Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (9. o.) A pápa figyeli a magyar belpolitikát, a Népszava (2.o.) Sólyom László XVI. Benedek pápánál, a Magyar Hírlap (9. o.) Sólyom Lászlót audiencián fogadta a Vatikánban a pápa, a Magyar Nemzet (1., 9. o.) Több mint protokoll – Sólyom Lászlót fogadta a pápa főcímekkel és Az államfő szerint hazánk nem kíván változtatni a vatikáni szerződésen alcímmel részletesebben, a Blikk (2. o.) Könyvritkaságot vitt Sólyom a pápának és a Napi Ász (5. o.) Sólyom a Vatikánban címekkel néhány sorban számol be arról, hogy tegnap XVI. Benedek pápa audiencián fogadta Sólyom László államfőt. A Magyar Nemzet kiemeli, hogy a Szentatya a protokoll által előírtnál kétszer hosszabb megbeszélést folytatott a köztársasági elnökkel, akire nagy hatást tett a pápa személyisége és tájékozottsága.

A Népszabadság (10.o.) Merkel Ankarát leckézteti, a Magyar Hírlap (8.o.) Merkel türelmetlen Ankarával címekkel idézi Angela Merkel német kancellárt, aki tegnap élesen bírálta Törökország Ciprussal kapcsolatos politikáját, egyúttal kihagyott lehetőségnek nevezte, hogy Erdogan török kormányfő nem ér rá találkozni a november végén Törökországba látogató XVI. Benedek pápával sem.

Hazai hírek

A Népszava (3.o.) Erdő Péter az egyház 56-os szerepéről, a Magyar Nemzet (2.o.) Erdő Péter 56-ról és az egyházról címekkel számol be a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán tegnap megtartott konferenciáról, amelyet a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány szervezett. Mindkét lap ismerteti Erdő Péter bíboros-prímás beszédének főbb gondolatait: a katolikus egyház 1956-ban követte a politikai eseményeket, nem pedig szervezte és kiváltotta azokat. Elsősorban humanitárius területen vette ki a részét az egyház az eseményekből. Mindszenty József hercegprímás már csak azért sem lehetett a forradalom vezéregyéniségeinek egyike, mert több nappal a forradalom kitörése után szabadították ki a börtönből, így csupán annyit tehetett, hogy próbálta megérteni a pillanatnyi helyzetet. Mindszenty addigi méltatlan helyzete azonban a forradalom kitörésének körülményeihez tartozott Erdő Péter szerint. A bíboros-prímás felidézte, hogy november 4-e után az amerikai nagykövetségen külföldi tudósítók arról is faggatták Mindszenty kardinálist: Kádár János vagy Nagy Imre kormányát ismeri-e el. A válasz az volt, hogy Nagy Imréét.

A Magyar Nemzet (5.o.) Feltárulnak a Batthyány-kripta titkai címmel készített riportot arról, hogy mintegy ötven, a XVIII–XIX. században élt nemes földi maradványait őrzi a Ferenciek tere alatt a belvárosi templom kriptája, amelyet a ferencesek reményei szerint jövőre nyilvánosság előtt is megnyithatnak. A polgári lap emlékeztet rá: „Annak idején az oroszokat sem a szellemek, sem a kegyelet nem tartotta vissza a sírok feldúlásától, a felújítások is elmaradtak, a helyiség így most igen rossz állapotban van. A tervek azonban elkészültek, az utóbbi hetekben a feltárások is megtörténtek, s immár senki előtt nem titok, kinek a nevét rejti a G. B. L. monogrammal ellátott rejtélyes sírtábla.” Fejes Antal, a belvárosi ferences templom korábbi igazgatója elmondta: a legfőbb cél, hogy jövő ilyenkorra megnyithassák a kriptát az érdeklődők előtt. A falak visszaállítása az eredeti állapotukba, a sírok restaurálása, a szellőzés miatt szükséges dupla lejáró kialakítása azonban mintegy húszmillió forintba kerül, amit a ferencesek nem tudnak önerőből előteremteni, ezért kérik adományozók segítségét. 2007-re, Batthyány Lajos születésének 200. évfordulójára emlékévet hirdettek, ám az ünnep aligha lehet teljes az egykor a mártír miniszterelnök földi maradványait is őrző történelmi emlékhely méltó állapotba hozatala nélkül.

Magyar Kurír