyvtárrá alakították. Eredeti funkciójának visszaállítását közvetlenül a rendszerváltás után kezdeményezte a nagyerdei református egyházközség, ám az ott tárolt könyvállomány elhelyezésére évekig nem volt pénz, így a templom visszaadására csak most, a több ezer négyzetméternyi könyvtár megépítését követően tudott sort keríteni az egyetem.

Magyar Kurír