Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (9.o.) Erdogan nem találkozik a pápával címmel közli, hogy egy török kormányilletékes tegnap közölte: hivatalos elfoglaltságai miatt, s nem elvi okokból nem találkozik Tayyip Recep Erdogan török miniszterelnök XVI. Benedek pápával, aki november 28. és december 1. között tesz látogatást Törökországban.
A polgári napilapban (7.o.) Szentesi Zöldi László Távolodó Törökország? címmel fűz kommentárt a hírhez. A cikkíró úgy látja, hogy a török miniszterelnök bejelentésének „feltehetőleg nagyon is sok köze van XVI. Benedek félremagyarázott regensburgi előadásához. Érdemes figyelmünkre a Vatikán sajtóhivatalának közleménye, amely érdemben is rávilágít a halasztás körülményeire. Szerintük Ankara már jó ideje tájékoztatta a Szentszéket arról, hogy Erdogan igyekszik ugyan sort keríteni a pápával való találkozóra, de nem tudja azt garantálni. Magyarán, ha a Szentatya húsvétkor, karácsonykor vagy éppen egy esős hétköznapon érkezne Arankába, a török miniszterelnöknek éppen úgy sürgős teendője akadna, mint a mostani látogatáskor.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (Nincs veszélyben a vatikáni egyezség 2. o.) úgy értesült, nem látja időszerűnek a vatikáni megállapodás felbontását, korrigálását az a különbizottság, amelyet a kormány a Szentszék és a magyar állam közötti szerződés hatásvizsgálatára kért fel júniusban. Eredetileg szeptember végére ígérte az egyházi kapcsolatokért is felelős Hiller István kulturális miniszter a Tamás Pál szociológus vezette testület jelentését, de ez akkor nem valósult meg. A lap úgy tudja, az anyag utóbb elkészült, de a különbizottság tagjai még nem látták el kézjegyükkel. A testület arra a következtetésre jutott: a vatikáni megállapodás felbontása helyett csak a végrehajtás utasításait kell megalkotni. A különbizottság irányításával elvégzett közvélemény-kutatás az egyházak társadalmi szerepvállalásáról kimutatta: a vélemények szóródnak, vagyis a belőlük nyert adatokat nem lehet a felekezetek ellen fordítani. Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő a lapnak elmondta: „bár kíváncsiak vagyunk a hivatalos tanácsadói jelentésre, nekünk a koalíciós kormány döntése lesz a fontos.”

A Heti Válaszban (Egyenes beszéd kell 18-19.o.) Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök, a zsinat lelkészi elnöke nyilatkozik abból az alkalomból, hogy a keresztény egyházak október 22-ei ökumenikus istentiszteletén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szemére olvasta: az igazságot és az egyenes utat mint haszontalant elvető, az érvényesülésért bármit elfogadhatónak tartó hatalmi játszmák elkeseredést, csalódottságot, haragot szítanak. A püspök a lapnak elmondta: „Az őszödi beszéd hatásainak vizsgálata nélkül nem lehet megérteni a társadalom jelentős részében halmozódó feszültséget. A hatalom képtelen felfogni, hogy vannak, akiket bánt a miniszterelnök hazugsága és ennek büszke vállalása. Sokan úgy érzik, olyan helyzetbe került az ország, amiről ők nem tehetnek, az árát mégis nekik kell megfizetniük – gondolok például a katasztrofális államadósságra. Továbbra sem világosak a mélyen elítélendő, vandál tettek, például a tévészékház felgyújtásának körülményei. A tisztázatlanság tovább növeli sokak frusztrációját.” Bölcskei Gusztáv leszögezte: „Az egyház önmagát hazudtolná meg, ha a jelenlegihez hasonlóan súlyos erkölcsi válság idején nem hallatná hangját akár egy jobboldali kormány ellenében is. A mostani helyzetet ugyanakkor példátlanná teszi, hogy a válság kialakulásáért felelős politikustól eddig nem láthattunk őszinte emberi gesztust, csak hárítást és önigazolást. Félreértés ne essék, mindannyian bűnösök vagyunk, de csak akkor számíthatunk feloldozásra, ha bűneinket felismerjük és megbánjuk. Bűnbánat nélkül bocsánatot, sőt elismerést követelni ellenkezik nemcsak az isteni törvényekkel, de az emberi jóérzéssel is.”

