Külföldi hírek
A Magyar Nemzet (Nicaragua… 10.o.) beszámol arról, hogy tegnap parlamenti és elnökválasztást tartottak Nicaraguában. A voksolás tétje, hogy visszakerül-e a hatalomba a korábbi sandinista elnök, Daniel Ortega. A lapnak nyilatkozik Humberto Belli volt nicaraguai oktatási miniszter, aki fiatalkorában aktívan támogatta a sandinista mozgalmat, de később katolikus hitre tért, és elítélte a sandinisták marxista ideológiáját. Humberto Belli emlékeztetett rá: a sandinista uralom 1990-es megdöntésében jelentős volt az egyház szerepe. A sandinisták megpróbálták megosztani az egyházat azzal a taktikával, hogy a „gazdagok egyházát” szembeállították a „szegények egyházával.” A felszabadítási teológiát felhasználva azt állították, hogy a keresztényeknek kötelessége a sandinista forradalom támogatása, mert az a szegények kötelmek alóli felszabadítására irányult. Tehát a keresztényeknek, akik segítik a szegényeket, támogatniuk kell a sandinista forradalmat. Az egyházi hierarchia azonban nem rendült meg, hangsúlyozták, hogy Isten országa nem összekeverendő egy politikai mozgalommal. Azzal érveltek, hogy a keresztényeknek szabad akaratuk van döntéseik meghozatalában, és a szegényeket nem lehet megmenteni olyan rendszerrel, amely elnyomja az embereket és megfosztja őket szabadságuktól. A katolikus egyház akkori vezetője, Miguel Obando bíboros szilárd maradt a nehéz időkben, és nyíltan támogatta II. János Pál pápát. Az emberek mellé álltak, mert ő tartotta bennük a reményt. A volt oktatási miniszter fontosnak mondta, hogy az egyház a jövőben hatékonyan vegyen részt a fiatalok újra-evangelizálásában.
Hazai hírek
Ugyancsak a Magyar Nemzet (3.o.) Magyarországért imádkoztak címmel számol be arról, hogy tegnap a Hősök terén több ezer ember vett részt az Ima Magyarországért elnevezésű közös imádságon. Az eseményre az egész Kárpát-medencéből érkeztek hívők. Papp Lajos szívsebész elmondta: „Tizenhét éve újra kellett temetni ’56 hőseit, mert harminchárom évig nem gyászolhattuk halottainkat, nem mondhattuk el hálaimáinkat a nemzet hőseinek fejfáinál.” Makovecz Imre építész a két héttel korábbi, október 23-ai megemlékezéseken történt összecsapásokra emlékezett, és felhívta a figyelmet, hogy a politikai elit egy része többek között az ott összevert idős házaspárt másokhoz hasonlóan randalírozó csőcseléknek nevezi. Hozzátette: ebben a sajátos, új helyzetben a szó már nem elég, panasznak helye nincs.
A Népszabadság (4.o.) Erős mondatok című rovatában idézi Papp Lajost: „Ma azok a nemzetek oktatnak minket demokráciára, azok a nyugat-európai népek, amelyek ötszáz évvel ezelőtt végigrabolták és gyarmatosították a fél világot.”
Ugyanebben a rovatban a lap idéz a Magyarországi Református Egyház ünnepi nyilatkozatából is: „Ünneplünk és emlékezünk a Magyarországi Református Egyházban és Magyarországon, ahol ma a demokrácia deficitje, és ezért zavar és rendetlenség uralkodott el. Emlékezünk és ünneplünk a politikai indulatokkal, bizalmatlansággal és feszültséggel terhelt időben, amikor nem látszik a jó szándék, politikai akarat a kialakult helyzet felszámolására, megszüntetésére. Amikor információkat birtoklók a rendelkezésre álló tényeket, ismereteket eltitkolják, titkosítják, amikor a politikai elit nem szorgalmazza az őszinte párbeszédet a társadalommal, amikor a kialakult politikai, erkölcsi, gazdasági helyzet orvoslására nem jelenik meg hiteles alternatíva.”
Magyar Kurír