A református püspök azt is egyértelműen leszögezte: „Olyan társadalomban, ahol a politika erős társadalmi ellenőrzésének hagyományai nem alakultak ki, szükségszerű az egyházak fellépése. Ezt azonban a kormány nehezen akarja tudomásul venni.” Bölcskei Gusztáv szólt arról is, hogy a múlt héten több történelmi felekezet vezetője találkozott Hiller István oktatási és kulturális miniszterrel, és az egyházfinanszírozásról tárgyaltak: „Mi kezdeményeztük az egyeztetést, mert a júniusi találkozás során határidőkről, feladatokról volt szó, és eddig semmi nem teljesült. Úgy kaptuk meg például a zárszámadási törvényt, hogy az összegek helye ki volt pontozva, a törvény szerint így nem is lehetne róla tárgyalni. Máskor egy héten belül többször változnak a rendelkezésre álló források, és az apparátus képes szakmai alapon megindokolni egy konkrét összeget meg annak a felét is; ez a teljes fejetlenség jele.”

A Magyar Nemzetben (6. o.) Csókay András Balatonőszöd–Olaszliszka, hazugság–zsarnokság címmel Pál apostolt idézi: „A bűn zsoldja a halál.” Az agysebész orvos egyetért ezzel, s mint írja, demagógia lenne azt állítani, hogy „a Balatonöszödön lebukott miniszterelnöki hazugságok közvetlen okozói az olaszliszkai kegyetlen és szörnyű tragédiának, de egy biztos, ahol hazugság van, ott a gátlástalanság, a zsarnokság erősödik. Ahol a kormány csalással, a nép teljes félrevezetésével, hazugsággal szerzi meg a hatalmat, ott az írni-olvasni nem tudó, az eltelt fél évszázadban erkölcsi nevelést nem kapó ember végső kilengései ilyen borzasztóak.” A cikkíró emlékeztet rá, hogy a balliberális média is megdöbbenten tájékoztatott a makói szörnyű esetről, ahol egy 17 éves lányt gyújtott fel egy fiú, most pedig a földrajztanárról, akit saját gyermekei előtt vertek halálra. Csókay leszögezi: „Ezek a szörnyű bűntettek nyílegyenes következményei a társadalmunk Istentől való elfordulásának. Sajnos, komoly szerepe van a balliberális médiának mindebben. Az, hogy valódi szabadság helyett a korlátlan szabadosságot hirdeti, gátlástalanná teszi az embereket. Ez aztán kulturális és civilizációs szinttől függetlenül teszi tönkre az erkölcsöt. Ahol a miniszterelnök a Szűzanyával gúnyolódik, ott minden előfordulhat…

A balliberális média rossz értelemben vett szabadelvűsége így járul hozzá nap mint nap ezekhez a szörnyű eseményekhez. Igen, ők és kormányuk, mert 2002 tavaszán még rendben mentek a dolgok. Volt probléma, de a Magyarország nevű beteg elkerült az intenzív osztályról és gyógyulófélben volt. Az eltelt négy év balliberális kurzusa óta újra az intenzíven vagyunk, és az állapot rohamosan romlik. A súlyos, életveszélyes betegeknél a tendencia mindig ijesztőbb, mint az aktuális állapot. Ezt tükrözi Balatonőszöd és Olaszliszka. Hol van Isten ilyenkor? – kérdezik sokan. Krisztus, Isten fia ott van a szenvedőkben. Ott volt a makói lányban, ott volt Olaszliszkán a földrajztanárban, ott volt Roger testvérben, amikor lelőtték, ott van a hazugságok miatt szenvedő magyar emberek lelkében. Ott van Afrikában, Európában, minden földrészen, minden szenvedőben. A megvertekkel, megalázottakkal együtt szenved, és átviszi őket a poklon, amit az embertársaik okoznak nekik. Se Nyugatról, se Keletről nem várhatunk csodát, forduljunk az ég felé, Krisztus felé és egymás felé, akkor kilábal országunk szörnyű erkölcsi helyzetéből, amelybe a balliberális kormány és médiája sodorta.”

A Népszabadság (Számítógéppel rekonstruált… 11.o.) tudósítása szerint egy magyar kutatócsoport rövidesen megkezdi Széchenyi Pál kalocsai érsek Nagycenken található múmiájának természettudományos vizsgálatát. Kristóf Lilla Alida antropológus, a kutatás vezetője elmondta, hogy az érsek halála kapcsán „felmerült az arzénmérgezés gyanúja, a tudományos vizsgálat eredménye ezt a feltételezést is cáfolhatja vagy megerősítheti. Ma még azt sem tudhatjuk, hogy Széchenyi Pál természetesen mumifikálódott-e, vagy pedig mesterséges módon.”

Magyar Kurír